Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter - Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... bizonyos, s Gerevich ennek hangot is adott, szerinte nem a barokk stílus lesz az, amelyből a magyar építészet a megújulását merítheti, mivel térpazarlásaival, díszítettségével nem felel meg a modern ember lelkületének, elvárásainak.58 A két pályázat, a Rezső téri-, és a Prohászka-templom közötti két évben éles viták pergőtüzében állt a modern építészet követésének, avagy elvetésének kérdése, amely részben az 1930-ban megrendezendő építészkongresszus előkészületeinek kapcsán merült fel, hiszen napvilágot láttak olyan külföldi vélemények, amelyek igen elmaradottnak titulálták a magyar építészet jelenlegi állását. A Magyar Mérnök és Építész Egylet ankétjain rendszeresen felszólalt Fábián Gáspár, Wälder Gyula, Sándy Gyula, Hoepfner Guidó legtöbbször Fischer József, Ligeti Pál vagy Birbauer (Borbíró) Virgillel szemben, s a vita a folyóiratok hasábjain általában tovább folytatódott. Ezt a szembenállást leginkább Magyar Vilmos Világok harca címen megjelent cikke jellemzi, amely az egyletben bekövetkezett felfordulást érzékletesen a következő sorokkal mutatja be: „Látszatra két tábor áll egymással szemben. Modernek és konzervatívak. Nem ifjak és öregek mindenkor felújuló vitája ez a régi és új formák felett, hanem egy embrióban lévő új világ, a holnap harcának kezdete, a letűnő tegnappal."59 Ez a vita alapvetően határozta meg hazánk két világháború közötti építészetét, s egy-egy haladó szellemű egyházi személyiség révén, mint amilyen Somogyi Antal győri kanonok is volt, a katolikus templomépítészetbe is begyűrűzött. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy mindenki, aki valamilyen formában, szóban, vagy a rajzasztalon, de állást foglalt a kérdésben, valahogyan megalkotta a saját „modern" interpretációját, s ezen a szűrőn keresztül vizsgálta az egyes műveket. Még a vasbeton építészet ellen felszólaló, a magát haladó konzervatív táborba tartozó tituláló Fábián Gáspár is egy évvel később mégiscsak kihasználta a modern vasbetonépítés előnyeit élete egyik legfontosabb munkájánál, a szülővárosába tervezett Prohászka Ottokár templomnál. A tervezési program nem határozta meg az építendő templom stílusát, csupán funkciójához, elrendezéséhez nyújtott útmutatást. A pályázatra beérkezett tervek nagy többsége centrális elrendezést mutat,60 az al58 GEREVICH 1928. 50. 59 Magyar Vilmos: Világok harca. In: Építő Ipar - Építő Művészet 52.évf. (1928) 45-46.180-183. 60 A benyújtott pályázatok nagy része centrális térelrendezést mutat, egyrészt az emléktemplomok, emlékhelyek centrális alaprajzaira hivatkozva, másrészt arra a félreértésre alapozva, amelyet a kiírás nem egyértelmű megfogalmazása indukált. A kiírás szövege, miszerint "a templom fekvése alaprajzilag centrális legyen" félreértelmezhető, hiszen a templomépítő bizottság nem centrális alaprajzi megoldást írt elő, hanem az épületegyüttes telken való elhelyezéséhez ad útmutatást. A Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár Prohászka gyűjteményében őrzött irat korrigálja ezt a félreértést s egyértelműen kimondja, hogy a templomnak 306 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
