Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
UTAK ÉS ÁLLOMÁSOK - Horváth László: Lelkigyakorlat és közéleti szereplés. Prohászka Ottokár és a pécsi egyházmegye kapcsolata
Horváth László: LELKIGYAKORLAT ÉS KÖZÉLETI SZEREPLÉS Katolikus nagygyűlés, augusztus A katolikus nagygyűlés egy adott ország - vagy országrész - katolikusainak a találkozója. A katolikus egyház védelmére és a hívek vallásos érzületének ápolására gyűltek össze. A magyar társadalom összefogására vállalkoztak a kor problémáira keresve választ. Az 1890-es évek óta tartottak egynapos nagygyűléseket, de az 1900-as évektől minden évben többnapos gyűlésekre került sor. Az első világégésig 12 alkalommal tartottak ilyen összejöveteleket, az 1907. évi augusztus 25-27. között került megrendezésre Pécsett. Ez azért is volt különösen nagy fontosságú, mert vidéken először itt tartottak többnapos katolikus nagygyűlést.19 A nagygyűlések programja általában egy megszokott sémát követtett: a megnyitó Veni Sancte után mindennap nyilvános ülések voltak, ahol egy főelőadó tartott beszédet. Emellett a szakosztályok három-négy csoportban külön foglalkoztak a közügyi, karitatív, tudományos, művészeti, irodalmi, nevelésügyi, hitbuzgalmi kérdésekkel. Minden itt elhangzott előterjesztést megvitattak az egyes szakosztályok, és amit elfogadtak, azt a nagygyűlés nyilvánosságra hozta. A közvélemény „katolikus néppárti gyűléseknek" is nevezte a nagygyűléseket, mivel azok a hazai liberális, radikális és konzervatív erők közötti éles pártharcok közepette kezdődtek. A katolikus nagygyűlések fontos programja volt a katolikus értelmiség öntudatra ébresztése a radikális, liberális nézetekkel szemben.20 A radikális sajtó támadta a nagygyűléseket a „konzervatív klerikalizmus" zászlóbontása miatt, s az is előfordult, hogy ellentüntetésekkel zavarták meg a rendezvényt.21 A VII. országos katolikus nagygyűlés háromnapos pécsi programjának nyitányán több mint tízezer ember vett részt a keresztényszocialista zászlószentelésen és az azt követő népgyűlésen. Az első nap során külön a magyarok és külön a németek számára tartott gyűlésen határozták el a Katolikus Népszövetség (1907. december 7. - 1949. november 3.) létrehozásának szükségességét, ami a világháború előtti legnagyobb katolikus tömegszervezetté vált. Az első napot eucharisztikus körmenet és a megnyitó díszülés zárta, amelyen megválasztották a kongreszszus védnökeit és felállították az egyes szakosztályokat: hitbuzgalmi 19 Szögi László: A katolikus nagygyűlések Magyarországon. In: Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István - Beke Margit. Esztergom, 1991. 510. - Lásd még kötetünkben Klestenitz Tibor tanulmányát - A szerk. 20 Uott. 21 PÉCS 2008. 171. 192 Prohászka-tanulmónyok, 2009-2012
