Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... igényeinek, hiszen eleget tett a kiírásban meghatározott funkcióknak, s egy tengelyre fűzte fel a templom, a kultúrház és a plébánia épületeit, centrális elrendezést alkalmazott, s stílusával méltó módon fejezte ki a nagy püspök emlékét.54 Néhány apróbb részlet azonban mindenképpen korrigálásra szorult, hiszen a szentély és a kórus kisméretűek voltak, míg a főoltár szabályellenesen nem volt szabadon felállítva, az áldoztató rács előtt célszerűtlen volt a lépcsőzet, hiszen az áldozáshoz egy lépcsőfok elégséges lett volna, míg a kupola alatti tér magasítása elengedhetetlen a tökéletes térérzet érdekében.55 A zsűri egyöntetű véleményét tükrözi a megvalósult emléktemplom stílusa, a barokkhoz visszanyúló, egyfajta archaizálás, azonban a korabeli építészeti sajtó tudósít a beérkezett tervek további megítéléséről is. A források alapján egyértelműen kirajzolódik a modern művészetet és építészetet középpontba állító vita, melynek különböző táboraiban állást foglaltak a katolikus egyház képviselői mellett természetesen maguk az építészek is. A modern építészethez való viszonyulás kérdése nem e pályázat kapcsán robbant ki. Előzménynek tekinthetők többek között a két évvel korábban, 1927-ben a budapesti tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett első Ferenc József fogadalmi templom (Rezső téri templom) építésére meghirdetett második pályázat eredményei is.56 A pályázat eredményeinek ismertetésében Gerevich Tibor, a Római Magyar Akadémia igazgatója, az Országos Egyházművészeti Tanács ügyvezető alelnöke megjegyezte, hogy a tervpályázat programját nem írhatták ki modern stílusra, mivel hazánkban „nincsen annyira kiforrva, mint némely külföldi államban, elsősorban Hollandiában, Németországban, Finnországban, Dániában, Norvégiában és Svédországban, s mert egy ily építkezést nem tartottunk kísérletezésre alkalmasnak."57 Bár a Rezső téri templom neoklasszicista stílusa is alapvetően a múltból merít, mégis egyfajta lépésnek tekinthető a sima falfelületek, az egyszerű ablaknyílások és a viszszafogott ornamentika, a modern építészet lassú elfogadása felé. Annyi a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének kiküldött tagjai Kammer József és Foerk Ernő. (A Prohászka-pályázat felbontása. In: Építő Ipar - Építő Művészet 53.évf. (1929) 15-16. 92.) 54 A bizottság külön örömét fejezte ki afelett, hogy a terv győztese székesfehérvári születésű. 55 Az Ottokár-templom első pályadíjat nyert tervezetének bírálata. In: Fejérmegyei Napló 33. évf. (1929.) június 29. 3. 56 Az első pályázatot Lechner Ödön nyerte meg, azonban az első világháború pusztításai megakadályozták a templom építését, s így került sor a Kismarty-Lechner Jenő által megnyert második pályázat lebonyolítására. (Fabó Beáta, Kovács Mária: Budapest Templomai: Józsefváros Vili. kerület. Budapesti Városvédő Egyesület Templomtörténeti sorozata IX., Budapest, 2009. 40-41.) 57 Gerevich Tibor: A budapesti Ferencz József fogadalmi templom. In: Építő Ipar - Építő Művészet 52.évf. (1928) 13-14. 50. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 305
