Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
NAGYJAINKRÓL - Szilágyi Csaba: „Pro Libertate". Prohászka Ottokár beszéde a magyar ifjúsághoz II. Rákóczi Ferenc újratemetésekor,
Szilágyi Csaba: „PRO LIBERTATE" az ifjú lelkesülés tüzén forrnak egybe milliók; abból a tűzből lesz bennünk szabadságot lehelő s világot legyőző pünkösdi lélek!"18 E mondatok ismerete után érthetjük meg azt, hogy Prohászka beszédének végén miért javasolja a következőt: „Legyen ezentúl október 29-én is az ifjúság kalendáriumának ünnepe. Március 15-e a magyar ifjúság ünnepe, ez juttatta diadalra a nagy, nemes eszméket s tavaszt hozott a nemzetre. Legyen október 29-e az ifjú magyarság ünnepe, mely a lemondás, a kétség, az erőtlen megalkuvás őszi ködében lengesse meg az eszményi, szabad, nemzeti élet zászlaját és suhogtassa, lobogtassa addig, míg valóra nem válik a haza szabadsága, a hitből élő, erős jellemű és ügyes kezű nemzedék szabadságában. "19 „De hát miféle ifjúságtól várhatjuk a nemzeti élet kitavaszodását, az eszmék e boldogító megtestesülését?" - teszi fel a kérdést Prohászka. A választ a következő módon adja meg: „Az erős akaratnak ifjúsága mindenekelőtt hinni tud rákócziasan, vagyis mélységes, izzó, bensőséges odaadással." Néhány mondatattal később ezt mondja: „Álljatok ki Rákóczi Ferenc hitének magaslatára s osszátok érzelmeit. Az ő eszményi világa az ő hite volt; teljes odaadás hatotta át szívét Krisztus s az egyház iránt, s ez érzésben meg nem rendült soha. Pedig sötét volt hazájának ege, léha a francia udvar légköre, megtévesztő a félhold fényes portája; de lelkét sötétségen, léhaságon, kétségen keresztül az erős akarat isteni hite vezette. Tiszta, homálytalan gyermekszemmel nézett az örök világosság napja felé, Plátóval érezvén, hogy boldog a nép, melyet napsugár vezet, a népek napsugara pedig a mi Urunk Jézus Krisztus. Rákóczi Krisztust hordozta szívében s lelkét a Szentlélek, a pünkösdi vágyak Szentlelke ihlette. Szerette és gondozta lelki üdvét, ágostoni vallomásokban vallja be s bánja meg bűneit, imákat szerkeszt, melyek az Officiun Rákócziánumba fölvétettek. Telve hittel és Szentlélekkel ragadja meg azután a szűzmáriás zászlót, hogy a szabadságharcnak alázatosan imádkozó, hősiessen harcoló vezére legyen. Ifjúság, kezedbe veszed-e Rákóczi zászlaját? Vigyázz, csak a hitben erős ifjúság hordozhatja azt. Aki kételkedik, az elejti, sőt eldobja azt. Hanem járulj a hitben erős hősnek ereklyéihez, hogy vehesd szellemét. Higgy vele! Hidd el, hogy az örök élet felé tartasz, halhatatlansággal telítve. Hidd el, hogy az Isten szól lelkedhez Krisztusban, s napsugarat s csillagos égboltot vont fejed fölé hűséges, örök gondolataiban. "20 Prohászka kiemeli beszédében: Rákóczi „Mélyen meg volt győződve, hogy Isten küldi őt, aki akarja, hogy a magyar nemzet is szabad legyen."21 És valóban: Rákóczi Istentől elhívott, kiválasztott vezetőnek tartotta magát. Például a 18 PROHÁSZKA 1920.25. 19 PROHÁSZKA 1920.28. 20 PROHÁSZKA 1920.26. 21 PROHÁSZKA 1920. 27-28. 246 Prohászka-tanulmányok, 2009-2012
