Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Szabó Ferenc: Három szociális apostol. Prohászka Ottokár -Kerkai Jenő - Apor Vilmos
Prohászka örök dicsősége, emléke és egyénisége nem kőben, nem bronzban él, hanem - a lelkekben."27 Ha az Apor Vilmos Gyulán című dokumentumkötetet tanulmányozzuk, elámulunk a 25 évig Gyulán működő plébános szétágazó apostoli és szociális tevékenységén. XIII. Leó és Prohászka szociális elveit követve igyekezett megvalósítani a katolikus szociálpolitikát. Ennek lényege a munkás és a munkaadó közelítése, a tisztességes munkabér és munj kaidő biztosítása az állam beavatkozása és ösztönzése révén, a romboló sztrájkok megelőzése és a katolikus jellegű szövetkezeti mozgalom kiépítése volt. Nincs itt hely arra, hogy felsoroljuk ezt a sokrétű szociális ! tevékenységet, amelyben - mint említettem - főleg a Szociális Misszió j Társulat tagjai segédkeztek. Részletes felsorolást olvashatunk a már idé- ; j zett dokumentumkötetben annak az 1941. február 22-i díszközgyűlésnek ; j jegyzőkönyvében, amelyen méltatták a közben győri püspökké kineve- | ! zett Apor Vilmos negyedszázados gyulai tevékenységét, és a város dísz- j : polgárává választották.28 Érdekes Apor Vilmos korábbi, 1933. október 26-i beszámolója Gyula I város polgármesterének a gyulai római katolikus egyház I. világháború j utáni helyzetéről, tevékenységéről. Templomok renoválása, tatarozása, a j Szociális Misszió Társulat működése (pl. Gyermekkonyha), Szív Gárda, I Mária-kongregáció, a szaléziek megtelepítése, népmissziók (jezsuita S I atyákkal). Itt említi meg Apor Vilmos, hogy 1924. augusztus 15-17-én zajlott le Gyulán a III. Alföldi Katolikus Nagygyűlés, amelyen a meghívott I előadók között volt Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök.29 Ha a gyulai plébános karácsonyi és húsvéti cikkeit, vagy ünnepi alkal- ; makkor mondott beszédeit olvassuk, megérthetjük, hogy milyen szellem- I ben végezte sokrétű apostoli és szociális tevékenységét. 1925. december ! j 24-i „Karácsony" című írásában ezeket olvassuk: „A zsidóknak botrány, a po- \ \ gányoknak balgaság' volt ez szent Pál szavai szerint, mégis a Kisded szegényes \ lakhelyét angyalok kara zengi körül, és zarándoklásuk céljává teszik egyszerű pásztorok, tudós Mágusok, ezrei, milliói a keresztényeknek évszázadok óta. Mert ■ ha Isten emberré lett; akkor embernek lenni nem átok, hanem méltóság. [...] Ha a Világ Ura szegény lett, nem gyalázat akkor a szegénység, hanem Isten Fiának követése. [...] Ha munkássorsot választott magának a Teremtő, akkor dolgozni nem szégyen, hanem érdem és dicsőség. [...]. Ha Isten Fia szenvedett a jászoltól a ke• 27 AVGY 2000: 153-154. 28 AVGY 2000: 268-273. 29 Beszédét közli: A Gyulán, Békésvármegye székhelyén 1924. évi augusztus 15., 16. és 17. napjain végbement III. Alföldi Katolikus Nagygyűlés Emlékkönyve. Szerk. Apor Vilmos - Megyesy Ágoston. Gyula, 1925.110-115. - szerk. _____________________Szabó Ferenc S.J.: HÁROM SZOCIÁLIS APOSTOL_____________________ Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 89
