Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: A történelem Istene. Prohászka Ottokár Történelemteológiájához
Szabó Ferenc S.J.: A TÖRTÉNELEM ISTENE. PROHÁSZKA OTTOKÁR TÖRTÉNELEMTEOLÓGIÁJÁHOZ az „új teológia" képviselőinél felerősödött,12 13 14 nyomot hagyott Prohászka gondolkodásában. Ezt a tényt jól megfigyelhetjük az esztergomi tanár korai hitvédelmi dolgozataiban, különösen is az 1899-ben a Magyar Sionban megjelent Mire kell a mai theológiában súlyt fektetni című hosszú dolgozatában. Ahogy Schütz Antal megjegyezte: e dolgozat nagy jelentősége abban van, hogy „csírájában tartalmazza azokat a gondolatokat, melyeknek fölséges kommentárját látjuk a Föld és ég-ben"P A történetiség, a fejlődés, a természettudományokban egyre gyakrabban tárgyalt evolúció (darwinizmus), továbbá a Szentírás értelmezésében tért hódító történeti- kritikai módszer alkalmazása - itt már tudatos igazolást kap. Hamarosan a XX. század elején kitört modernista válságban a protestáns bibliakritika és a katolikus A. Loisy evangéliummagyarázata, később H. Bergson evolucionista filozófiája Prohászkára is hatnak, aki 1907-es Modern katolicizmus című. könyvében magára vonja a katolikus cenzorok figyelmét, ami aztán a modernizmust elítélő Pascendi enciklika (1907) végül kiváltja az 1911-es indexre tételt. De már kicsit előreszaladtunk. Maradjunk az említett jelentős dolgozatnál! Prohászka abból a megfigyeléséből indul ki, hogy Németországban és Amerikában „közelebb akarják hozni az egyházat a világhoz -, meg akarják szüntetni [azokat] a véleményük szerint nem a dolgok lényegéből, hanem a tényleges fejlődésből származott ellentéteket [...] Okolják az egyházias érzületet, mely a világot, a modern tudományt és a fejlődést szinte sötét, anathematizáló szemmel nézi."111 Prohászka jól látja, hogy az egyház korszerűsödéséről van szó, amelyet örömmel üdvözöl, és amely majd a modernista válság, illetve az első világháború után a megújuló katolikus teológia hatására a II. Vatikáni Zsinat aggiornamentójához vezet. A fiatal esztergomi tanár, majd a fehérvári püspök a modernség felé való nyitottságot képviseli. Miként a kortárs tudós francia jezsuita, az evolucionista P. Teilhard de Chardin, akinek eszméi befolyásolták Bergson és a Bergson-tanítvány, Edouard Le Roy közvetítésével,15 16 Prohászka is a hit vidám merészségével nézett szembe a modern eszmékkel, nevezetesen a természettudományokkal. „A korszerűség a legfőbb követelmény!", adja ki a jelszót. „A helyes állásfoglalás fölismeri az idők szükségleteit, észreveszi az eszmék sodrát, s arra veti magát, ami legszükségesebb s legkorszerűbbP6 „A theológi-12 Lásd: Szabó Ferenc: Henri de Lubac az Egyházról. Róma, 1972. 20-40. 13 ÖM 15, 293-294. 14 ÖM 15,179. 15 Vö. SZABÓ 2007.121-172. 16 ÖM 15,184. 46 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
