Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
le tartalmazott.11 Eszerint a szentszéki Államtitkárság mellett, Rómában megszervezik az olaszországi központi pápai egyházművészeti bizottságot, a főpásztoroknak pedig egyházmegyei egyházművészeti bizottságokat kell szervezniük. A cél az egyház művészeti örökségének, az egyházi épületeknek, liturgikus felszereléseknek, öltözékeknek és festményeknek védelme és gyarapítása. A központi bizottság feladata az ezzel kapcsolatos igazgatási, felügyeleti és propaganda feladatok végrehajtása, és az egyházmegyei bizottságok tevékenységének koordinálása. Az egyházmegyei bizottságok feladata a művészi tárgyak leltározása, egyházmegyei múzeumok felállítása, az új vagy felújított egyházi épületek és díszítések terveinek felülvizsgálata, valamint könyvek, előadások és tanfolyamok révén az egyházmegye művészeti kultúrájának és ízlésének fejlesztése. Az egyházmegyei bizottságoknak évente jelentést kell tenniük a központi bizottságnak, és a fontosabb alkotások ügyében vagy vitás kérdésekben attól tanácsot kérnek. A bíboros államtitkár leveléhez kapcsolódva egy részletes szabályzatot és útmutatót is kidolgoztak az egyházmegyei egyházművészeti bizottságok számára. Gasparri bíboros levele is hivatkozott arra, hogy a benne foglalt rendelkezések a pápa nagyobb ívű programjának részét képezik. XL Pius először az egyházi levéltárak és könyvtárak megőrzése és használata ügyében intézett körlevelet az olasz püspökökhöz, majd elrendelte a szemináriumokban keresztény művészettörténeti előadások tartását és keresztény régészeti intézetet létesített Rómában.12 A rendeletek mellett fontos iránymutatás volt a pápa 1932. október 27- én, az új vatikáni képtár megnyitásakor tartott beszéde. Ebben keményen kritizálta azokat az új egyházművészeti alkotásokat, amelyek szerinte a ,szentet' egészen a karikatúráig, sőt a meggyalázásig eltorzítják. Ezt nem lehet az új keresésével vagy az alkotások racionális voltával igazolni. A pápa ezeket a műveket „otrombán csúnyának" nevezte, amelyek a szükséges előképzettség, valamint a türelmes és lelkiismeretes munka hiányáról árulkodnak. Nélkülözik az annyira áhított újszerűséget és az együgyű középkori ábrázolásokhoz hasonlítanak. XI. Pius hangsúlyozta, hogy a legfontosabb szempont, amelynek sugalmaznia és irányítania kell a szakrális művészetet az, hogy Isten háza az imádság háza. E szempont __________________Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS...__________________ 11 Az eredeti szöveget közli: Vismara Missiroli, Maria: Codice dei beni culturali di interessé religioso. I. Normatíva Canonica. Milano, 1993.196-198. Magyar fordítását 1929 végén közölték az egyházmegyei körlevelekben. Lásd pl. Circulares litterae dioecesanae anno 1929. ad clerum Archidioecesis Strigoniensis dimissae. Strigonii, 1929. A VII. körlevél melléklete, oldalszámozás nélkül. 12 A pápai rendeletet ismertette: Gerevich Tibor: A modern egyházművészet és a Szentatya legújabb egyházművészeti rendelkezései. In: Magyar Katolikus Almanach. I. évf. (1927) 724-730. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 289
