Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: A történelem Istene. Prohászka Ottokár Történelemteológiájához
Szabó Ferenc S.J.: A TÖRTÉNELEM ISTENE. PROHÁSZKA OTTOKÁR TÖRTÉNELEMTEOLÓGIÁJÁHOZ „Isten a legjobb atya - mondja Tertullián; s Jézus a legjobb fiú - gondolhatjuk mi hozzá. S a legjobb atya úgy vezet, ahogy kell s a legjobb fiú oly kegyeletesen bánik szüleivel, ahogy kell; s mégis az érzelmes s a testi embernek mily nehéz a gondviselést elfogadni s a jó fiút szüleivel s anyjával szemben megérteni. Mi botránkozunk a szenvedésen, a veszteségen, búbánaton, betegségen, gondon, szegénységen és halálon. Folyton fölsziszeg s fölkunkorodik a lelkünk: hát szeretet ez... s miért nincs csoda [...] Szóval a mi hitünk befúl az érzéki ember nézeteibe, s a kis pislogó mécsvilágot elnyel a sötétség; a test, az érzelem, mint ránk omló hullám, mint hegyoldali görgeteg eltemeti a hitet, hogy mégis van Isten, s atya és szeretet.. ,"64 „Soha nem tetszik nekem, ha a történelmet képekben adják s ítélnek fölötte nagyjában. Történelem-e Xerxes, Perikies, Marius, Augustus, Cleopatra, Pompadour, Brutus, Wallenstein, Luther, Danton, Robespierre, Napoleon, Bismarck?! Lehet-e ezekkel nemhogy azonosítani, hanem mégcsak képviseltetni is az emberiséget? Az élet a jóságban, jóindulatban, hitben, bizalomban, tisztességben, gondban, keresztben, hűségben, türelemben márcsak jobban nyilatkozik meg, mint ezekben a felfújt történelmi bajazzokban, buff ókban s előtáncosokban?! A történelem az élet folyama, s tartalma s értéke a lélek - művészetben is, technikában is, társadalmi rendben is, gazdaságban is, de elsősorban lelkiségben. A lázadások is, a sztrájkok is ezt segítik.. ,"65 Az Eucharisztiáról szóló csodálatos 1924. február 6-i jegyzetben először arról eszmélődik, hogy a teremtett, fizikai világban mindenütt tapasztaljuk Isten misztériumait, Isten jeleit, ezeket alázattal csodáljuk. „De mit mondjunk akkor arról az egész természetfölötti, szellemi rendről, az Istenközeliét, az Isten-odaadás, az Istentől-lefoglalás, fölemelés, meglelkesítés, átizzítás s boldogítás rendjéről? Mit? Csodáljuk? Hát a csodák őserdeje előttünk s körülöttünk..."66 Majd később, miután részletezte a természetfeletti, krisztusi jeleket (szentségek): „S végig az életen s a történelmen s az emberiségen az az odakötöttség a Krisztus keresztjéhez, hogy a Golgota lett a világ sark, ott fordul, s az a napja, s attól él s éled, s Isten lesz a megmondója s a kinyilatkoztatója az utolsó ítéleten. Ott meglátjuk, hogy a szent vér és áldása és tüze mint ette bele magát a világba s mint emelte azt."67 Végül két bergsoni, teilhard-i - végeredményben bibliai - csodás látomás: „Visszafelé haladva az élet s a lét folyam-óceánjain, a folyó óceánokon... a selectio (kiválasztás) művein, az élet filogenezisén, a természet kialakulásának diti-64 Naplójegyzetek 3,283. -1924. január 27. 65 Naplójegyzetek 3,286. -1924. január 30. 66 Naplójegyzetek 3,289-290. -1924. február 6. 67 Naplójegyzetek 3,290-291. -1924. február 6. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 57
