Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter-Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... hagyományokon nyugvó, hierarchikus felépítésű intézmény sem, hiszen egyfajta választ kellett adni az aktuális művészeti tendenciákra, melynek legkiválóbb terepe maga a templom volt. Az épület formai, alaprajzi kialakításán túl a benne elhelyezett, szigorú ikonográfia alapján megkomponált képzőművészeti alkotások is egytől-egyig az Istennel való találkozás helyét jelölik ki, alárendelődnek a funkciónak és nem pusztán esztétikai élvezetet nyújtanak. A Szent Agoston-i „Pulchrum est splendor ordinis"4 gondolatnak megfelelően a tökéletes műalkotás, jelen esetben a templom szerkezete, formája és belső berendezése egyaránt a teljességet fejezi ki, a testet öltött művészi gondolatot.5 6 Mindezeket természetes módon egészíti ki a kor és a társadalom, hiszen „nem maradhat le az egyház művészete a kor művészetétől".6 Az új formanyelv, a modern megjelenése nemcsak az építészek között kavart szinte véget nem érő vitát, az egyház képviselői is állást foglaltak pro és kontra. Somogyi, aki a modern egyházművészet támogatója volt, az egyházon belüli művészeti szemléletváltást azzal indokolta, hogy az egyháznak „szólnia kell tehát a mai korhoz a mai kor nyelvén - a művészetben is". Végzetes hiba volna, ha másodrangú, idejét múlt művészet istápolásával azt a látszatot keltené, mintha nem bírná az iramot s nem volna ereje ahhoz, hogy a mai ember lelkivilágának is erőközpontja, kristályosodási tengelye legyen.7 Ezzel a gondolkodásmóddal szemben álltak azok, akik amellett foglaltak állást, hogy „a régi igazság már megtalálta klasszikus kifejezését a keresztény művészet nagy stílusaiban" s ezért fölösleges az új utak keresése, ragaszkodni kell a régi, kipróbált, természeténél fogva konzervatív egyházművészethez, beleértve természetesen az építészetet is.8 E gondolkodásmódot leginkább a barokk felélesztése jelentette, gyakran modern anyagok, beton, vasbeton vagy vázas szerkezetek antagonisztikus alkalmazásával. A liturgikus és pasztorációs szempontokat alkalmazva - a katolikus egyház hierarchikus és centralizált felépítéséből következően - kánonjogi normák, pápai és püspöki megnyilatkozások is irányt mutatnak abban, hogy hogyan kell és lehet a szakrális teret kialakítani, és abban milyen művészeti alkotásokat lehet elhelyezni. A két világháború közötti időszakban első helyen az 1917-re elkészült és a következő évben hatályba lépett egyházi törvénykönyv rendelkezéseit kell megemlíteni. Eszerint 4 A dolgok belső rendjének kisugárzása a szépség - latin. 5 SOMOGYI 1927.14. 6 SOMOGYI 1927. 59. 7 SOMOGYI 1927. 60. 8 SOMOGYI 1927.61. Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012 287
