Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... zott vagy önelvű művészet, a korszerűség kérdései. Ezekben a kérdésekben még az új irányzatokat pártoló egyházi szakemberek között is vita volt. Például a liturgia és az egyházművészet viszonyát illetően Somogyi Antal a kettőt elkülönítette, míg Molnár Ernő egységüket emelte ki.18 Kedvező társadalmi és politikai körülmények A magyar katolikus egyházban a 19. század végétől kibontakozott egy megújulási folyamat, amelyben szerepet játszottak az egész nyugati világban ható, nemzetközi, valamint hazai tényezők is. A modern természettudományok, filozófia, történeti kritika által felvetett kérdésekre, amelyek megkérdőjelezték az egyház által közvetített világképet, egyre égetőbb szükség volt választ találni, hiszen ezzel párhuzamosan társadalmi és politikai téren a szekularizáció és a liberalizmus az egyház(ak) addigi pozícióit kezdték megrendíteni. Mindez már a 19. század eleje óta tartó változás volt, viszont Magyarországon az 1894-95-ös egyházpolitikai törvények körüli küzdelem élezte ki és tette mindenki számára egyértelművé, hogy a katolikus egyház hazai társadalmi és politikai pozíciói átalakulnak. Papok és világi hívek is felismerték, hogy a megváltozott körülmények között a katolikus értékek és érdekek érvényesítése a vallásos emberek mozgósításával, a katolikus tömegek támogatásával képzelhető csak el, és nem halogatható tovább a hitélet elmélyítése sem. A megújulás meghatározó képviselője volt többek között egyházi részről Prohászka Ottokár, aki a lelki megújulás sürgetése mellett a közélet terén is aktív volt,19 világi részről pedig Zichy Nándor, a Katolikus Néppárt alapítója.20 A megújulási folyamat 1919 után bontakozott ki igazán, amikor egyház és állam viszonyát szorosabb együttműködés jellemezte. A dualizmus időszakához képest nőtt az egyházak szerepvállalása és befolyása politikai és társadalmi téren egyaránt. A magát „keresztény-nemzetinek" mondó rendszer számára fontos legitimációs tényezőt jelentettek az egyházak, különösen is a katolikus egyház. Híveinek nagy száma miatti társadalmi befolyása, iskoláin keresztül az oktatásban játszott szerepe, földbirtokai révén gazdasági súlya, valamint a Szentszék mint nemzetközi 18 Bizzer István: A Központi Egyházművészeti Hivatal megalakulása. In: Strigonium antiquum V. Mater et magistra. Szerk. Hegedűs András - Csombor Erzsébet. Esztergom, 2003. 112-113. 19 Vö. Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és müve 1858-1927. Budapest 2007. 20 Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 2. kötet. Budapest, 1988. 497-508.; Csíky Balázs: Bőség és hiányok. Néhány módszertani kérdés és kutatási lehetőségek Serédi Jusztinián hercegprímási tevékenységének vizsgálata kapcsán. In: „Alattad a föld, fölötted az ég..." Források, módszerek és útkeresések a történetírásban. Szerk. Balogh Margit. Budapest, 2010. 258-259. 294 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012
