Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: A történelem Istene. Prohászka Ottokár Történelemteológiájához
Szabó Ferenc S.J.: A TÖRTÉNELEM ISTENE. PROHÁSZKA OTTOKÁR TÖRTÉNELEMTEOLÓGIÁJÁHOZ ra fölismerjük benne a világ legfölségesebb, páratlan intézményét, melyet Krisztus Urunk alapított, mely a szent Grált tartja, Krisztus vérét szentségében s Krisztus lelkét csalhatatlan tanában. Ez az Isten intézménye, melyben a Szentlélek lakik, s nem engedi, hogy a pokol kapui győzzenek rajta. Meg van bízva Istentől, hogy a krisztusi utakon vezesse, s hogy Krisztus szellemében nevelje a nemzedékeket s e föladatának megfelel.”31 „A modern embernek meg kell egyeztetnie egymással az egyházban az isteni s emberi elemet, mert az egyház isteni és emberi társaság s az isteni nem nyeli el benne az istenit."32 Ezután Prohászka mindezt részletezi, példákat hoz fel az egyház történetéből. „Lehet az egyházban sok bűn is, de mennyi! El-elhomályosulhat a szentség fénye az egymást váltó nemzedékeken. Van az egyházban kegyelem a világ megszentelésére, de a világ nem fogadja el egyféleképpen s nem adja át magát sem tanának, sem szentségi kegyelmének, bizalmatlankodik benne s nem simul hozzá s így törékeny ág s vérszegény tag lesz belőle."33 34 Prohászka beszél még reformtörekvésekről, pl. a népnyelvű liturgia fokozatos bevezetéséről és a cölibátus problémájáról. De talán a leginkább „zsinati" a IX. fejezet: Klérus - laikus 34 Mi mindnyájan az egyház tagjai vagyunk, Krisztus titokzatos testének tagjai a keresztség erejében „királyi papság". Keményen síkra kell szállni az ellen a mentalitás ellen, amely a laikusokat az egyházban másodrendű katolikusoknak tekinti, mert e fölfogás „méreg és halál"; mérge az érdeklődésnek s halála a buzgalomnak. Századunk egyházának szüksége van „a régi apostoli szellemre, mely klérust, laikust, apácát és hitvest szoros kapcsolatba hozzon s bennük a testvériség erejével érvényesüljön."35 Ugyanezt a reformszellemet és az idők jeleire való figyelést figyeljük meg Prohászka számos naplójegyzetében az 1919-es kommün alatt, amikor a Lenin-fiúk garázdálkodnak. A palotájából kilakoltatott püspök nem kesereg, figyel a forradalmi eseményekre, és arról eszmélődik, hogy ütött az egyházi reformok órája. A 61 éves püspök, aki már átélte a az indexre tétel megpróbáltatását és az első világháborút, most a földindulás idején híres 1919. július 7-i, hosszú naplójegyzetében lényegében megismétli a Modern katolicizmus gondolatait. Meghatározza az egyház lényegét, kutatja mi az egyház küldetése ma és holnap. „Hát mi a lényeg az egyházban? Az, ami a kereszténységben az égből jött, s mint isteni erő lépett a világba; szellem és élet volt, s történelmi csak akkor kezdett lenni, mikor emberi viszonyok közé lépve 31 PROHÁSZKA 1990.151. 32 PROHÁSZKA 1990.152. 33 PROHÁSZKA 1990.153. 34 PROHÁSZKA 1990.157-159.; Vö. Lumen gentium II. fejezete: Isten népe. 35 PROHÁSZKA 1990.158. 50 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012
