Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
NAGYJAINKRÓL - Kőrösiné Merkl Hilda: „A különb élet vágya". Prohászka Ottokár gróf Széchenyi István vallásosságáról
Kőrösiné Merk! Hilda: „A KÜLÖNB ÉLET VÁGYA" is találunk a Napló ban, azaz őszinte beszélgetéseit Istennel, melyek rávilágítanak vallásosságának mélységére. 1820. december 26-án így könyörög: „Mindenható bírája az embereknek, s a megfoghatatlan nagy mindenségnek! Ki előtt ámulattal és imádattal borulok le s csak gyengeségemet és szorongó szívem dobbanásait érzem: engedd mérlegelnem magamban azt az erényt és tökéletességet, melyet az ember, minden fogyatkozásai s tomboló szenvedélyei dacára, már itt e földön is elérhet. Add nekem azt a benső vigaszt, a lélek ama nyugalmát, mely nélkül a röghöz kötött halandó a Te szemléletedben nem gyönyörködhetik, s lelke azt a földfeletti szárnyalást el nem érheti, melyre az ájtatos ima a tétovázó kedélyt, ha csak rövid percekre is, képesíti. Acélozd meg bennem a gondolkozási erőt, hogyha bár még a földi léthez vagyok kötve, lelkileg halott ne lehessek, s tiszta képzelettel emelkedve föl hozzád, a Te jóságodat és nagyságodat megismerhessem és földi pályám célját is felfoghassam. Szabadítsd meg lelkemet az előítéletektől s töltsd meg szívemet véghetetlen béketűréssel és szeretettel az egész emberi nem iránt. Vess fátyolt elmúlt életemre s engedd meg, hogy tapasztalataimból, élményeimből, hibáimból, s vétkeimből az, ami legüdvösb lesz, háramolhassék reám, s végre oly utakon, melyeket Te vélsz legjobbaknak, vezess el engem hozzájuk, akiket oly forrón, oly igazán szerettem."8 Hogyan látja Prohászka Ottokár, a teológus, a püspök, a közéleti szereplő a legnagyobb magyart? Mi indítja arra, hogy, tisztelettel és lelkesedéssel szóljon az államférfiről, Széchenyi Istvánról, miközben tisztán látta a gróf életének buktatóit, lelki konfliktusainak, önemésztő vívódásának okait? Prohászka 25 kötetből álló életműve legnagyobb ismerőjének és kortársának, Schütz Antalnak szerkesztésében látott napvilágot. A sorozat 12. kötete az Ünnepnapok. Emlékezések címet viseli. Ebben található az írók és államférfiak fejezetben a Gróf Széchenyi István vallásossága címet viselő előadás, mely 1911. december 17-én hangzott el a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Prohászka adózni kívánt „a szellemnek, mely konfliktusaiban épen oly nagy, mint befejezett műveiben."9 A püspök gondolatmenete a hitnek és a gyakorlatnak az általános felfogás szerinti szembenállását cáfolja. A cáfolat Prohászka vallás definíciójából következik: „a vallás a lélek eleven, személyes viszonya lesz Istenhez, a transzcendentális valósághoz, eredeti, egyéni s meleg kapcsolódás lesz Vele „a Valakivel", mely kapcsolódás a lélekben, mint tisztelet, hódolat, odaadás, bensőség, 8 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi iellemraizához. Budapest, 1884. 589- 590. Idézi: ÖM 12, 284. 9 ÖM 12, 291. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 257
