Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... politikai tényező mind-mind felértékelték a katolikus egyház jelentőségét. A katolikus megújulást mutatta a két világháború közötti időszakban új plébániák alapítása, új templomok építése, a hitbuzgalmi, karitatív, szociális és kulturális egyesületek számának és munkájának megerősödése, a katolikus sajtó jelentős fejlődése, valamint a szerzetesi élet felvirágzása.21 Az egyházi megrendelések számának növekedését, számos új templom építését különösen az új plébániák alapítása, az egyházközségek rendszerének kiépítése, az Árpád-házi szentek kultuszának megerősödése és ezzel is összefüggésben a jubileumi esztendők megünneplése segítette elő. 1919-től a budapesti hitélet megélénkítése végett a sokszor több tízezer fős fővárosi plébániákat igyekeztek feldarabolni és kisebb egységekbe szervezni a híveket, amelyekben hatékonyabb lelkipásztori munka volt lehetséges. Ezzel párhuzamosan először Budapesten, majd az 1920- as évek végétől az egész országban megalakultak az egyházközségek, amelyek a katolikus autonómia helyi szintű, a plébános vezetése alatt álló, a híveknek korlátozott képviseletet biztosító szervei voltak. A plébánia és az egyházközség ebben az időszakban nem volt azonos jogi személy, és egy plébánián belül több egyházközség is alakulhatott. Ez utóbbi lehetőség előrevetítette azt, hogy idővel az egyes egyházközségek önállósulhattak és belőlük újabb plébániák alakulhattak.22 A két világháború között az Árpád-házi szentek kultuszának megélénkülése figyelhető meg. Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent István, Szent László, Boldog Margit jubileumait is megünnepelték, valamint sikerült elérni, hogy a pápa Boldog Margitot 1943-ban szentté avassa. Ezek az évfordulók nemcsak vallási ünnepek voltak, hanem politikai jelentőséget is nyertek. A Horthy-rendszer „keresztény-nemzeti" ideológiáját történeti mitológián keresztül fejezte ki, a történeti mítoszok pedig szorosan kapcsolódnak az évfordulókhoz. A legjelentősebb jubileumi ünnepségek az 1930-as Szent Imre-év és az 1938-as Szent István-év voltak. Mindkettő a kormányzat támogatásával valósult meg, a külföldi vendégek és zarándokok részvételével igyekeztek azoknak nemzetközi jelleget is kölcsönözni, a külföldi sajtóvisszhang felhasználásával pedig a Magyarországról kialakult képet, mai szóval az országimázst pozitív irányban befolyásolni. A Szent Imre-évre 1928 tavaszától készültek. A Szent István-évet pedig Serédi Jusztinján hercegprímás javaslatára összekapcsolták egy nemzet21 SZÁNTÓ 1988. 590-608.; Gergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon 1919-1945. Budapest, 1997.180,206-210,220-230.; CSÍKY 2010. 260-261. 22 GERGELY 1997.100-104. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 295
