Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: A történelem Istene. Prohászka Ottokár Történelemteológiájához
Szabó Ferenc S.J.: A TÖRTÉNELEM ISTENE. PROHÁSZKA OTTOKÁR TÖRTÉNELEMTEOLÓGIÁJÁHOZ ában is az irányt az eszmék s a tudományok fejlődésének sodra adja meg. A theologia nem hit, hanem tudomány a hitről; következőleg része van a dívó eszmékben, irányzatokban, sőt impressziókban. A gondolat majd elsötétül, majd kigyúl, nemcsak új felfedezések s új találmányok lendületétől, hanem még nagy történeti eseményektől is. S ez a gondolat dolgozik a tudományokban, a hittudományban is."17 Prohászka most elemzett dolgozatában a teológia korszerűsödéséhez két lényeges szempontra hívja fel a figyelmet: az egyik a természettudományok felé való nyitottság, a másik a teológia életté váltása, a morális, nevezetesen a nemzetgazdaság és a szociális kérdés etikai vetülete. Ezeket aztán részletesen kifejti; valójában arról a két témakörről van szó, amely Prohászka hitvédő írásainak és szociális apostolkodásának tengelyét alkotja. A teológusokat arra inti, hogy ne zárkózzanak el a természettudósokkal való párbeszédtől. Példának hozza fel az evolúciót (külön is a darwinizmust): a fejlődés hipotézisét nem kell elutasítani, hiszen nem zárja ki a teremtést; a bibliai teremtéstörténetet nem kell betű szerint értelmezni, el kell kerülni a konkordizmust.18 Később19 - amikor a teremtés és a fejlődés viszonyát elemzi hosszan20 -, hangsúlyozza a Szentírás helyes értelmezését, idézve Szent Ágostont, akire annakidején Galilei is hivatkozott.21 „Semmiféle tudományt, de kivált a természettudomány semminemű ágát nem szabad lekicsinyelnünk; hiszen a természet is az Úr revelációja. Belőle való; lényének képe. Geológia is az Isten logiája. A paleontológia is az Istennek megkövült gondolatait tárja elénk."22 Mintha csak Teilhard de Chardint olvasnánk. „Mily nagy az Isten! S ad-e az isteni gondolat egységes, s mindent egyben átölelő, fölkaroló aktusáról valami a földön és az égen tüzetesebb képet, mint az evolúció tana, mely az ősködből kiindulva egymásután való fejődésben s egymástól való átalakulásokban kifejti a világot minden teremtményével, minden alakjával."23 De az esztergomi tanár nemcsak a természettudományokat tanulmányozta - ennek gyümölcsei az Isten és világ, valamint a két kötetes Föld és ég -, hanem a marxizmust és a történelmi materializmust is, hogy szembenézzen a terjedő szociáldemokráciával és szociális apostolkodása alapjait megvesse. Tudós tanulmányokat írt a Tőkéről, Marx értékelméletéről, 17 18 19 20 21 22 23 ÖM 15,185. ÖM 15,190. ÖM 15,198. ÖM 15,197-222. Szabó Ferenc: Prohászka és a Biblia. In: Prohászka-tanulmányok 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2009.117-128. ÓM 15,194. ÖM 15,196. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 47
