Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
NAGYJAINKRÓL - Kőrösiné Merkl Hilda: „A különb élet vágya". Prohászka Ottokár gróf Széchenyi István vallásosságáról
Kőrösiné Merk! Hilda: „A KÜLÖNB ÉLET VÁGYA" szeretet s megnyugvás jelentkezik,"w A vallás tehát mint személyes, közvetlen kapcsolat - ellentétben a világnézettel, mely szemlélet és ismeret - a gyakorlatban megvalósuló tettekkel keresi a kapcsolatot a világot teremtő és fenntartó, abba ésszerűséget és célirányosságot plántáló Istennel. „Széchenyi Istvánnak ilyen, a világon túlira beállított lelke van." - állapítja meg Prohászka.11 A kortársak Széchenyit elsősorban az anyagiakra, a gazdagodásra összpontosító embernek tekintették, és mint ilyet kimondatlanul a túlvilági értékekre érzéketlennek ítélték. Úgy gondolták, hogy vallásossága családi örökségként maradt rá, tehát pusztán konformizmus. Pedig Széchenyi neveltetése két vonatkozásban is feltűnően eltért a kor arisztokráciájának neveltetésétől. „A gyermek nevelése magyar és vallásos szellemben történt" - állítja Gergely András.12 A haza iránti szeretete, mely később életre szóló kötelezettséggé fejlődött, innen eredeztethető. Prohászka vallja, hogy az a vallásosság, mely cselekedetekben, gyakorlati tettekben nem jelenik meg, értéktelen, elméleti.13 Ezért az irányultságot, „az élet összes értékeiben való konkrét állásfoglalását", az „öntudat nagy orientációját" vizsgálja. Nem magát a tevékenységet és annak eredményeit, hanem azokat a válaszokat, melyeket a lélek az élet nagy kérdéseire ad. Márpedig Széchenyi változásra, megújulásra ösztönöz, mert Magyarország felemelkedését kívánja, de tudja, hogy az út a szellemi igények kielégítésére csak gazdasági fejlődés révén lehetséges. „Felsőbb emberi életet csak emberfölényesen lehet élni" - írja Prohászka.14 A „szép élet" fogalma viszszatérő kategória Prohászkánál,15 s a Széchenyiről írott esszéjében is találkozunk vele. Maga Széchenyi szintén használja a fogalmat Világ című művében: „az embernek legékesb tulajdona a szép lélek, csak az és nem egyéb határozza meg valódi becsét".16 Széchenyinél a gyakorlati érzéket és magasba irányultságot, egységben lévőnek látja. Prohászka - mint ahogy Széchenyi - nem filozófiai rendszereket teremt; állandó meditáló, imádkozó, teológiai hajlama ellenére sem elvont világnézet kidolgozásán fáradozik - hanem istenkapcsolat kialakításán. Gyakorlati tevékenységben megnyilvánuló kapcsolatról van 10 11 12 13 14 15 16 ÖM 12, 282. ÖM 12,282. Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Budapest, 1972.11. Vö.: Jak 2,17. ÖM 12, 281. Vő.: Prohászka Ottokár: Diadalmas világnézet. In: ÖM 5, különösen 140-147. Széchenyi István: Világ vagy is felvilágosító töredékek némi hiba 's előítélet eligazítására. Pest, 1831. 244. Idézi ÖM 12,288. 258 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
