Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
kerítették. A hivatal munkatársai az elnök, a titkár és egy gépírónő voltak.43 Ez egyrészt nehezítette a munkát, másrészt a bírálati döntések sokszor az igazgató vagy a titkár személyes ízlésén múltak. A második probléma a hatáskör kérdése volt. A megyés püspökök féltették illetékességüket, ezért megakadályozták, hogy az Országos Egyházművészeti Tanács és a Központi Egyházművészeti Hivatal országos kötelező bírálati jogkört kapjon. Ezt 1930-ban az intézmények létrehozásukkor nem kapták meg, és 1933-ban, majd 1939-ben is hiába terjesztették elő, hogy a templomok építésének vagy felújításának terveit előzetesen kötelező legyen a tanácsnak vagy sürgős esetben a hivatalnak bemutatni, a püspöki kar ezt nem hagyta jóvá. Ezáltal az egyházmegyei építkezéseknél a helyi egyházművészeti bizottságok, és végső soron az adott főpásztor iránymutatása érvényesült. A Központi Egyházművészeti Hivatal tanácsait elsősorban a főváros fogadta meg, míg a vidéki plébániák kevésbé törekedtek arra, hogy a Hivatallal felvegyék a kapcsolatot, sok esetben azért, mert későn jutott eszükbe az építkezés, vagy későn szereztek rá fedezetet, az ünnepi eseményekhez, búcsúkhoz kötött munka elvégzését viszont sürgette az idő. Budapest vezetésével azonban sikerült Szőnyi Ottónak 1931 decemberében megállapodnia, hogy a tervek elbírálásánál előzetesen kikérik Szőnyi javaslatait. Az 1941-es esztergomi főegyházmegyei zsinat pedig előírta, hogy a főegyházmegyei hatóság a templomok terveit a központi és az egyházmegyei egyházművészeti bizottságokkal bíráltassa felül. A harmadik és az előző problémával összefüggő kérdés a szervezete elfogadottságának kérdése. A Központi Egyházművészeti Hivataltól 1931-ben 156 ügyben, 1932-ben 207 ügyben kértek tanácsot, majd ez a szám 1939-re megduplázódott. A hivatal presztízse, elfogadottsága az idő múlásával egyre növekedett, de még így is csak a megépült vagy felújított templomok terveinek töredéke jutott el hozzá.44 __________________Baku Eszter - Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS...__________________ 43 A hivatal első elnöke Szőnyi Ottó volt, az ő halála után, 1938-tól Molnár Ernő, akinek munkáját a püspöki kar döntése alapján Somogyi Antal segítette. A hivatal titkára Szabó Loránd építész, 1936-tól pedig Goszleth Lajos építész volt. 44 BEKE 1992. 1. kötet 496-497.; 2. kötet, 142-143, 153, 166, 222-223.; EFZS 1941. 79. p. 208. §; BIZZER 2003.122-124. 302 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012
