Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter - Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... az országos szervezet kiépítése ellen, de mivel a püspöki kar meghatározó tagjai támogatták a javaslatot, az értekezlet is elfogadta azt.40 A püspököket a döntés meghozatalában sürgette az is, hogy Klebelsberg Kuno kultuszminiszter előkészített egy törvénytervezetet, amely az Országos Magyar Gyűjteményegyetem jogkörét a helyi gyűjteményekre is kiterjesztette és kötelezővé tette a művészeti, tudományos, történeti vagy muzeális jelentőséggel bíró ingó emlékek összeírását. A listáknak hat hónapon belül kellett elkészülniük (1929: XI. te.). A püspöki kar nem engedhette át a világi hatóságoknak az egyházi műemlékek összeírását, tekintettel az 1924-es pápai rendeletre is, amely az egyházművészeti bizottságok egyik feladatának éppen ezt nevezte. így nem halogathatták tovább az egyházművészetet felügyelő és az egyházi műemlékeket számba vevő szervezet megalakítását.41 1930 tavaszán végül a hercegprímás kinevezte először a Központi Egyházművészeti Hivatal vezetőjét, Szőnyi Ottó személyében, aki mint a Műemlékek Országos Bizottságának előadója, megfelelő szaktudással és gyakorlattal rendelkezett ahhoz, hogy a hivatal első és legfontosabbnak tekintett feladatát, az egyházi műemlékek összeírását végrehajtsa. A hivatal működésének költségeit a Vallásalapból kívánták fedezni. Az Országos Egyházművészeti Tanács elnöke maga a hercegprímás volt, a tényleges munkát azonban az alelnökök végezték. A püspöki kar részéről Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspököt nevezte ki Serédi, a második ügyvezető alelnök a tekintélyes világi szakember, Gerevich Tibor lett. A hercegprímás felkérte Szőnyit és Gerevichet, hogy terveiket kölcsönösen beszéljék meg, és együtt javasoljanak tagokat az Országos Egyházművészeti Tanácsba. A tagok kinevezése is megtörtént 1930-ban, ami bizonyos fajta kompromisszumot mutatott. A tanácsban éppúgy helyet kapott az új irányzatot képviselő Árkay Aladár, mint a neobarokk stílusban alkotó Wälder Gyula. Tag lett Fábián Gáspár is, aki egy évvel korábban még a kultuszminisztertől várta az egyházművészetet felügyelő szerv létrehozását.42 Az egyházművészeti szervek megalakítása körüli vita, a püspökök álláspontjai mind felvetették és előrevetítették azokat a problémákat, amelyekkel a tényleges munkát végző Központi Egyházművészeti Hivatal később küszködött. Az első ilyen probléma a finanszírozás kérdése. A püspöki kar által eredetileg megszavazott 12000 pengő évi juttatást a későbbiekben nemhogy emelték volna, hanem 1932-től 8000 pengőre csök-40 BEKE 1992.1. kötet, 250-251,273. 41 BIZZER 2003.120-121. 42 PL Cat. D/c, 32,212,439/1930. (3178/1930. alapszám); BEKE 1992.1. kötet 296-297, 316-317. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 301
