Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
[...] Ne bántson, hogy kevéssel kell beérned; ha mégis fáj a szíved, ülj le a fiszhármóniumhoz s andalogj s rokonszenvezz a végtelennel, de ne törd magad utána."14 Feltűnt beszédében Friedrich Nietzsche, mint a „nagy táncos" aki megveti a tudományt, valamint „Leó Tolstoj", mint a sötétben szenvedő ember, aki nem remélheti, hogy jobbá teheti a világot. Mint mondta, maga egyik típushoz sem szeretne tartozni, azokkal szemben egyéniség értékét hangsúlyozta. Véleménye szerint a modern ember életét három kelléknek kell ékesítenie: a nagy gondolatoknak, a jelentőségteljes tetteknek és az örömöknek. így lehet „az evangélium megint új, csodás energiának [...] forrása".15 A második beszéd fő témája a megváltás volt. Prohászka szerint megváltás kell az észnek, az erkölcsi embernek és a kultúrembernek egyaránt. Az észnek azért, mert a sok filozófiai áramlat már nem elégíti ki az embert, és a nagy zűrzavarban az egyetlen megnyugvást nyújtó pont Jézus Krisztus. Az egyén hangsúlyozása itt is fontos, mert a „tömeg, a mob megigéz; a tömegpszichológiától meneküljetek; hogy a jobb és bal szomszéd mit gondol, az ne kísértsen. Mindenki magában áll; magában gondoz boldogságot; gondozza, féltse, fejlessze szabadon, szabadon embertől, világtól."16 17 Az erkölcsi ember a kereszténység által megismerte a bűntudatot, bűneit a bűnbánat és a kegyelem segítségével válthatja meg és „azért a kereszténység ezt a megváltást, mint az Istennek legfelségesebb és páratlan tényét állítja be az evangéliumba,"11 Az ember az Isten könyörületessége által tisztul meg, az ő akaratának érvényesítése a megváltás. A kultúrember számára pedig társ kell: nem elég csak járni, létezni a szép világban, kell mellé valaki, aki mellett nem érzi egyedül magát, egy jó barát, feleség, bárki, akivel megoszthatja a terhet. Prohászka Ottokár tudományos naprakészségét is fellelhetjük a beszédben: „Nem kell aggódnunk, hogy kifogy szenünk; reméljük, hogy lefogjuk a nap energiáját, hisz az is villamosság."18 A harmadik beszéd a kor aktuális problémáit boncolgatta filozófiai magasságokban, de a fő mondanivalója a hit. Hit a szeretetben, egyenlőségben, testvériségben, a lélekben, valamint egy jobb világ elérésének reményében. _________________Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS_________________ 14 PROHÁSZKA 1907b. 1. 15 PROHÁSZKA 1907b. 8. 16 PROHÁSZKA 1907b. 11. 17 PROHÁSZKA 1907b. 13. 18 PROHÁSZKA 1907b. 9. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 191
