Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: A történelem Istene. Prohászka Ottokár Történelemteológiájához
Szabó Ferenc S.J.: A TÖRTÉNELEM ISTENE. PROHÁSZKA OTTOKÁR TÖRTÉNELEMTEOLÓGIÁJÁHOZ rambjain, a katasztrófákon, suttogva a fák lombjai közt a zefirekkel s elandalogva az ő fejlődésük álmos messziségek azúrkékségébe vesző vonalain..." És folytatódik a látomás, a visszafelé menet egészen a teremtésig. „Kezdetben teremtette Isten..[...] „Az örök Verbum (Ige) által lett minden, én is. „Testemben: az elemek, melyekből állok, s melyek mind tőle valók; a lelkem is közvetlen tőle." [...] „Ah, Uram, tőled vagyok, hozzád tartozom, minden valóm tőled függ... Elegit nos ante mundi constututionem.68 Kell azonban a végtelenség, az abszolútság, az örökkévalóság, elérhetetlen transzcendentizmusába valami kinyilatkoztatás, konkrét valóság, a történelem; s abban is beleállította a lelkét - az istenit: Krisztust. A 'transzcendens' konkrét lett - ember lett."69 Ugyanazt a dátumot viseli a következő, mindent összefoglaló üdvtörténeti látomás. „Isten ad - jaillissement, az egész világ: áradások, óceánok ömlései; Isten ad - adja képét s remekbe készült hasonlóságot, valóságosságos allegóriákat, s a teremtésben magát in imaginibus et umbris!70 Igazán evolution créatrice71 folytonossága... s aztán adja magát Fiában, s aztán a Szentiélekben, s aztán akarja, hogy mi ezt mind visszaadjuk neki: a teremtést, a Fiát, a Szentleiket... hitben, imádásban, áldozatban, s tüzes martiriumos szeretetben. A teremtés s a természet szétfolyik... umbrae, imagines, s köztük a botorkáló metafizika: a megfoghatatlannak fogalmakba fogása, s aztán a történelemben a valóságos Isten: a Krisztus. 0 megcsinálta a liturgiát... azt az egyetlent a szent keresztfán, s azt a másodikat, a történelem végéig folytatandó liturgiát, a legmélyebb imát s imádást.. ,"72 Kitekintés A keresztény teológiában az eszkatológia, vagyis a végső dolgokkal foglalkozó tan korunkban jelentősen kibontakozott. A Krisztus utáni első századokban a görög ókori ciklikus szemléletet felváltotta a zsidó-keresztény történeti gondolkodás, amely a történelmet célirányosan értelmezte: a cél mint a megváltás és a beteljesedés (feltámadás) a keresztény remény tárgyává lett. Az újkori (raconalista, szcientista, marxista) haladáshit vallás-ellenessége miatt IX. Pius és X. Pius kifejezetten a haladás és a modernség ellenfelei voltak A XX. század elején aztán - a modernizmust elítélő Pascendi bénító hatása ellenére- olyan tudós gondolkodók, 68 A világ teremtése előtt kiválasztott minket - Ef 1,4. 69 Naplójegyzetek 3, 309-310. - 1924. augusztus 26. 70 Képekben és árnyakban - latin. 71 Teremtő fejlődés - francia. 72 Naplójegyzetek 3, 310-311. -1924. augusztus 26. Bergson - Teilhard - Prohászka (és Dienes Valéria) szellemi kapcsolatáról lásd SZABÓ 2007. 285-288. 58 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
