Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
LELKISÉG - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és Szent Ignác lelkigyakorlatai. A jezsuita neveltetés befolyása Prohászka lelkiségére
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS SZENT IGNÁC LELKIGYAKORLATAI A fiatal germanikus a filozófia harmadik éve után elvégezte az ignáci lelkigyakorlatot. Már itt a megdöbbentő hangsúllyal eszmélődik, ír bűneiről és a pokol rettenetéről. Hosszú, 1878. október 17-i feljegyzése, amelyet Schüzt csak foghíjasán közölt, aggályos lelkiismeretéről árulkodik.15 Barlay Ö. Szabolcs elemezte a fiatal Prohászka lelkiállapotát, hivatkozva e feljegyzésére is: „Ebből megtudjuk, hogy évek óta gyötri ez a lelkiállapot, és már Kalocsán is segítséget kért lelkiatyjától. 'Már öt éve, hogy e nyomorban felette nagyon sínylődöm. Kalocsán is, jól emlékszem, kérdezőm P. Uhlarikot, min vehetem észre, hogy beleegyeztem-e valami gondolatba."'16 A kérdéssel Schütz is foglalkozik, folytatja Barlay, idézve Prohászka életrajzíróját (25, 30). „Az ifjú ilyenkor önmagát nem érti, a világgal, az emberekkel, sokszor az elvekkel is nem tud igazán mit kezdeni, igazi megértésre nem talál; és kínjával magára marad: kiforratlan ítéleteire és még biztos mederbe nem jutott lelkiismeretére."17 Prohászka római lelki fejlődéséről, aggályoskodásáról bővebben írtam Prohászka-monográfiámban.18 19 Naplói igazolják, hogy a fiatal pap még hosszú ideig küzd érzékeny lelkére nehezedő terhe ellen. De lassan - a való élet viszontagságai, tapasztalatai közepette kijegecesedik „férfias jelleme". (A „férfias" jelző gyakran visszatér feljegyzéseiben.) 1889. július 23.: lelkigyakorlat Kalocsán, P. Hippich19 vezetésével. „Csakis Istenért tenni mindent; ez az aranyelv elveszti színét, fényét a világban. Pedig oly megdönthetetlenül áll kezdetben. Ott az olajfás San Pastore alkonyi magányában, amikor még nem hatott rám az a sok erkölcsi romlás, szellem- és eszménytelen zűrzavar, össze-visszakuszált szálai az érdekeknek, hanem a lélek szabadon tárta föl keblét, mint egy erdei rét, mely illatosán és hűsen rejtőzik az erdő homályában s egyedül az égre mosolyog."20 Másnap reggel: „Iszonyú a bűn; aki súlyát érzi, tudja, mit tesz alázatosnak lenni; mert annak lelkében nyílik egy mélység, melyből a meggyőződés és az erő árja ömlik. A többi mind férfiúhoz méltatlan."21 Még délben is a saját bűneiről elmélkedik. „Annyi tény, hogy rettenetes a bűnös valósága s nincs az a gyalázat, hová nem meríthetné őt méltán az Isten." És következik egy hosszú jegyzet a bűnről. Majd este a pokolról elmélkedik: „Az iszonyú nyomor a pokolban és a földön hirdeti a bűn borzasztó átkát. A földön mindaz a baj a 'misererét' hangoztatja. Könyörülj, Istenem!" Másnap dél15 Naplójegyzetek 1, 23-36. - 1883. október 17. Vö.: ÖM 23, 4-6. 16 Naplójegyzetek 1, 34. - 1883. október 17. 17 BARLAY 1996a. 29; Ugyanő: Prohászka Ottokár tanulmányi évei. In: Prohászka ébresztése. Szerk. Szabó Ferenc. Budapest, 1996. 49. 18 SZABÓ 2007. 39-42,50-54. 19 Hippich István S.J. (1841-1922). Életútjáról lásd BIKFALVI2007. 91. 20 Naplójegyzetek 1,203. -1889. július 23. 21 Naplójegyzetek 1,203. -1889. július 24. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 209
