Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
__________________Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS...__________________ / Építészeti tervpályázatok „A templom áll. Egy ország Pantheonja, nem kő és vas, de zengő dithüramb, lélekből kicsendülő ima-akkord, miben az ész, a hit, a szív Szent ihletét mind összefonta S leteszi az áhítat küszöbén."45 Jelen tanulmány kereteit meghaladná a Prohászka templom46 létrejöttének részletes ismertetése, s esetünkben inkább releváns a korszak megismerését elősegítő vizsgálat, amely a stílusok támogatottságára fókuszál, s azt próbálja meg feltárni, miképp vélekedtek a korban a modern építészet begyűrűzéséről a katolikus templomépítészetbe. Célunk annak az ellentétnek a megvilágítása, amely egyrészről az akadémikus, konzervatív formajegyektől vagy a szecessziótól elszakadni nem akaró, másrészről a modern technikákat és stílusjegyeket, egyfajta megújulást támogató tábor között feszült, s domborodott ki olyan konkrét példák esetében, mint a Prohászka Ottokár emléktemplom pályázata. Ahogy a vidéki városokban a legtöbb esetben, az emléktemplom építéséhez is csak csekély támogatást kaptak, s a fennmaradó összeget adakozásból, gyűjtésből, sorsjegyjátékból, jótékonysági programokból, nagyobb értékű felajánlásokból kellett, hogy összegyűjtse a hívek megbízásából a templomépítő bizottság, [l.kép] Ily módon valósulhatott meg a korszak legnagyobb nemzeti összefogást generáló építészeti alkotása, Prohászka Ottokár székesfehérvári megyés püspök, „a magyar nemzet lánglelkű apostola és tanítómestere''47 emlékére emelt templom a székesfehérvári, Jó Pásztorról elnevezett búrtelepi, vasútvidéki római katolikus plébánia területén, melynek felszentelésére 1933. november 5-én került sor.48 [2.kép] Izgalmas párhuzamot vonhatunk egy időben nagyon közelálló, gondolkodásmódban és kifejezésében azonban alapjaiban más elveket tükröző templommal a fővárosban. Néhány hónappal korábban ugyanis, június 4-én, Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel hazánk első modern-45 Kinizsi Andor: A Prohászka Ottokár templom. In: Építő Ipar - Építő Művészet 54. évf. (1930). 1-2. 4. 46 Prohászka Ottokár 1927-ben bekövetkezett halála után Székesfehérvár gyűjtést indított annak ellenére, hogy hosszú ideig még egyáltalán nem volt eldöntött, hogy a város milyen formában állít emléket a püspöknek. Az emléktemplom mellett sok más egyéb lehetőség is felmerült, s az építendő templomnak alkalmas telek kijelölését és megszerzését is nehézségek övezték. Végül 1929. február 18-án írták ki az országos titkos tervpályázatot egy 2000 fő befogadására alkalmas emléktemplomra, amelyhez plébánia és kultúrház épület is kapcsolódik. 47 SzfvPL - Kézirattár, No. 1690. 48 Uott. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 303
