Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

NAGYJAINKRÓL - Szilágyi Csaba: „Pro Libertate". Prohászka Ottokár beszéde a magyar ifjúsághoz II. Rákóczi Ferenc újratemetésekor,

Szilágyi Csaba: „PRO LIBERTATE"

Az Úr irgalmasságának könyve, szintén ágostoni ihletésű. Egyébként Terézt védőszentjének is választotta.13

Ezek ismeretében fontos megjegyezni, hogy a kétszázadik évfordulóra jelent meg Dómján Elek evangélikus lelkész fordításában a Confessiones magyarul: II. Rákóczi Ferenc fejedelem önéletrajza (Miskolc, 1903) címmel. Thaly tombolt, tiltakozott.14 Miért volt ez a nagy tiltakozás? A választ a Századok 1904. évi 7. füzetében találjuk meg. Keller Imre Thaly Kálmán véleményét tolmácsolva megsemmisítő hangú kritikát közölt. Ezek szerint Dómján a teljes életrajz közreadásával vétett a kegyelet ellen. Rákóczi gyarlóságai miatt érzett bűnbánatát, Vallomásainak kritikus részleteit ifjúkori bűnével, szerelmével együtt nem szabad a nagyközönség elé bocsátani. A vallásos részeket, az imákat, az elmélkedéseket is ki kellett volna hagyni, vagy összevonni.15 [E viták idején írta meg Fraknói Vilmos (1843- 1924) katolikus történész, püspök II. Rákóczy Ferenc vallásos élete és munkái című könyvét - ami tehát újdonságnak számított.]16

1906. október 11-én országos bizottság alakult, melynek báró Forster Gyula főrendiházi tag, Fraknói Vilmos püspök, Thaly Kálmán képviselő, Ponori Török Aurél voltak tagjai, akik október 14-én Konstantinápolyba utaztak a hamvakért. A gyászszertartás budapesti és kassai eseményeiről pontos leírása olvasható Balla Árpád tollából,17 ennek részletes ismertetésétől eltekintünk, inkább egy-két fontosabb momentumra hívjuk fel a figyelmet: október 28-én Budapesten munkaszüneti nap volt, a villamos vasutasok erre a napra beszüntették sztrájkjukat, 29-én pedig az iskolákban nem volt tanítás. Általánosságban elmondható, hogy az ünnepi szónokok Rákóczi nevével kezdték beszédüket, és Ferenc Józseffel zárták.

A történeti kitekintés után, visszatérve Prohászka Ottokár szentbeszédének elemzésére, felfedezhető, hogy a püspök a retorikai elemeit remekül alkalmazza beszédében: a „kívánatos" szó többszöri alkalmazásával buzdítja az ifjúságot. „Kívánatos, hogy az ifjúság szemei előtt elevenedjék meg II. Rákóczi Ferenc legendaszerű alakja, s az ő kezéből vegye ezt a zászlót, mely régen is, most is azt suttogja: „[...] »pro libertate«". S a püspök rögtön értelmezi is a „szabadságért" kifejezést: „Kívánatos, mert hiszen a népek szabadságának nagy napjai a népek ifjúságának ünnepei. Ifjú nemzetnek és nemzeti ifjúságnak szívében nőnek óriássá az eszmények és válnak világhódító hatalmakká a vágyak;

13 Söveges Dávid: Fejezetek a lelkiség történetéből. Pannonhalma, 1993. 262.

14 RÁKÓCZI 2004. 748-749.

15 RÁKÓCZI 2004. 376-377.

16 Fraknói Vilmos: II. Rákóczy Ferenc vallásos élete és munkái. Budapest, 1906.

17 RÁKÓCZI 2004. 686-692.

Prohószka-tanulmányok, 2009-2012

245