Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter - Csíky Balázs / / / / / HAGYOMÁNY ES ÚJÍTÁS: KATOLIKUS EGYHÁZMŰVÉSZET A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI egyházművészet helyét és viszonyát a katolikus egyházhoz alapvetően meghatározza, hogy egyházi részről úgy tekintenek rá, mint „alkalmazott művészetre", amely alá van rendelve a liturgikus és pasztorális szempontoknak. Ahogy a korabeli szakirodalom fogalmaz: „nagy tévedés volna azt hinni, mintha az egyházi műpártolásnak az volna főcélja, hogy kapuit megnyissa a művészeteknek, s mikor templomaiban oltárt épít Istennek, egyúttal a Múzsák felszentelt csarnokaivá is avassa azt."2 Művészet és egyház viszonyában a felvilágosodással új korszak kezdődött el: „A XVIII. század óta a művész nem tud transzcendentálist érzékeltetni, csak azt ábrázolja, ami letapintható. A vallásos tárgyú művészet nemcsak esztétikai gyönyör, benne nemcsak a vonal, a forma, a tömeg, a szín a fontos; elsősorban lelki értelmet keresünk benne. A vallásos művészet a szemmel látás mellett a belső látást, a megérzést is szolgálja."3 A legújabb tendenciákat Somogyi Antal győri kanonok, aki több elméleti művet is írt az egyházművészet témakörében, a következőképpen értelmezte. A két világháború közötti években részben a művészeti formanyelv megváltozása, részben pedig a társadalmi átalakulás, az első világháború okozta sokkhatás az egyházra és az egyházművészetre is kihatott. Nem vonhatta ki magát a modern művészet térhódítása alól ez a 1 Somogyi Antal: Vallás és modern művészet. Budapest, 1927. 51. 2 SOMOGYI 1927. 7. 3 Jajczay János: Mai magyar egyházművészet. Budapest, 1938. 22. / MAGYARORSZÁGON Egyházművészet és a katolikus egyház „A szent a lim-lom között hogy is lehetne vonzó?"1 286 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012
