Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Markó Csaba: A liberalizmus ellen. Prohászka Ottokár közéleti szerepvállalása
Markó Csaba A LIBERALIZMUS ELLEN. PROHÁSZKA OTTOKÁR KÖZÉLETI SZEREPVÁLLALÁSA A L jLz első világháború és az azt követő forradalmak alatt a katolikus egyház helyzete jelentős mértékben módosult. A változások nemcsak Magyarországon, de Európában és az egész világon éreztették hatásukat. Az egyháznak le kellett számolnia a régmúlt idők hibás berögződéseivel és merőben új utakat kellett keresnie. Ehhez tartozott az a felismerés is, hogy az egyháznak felelősséget kell vállalnia az állam életében, és tevékenyen részt kell vennie társadalomformáló erőként a megváltozott világ új kihívásainak alakításában. A katolikus egyház berkeiben is egyre többen felismerték, hogy a szociális kérdést nem lehet pusztán jótékonykodással az asztal alá söpörni, hanem annál jóval összetettebb feladatról van szó. Az öntudatra ébredésnek ezen kívül létezett egy másik iránya is. A vallásos meggyőződés, a lelkiség erősödése vált jellemzővé az adott időszakban, amely azzal a pozitív hatással járt, hogy az egyházi élet mindenütt fellendült. A magyar katolicizmus megújulásában és az egyházi élet felvirágoztatásában az egyik legjelentősebb szerepet Prohászka Ottokár játszotta. A Horthy-rendszer kezdeti éveiben azért kerülhetett hangsúlyos szerepbe Magyarországon a katolikus egyház, mert egyrészt gyorsan felismerte a megváltozott helyzetet és kitűnően tudott alkalmazkodni; másrészt pedig a dualizmus korában jellemző konzervatív-liberális, Tisza István-féle rendszer nem volt már rekonstruálható, továbbá kudarcot vallott Károlyi Mihály polgári demokráciája, amely aztán a Kun Béla-féle bolsevik diktatúrába torkollott. Ezek után a magyar társadalomban igazán csak két eszme, két érték maradt kompatibilis és vállalható: az egyik a kereszténység, a másik pedig a nemzeti gondolat, az önálló magyar nemzetállam kialakításának és megerősítésének az eszméje, amelyhez erősen kapcsolódott a revíziós gondolat is. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 35
