Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár időszerűsége

Szabó Ferenc SJ.: PROHÁSZKA OTTOKÁR IDŐSZERŰSÉGE

meg a ködös, erőszakos, rohamos zűrzavartól", „ideálistáink lázban égnek", „prófétáink. kiállhatatlanul idegesek és türelmetlenek".9 A katolikus egyházban is megjelentek a lelkes hangok, melyek reformokat sürgetnek. Feladatunk, hogy különböztessük meg mindazt, ami jó a modern törekvésekben, és fogadjuk el. „Állítsuk a kereszténységet a modern gondolatoknak s érzéseinek jegyébe",10 figyeljük meg, miként ölt új alakot a régi igazság.

Prohászka a harmonikus világnézet kialakítását sürgeti.11 Jó világnézetre kell segíteni a modern beteg embert. Keresztény világnézet kell, amelynek középpontjában Krisztus, az Istenember áll; modern keresztény szellemet a modern pogány, ateista szellem ellen. „A világnézet az embernek öntudatra ébredése".12 13 14Az embernek látnia kell a célt, amely értelmessé teszi a létet. „Embert s embernek való világot vallás nélkül teremteni nem lehet"P „A gazdag, a mély, a boldog élet csakis a vallás hatalmában áll fönn. Embert az teremt."14 Az idealizmus nem használ semmit, ha az csak képzelet. Reális ideálokra van szükség, és ezt nyújtja a katolikus kereszténység.15 Sem a természettudomány, sem a modern filozófia nem nyújt egészséges világnézetet, bár mindkettőből elfogadhatjuk azt, ami igaz és jó. A szép egyéniség kialakításához hozzásegíthet a világnézet, a művészet is. De a győzedelmes öntudatot az Úr Jézus adta, aki a világnézet gyújtópontjába az emberi lelket, személyiséget állította, az istenfiúság öntudatát adta, a szabadságot és a belső élet szeretetének tüzét gyújtotta meg. A cél tehát a szép egyéniség kialakítása: az evangélium szerint.

Prohászka római éveitől kezdve vezetett naplót: e jegyzetei feltárják lelkét, Jézus-központú lelkiségét, amelynek homlokterében az Eucharisztia áll. A belső tűz, az eucharisztikus misztika izzítja apostoli tevékenységét egész életén keresztül. Amit megélt, azt hirdette a szószékről, azt tanította mint lelki vezető lelkigyakorlatok adásával, azt konferenciabeszédeivel, és minden írásával, főleg elmélkedéseivel.

A magyar papság már ismerte Prohászkát a Magyar Sión cikkeiből, mielőtt apostoli hatósugara az egész országra kiterjedt volna. A Katholikus Szemlében írt dolgozataiból pedig az értelmiségiek öntudatosabb csoportja került kapcsolatba szellemével. 1892-től Prohászka már megjelent a budapesti szószékeken és előadóasztaloknál (először Szent István napján a

9 ÖM 5,13.

10 ÖM 5,17.

11 ÖM 5,19.

12 ÖM 5,26.

13 ÖM 5, 43.

14 ÖM 5, 44.

15 ÖM 5, 51.

Prohászka-tanulmányok, 2009-2012

15