Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
LELKISÉG - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és Szent Ignác lelkigyakorlatai. A jezsuita neveltetés befolyása Prohászka lelkiségére
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS SZENT IGNÁC LELKIGYAKORLATAI ben: „Rettenetes az ítélet gondolata. A magára hagyott egészen árva lélek föl fog-e küszködni a bűn és a nyomorúság örvényéből az isteni irgalom révpartjára?..."22 Ezek az ignáci Lelkigyakorlat „első hetében" végzett elmélkedések. Következik Krisztus Király hívása és Jézus életének misztériumai, és Prohászka szíve misztikus lángra gyullad: „A végtelen Isten miképp lett ember, hogy lehetett azzá, fölfogni képtelen vagyok. Csak érzem szívem dobogásán s mellem pihegésén, hogy csak ő maga képesít némi megértésre.Hosszú szemlélődés Isten Fia megalázkodásáról, majd július 26-án délután az Efezusi levél 1. fejezetének 4. soráról elmélkedik: „Tiszta akarok lenni Szent Pál szava szerint: 'Isten Krisztusban kiválasztott minket a világ teremtése előtt, hogy szentek és szeplőtelenek legyünk előtte.. Következőleg mind a három concupiscentiát23 24legmélyebb gyökerében utálom és üldözöm, s bármit látok másban, ami ezzel ellenkezik, az nem változtat felfogásomon."211 Július 28-án reggel: „Mindig szerettem az Oltáriszentséget; ó, legyen ez a szeretet jellemvonása lelkemnek."25 Már itt kifejezett az Eucharisztia iránti áhítata, amely élete végégén csodálatos misztikus szárnyalásokra lendíti.26 Július 29-én, a lelkigyakorlat vége felé írja: „Az életnek értéke annyi, amennyit Krisztusért tettünk; más itt nincs elszámolni való. Tehát belső izzás, nagy buzgalom, forró ima-magány, önmegtagadás, alázat, mást nem tehet senki, legyen a pápa vagy miniszter, lángész vagy kukkó. S ez adja a azt a nyugodt, férfiasjellemet, mely megállja a helyét Istenért, s mással nem törődik."27 Prohászka 1887-es hosszú tanulmányában kitűnően jellemzi a Német- Magyar Kollégium szellemét és az ott kapott jezsuita nevelést, aszkézist, szellemiséget. „Valaki a Collegium Germanicumot üvegháznak nevezte el, nem tudom, vajon az üveget vagy a meleget vette-e tertium comparationis-nak, vagy talán a növényre reflektált?"28 Prohászka érzi a pejoratív utalást (bezártság, nem életerős növényzet) aztán kifejti a Kollégium jezsuita nevelésének szigorú, de pozitív vonásait. Elsőnek elismeri: „teljes elzárás a külvilágtól". De ezt is kiemeli: „a fölvilágosult jézustársasági atyák a tekintély rideg és törékeny feszelgései helyett a szeretet és jóakarat leereszkedő szellemét öltötték magukra, ezáltal tanítványaikban a bizalmat, s egy hű, az iskola padjain túlra terjedő, lovagias ragaszkodást teremtettek. Ha a P. Franzelin, Palieri, Secchi, Ballerini szobáját söpri, ha lámpájába olajat önt; ha vízért megy, - ezen meglepő, s nagy férfia-22 Naplójegyzetek 1,204-205. -1889. július 24. 23 Értsd: rendetlen kívánságot. Vö.: 1 Jn 2,15-15. 24 Naplójegyzetek 1, 209. - 1889. július 26. 25 Naplójegyzetek 1, 211. - 1889. július 28. 26 Vö.: SZABÓ 2007. 302-309.; lásd még a kései Naplójegyzeteket és az Az élet kenyere című művét. 27 Naplójegyzetek 1,214. -1889. július 29. 28 ÖM 16,172. 210 Prohószka-tanulmányok, 2009-2012
