Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár címerváltozatainak értelmezési lehetőségei

Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR CÍMERVÁLTOZATAINAK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI szokásos főpapi jelvények láthatóak." E mesterkélt leírás elfedi az ábrázolások különbségeit, azok azonban léteznek. Mert:- van szálló és növekvő sas;- a szálló sasok repülési iránya is eltérő néhány ábrázoláson;- a címerállat a keresztet hol csőrében, hol karmaiban tartja;- a pajzson kívüli főpapi jelvények is eltérőek az egyes ábrázolásokon. Van olyan ábrázolás, amelyen - a fenti egységesített leírásba sem illő módon - kereszt helyett tekercset, illetve ágat fedezhetünk fel a madár csőrében. A hiteles címerkép körüli bizonytalanságot a fennmaradt ábrázolá­sok kuszaságán túl egy újságcikk is illusztrálja. Dieballa Mária, egy - kis­sé fontoskodó - fehérvári írónő 1932 nyarán egy székesfehérvári közté­ri Prohászka-emlékmű állításának gondolatát vetette fel. Ennek központi eleme a püspök címerének színezett, égetett kerámia változata lett vol­na, amelynek kivitelezését Márky Ödön helyi művészre akarta bízni. Azonban nehézségei támadtak: „Mikor Márky mestert arra kértem, kísérelje meg a címer alkotását és égetését, nem tudtuk eldönteni, hogy sas vagy galamh[-] e a hármas halom felett az a repülő madár? Kis rajzú címer után, nekem galamb­nak tetszik, az olajággal; ki lehetett a címer rajzolója jó volna tudni és azt is hegy [sic!] hol van a címerből egy hiteles példány, mert ami a temetéskor készült és amit a Múzeum őriz, az valamilyen másolat csupán. Azon fekete sasnak látszik a ma­dár, de hihetetlen szinte, hogy Ottokár püspök egy fekete madarat választott volna címerébe jelképül. Ez még eldöntetlen és megfejtésre váró kérdés."4 - Mi koránt­sem tartjuk ezt lehetetlennek. Az autentikus címer keresésekor az a döntő tényező, hogy maga a püs­pök milyen ábrázolást használt. Ezért meghatározó a pecsétjének képe. Prohászka után csak egyetlen körirattal is ellátott typarium maradt.5 A pecsétnyomó bronz fejének vésetén megfigyelhető a heraldikai színek­nek megfelelő sávozás használata a pajzson és a hármas halmon. A ma­dár oldalirányban repül, a negatív véseten jobbról balra, lenyomatán te­hát balról jobbra, azaz a heraldikai jobb oldalról a heraldikai bal oldalra. Az egyértelműen nem dönthető el, hogy az állat a keresztet a karmában vagy a csőrében tartja-e. A címer felett püspöki kalap lebeg, melyről ol­dalt 3-3 sorban 6-6 bojt csüng alá. Figyelemreméltó elem a mondatszalag elegáns gyűrődése, és végének szakadozottsága [1. kép] Van egy kisebb fém nyomódúc is, amely csak a címert ábrázolja, körirat nélkül [2. kép]. 4 Dieballa Mária: Ottokár püspök címere. In: Székesfehérvári Napló V. évf. 136. (1932. június 18.) 2. 5 SZEM, lelt. sz.: 74.326. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 267

Next

/
Thumbnails
Contents