Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: Prohászka Ottokár és Bangha Béla egyházképe

Orvos Levente: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS BANGHA BÉLA EGYHÁZKÉPE

Prohászka szintén nem volt a fajelmélet híve, de ezzel itt nem foglalkozunk, mivel az utóbbi évek kutatásai ezt a kérdést már több szempontból feldolgozták.18

Banghára visszatérve, túlzottan közéleti síkra összpontosító tevékenysége miatt életében is érték bírálatok egyháziak részéről19 20. Mint mondja:

„egyesek a közélet irányítására célzó minden törekvést azon a címen utasítanak vissza, hogy az egyháznak csak belső, lelki fegyverekkel kell küzdenie'TM. Ezekkel kapcsolatos megfontolásai a Hittani Kongregáció Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben című dokumentumának (2003) érveit és szel- ;

! lemét tükrözik.21 A politikai szerepvállalást sürgetve ugyanakkor a hatá- í i lyos Egyházi Törvénykönyv 287. kánonjával teljes összhangban von éles |

I határvonalat „önző, kicsinyes, földies célú, szétválasztó és gyűlöletes politika" |

I valamint „Krisztus politikája között", s egyértelműen ez utóbbit tartja köve- |

I tendő útnak.22

„Természetes - írja a sekrestyéből való kilépést sürgetve -, hogy a mi erőnk i elsősorban belső és lelki; mindenekelőtt jó keresztényeknek kell lennünk s a lelki j értékeket ápolnunk. [...] De hogy a lelki cél érvényesüljön s kellő arányokban ér\ vényesüljön, a külső feltételeket is teljesítenünk kell s mi gyakran épp erről megfeledkezünk."23 Majd mindezt alátámasztandó a magyar katolikus felvirágzás pél\ dáját hívja segítségül.24 „Hogyan is történt ez?" - vezeti be mondanivalóját.

Prohászka nevét említi elsőként, akinek közéleti működésével sikerült a ! hitetlen értelmiséget behoznia a templomba. Ezután fölsorolja a különféle katolikus mozgalmakat - kiváltképp a Szent Imre-kört, a lelkigyakorlatokat s a Mária-kongregációt -, melyek nagymértékben hozzájárultak a hit18 Barlay Ö. Szabolcs: Hitvédelem és hazaszeretet avagy antiszemita volt-e Prohászka? Székesfehérvár, 2004.; Orvos Levente: Prohászka Ottokár és a zsidókérdés. In: Prohászka Ottokár - Püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár - Budapest, 2006. 135-220.; SZABÓ 2007: 244-256. Lásd még Mózessy Gergely e kötetben is újraközölt írását (Prohászka Ottokár zsidó- ! ellenességéről).

I 19 BBÖM XXX, 177. 259.

20 BBÖM XXX, 273.

j 21 Hittani Kongregáció: A katolikusok részvételéről és magatartásáról a politikai életben. (2002. novem- |

bér 24.) In: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=147

- hozzáférés 2009 június.

1 22 BBÖM XXX, 273-274. A csípős kritikát sem mellőzi: „A kereszténység, sőt katolicizmus jegyében folyt itt néha olyan politika is, amelyet a Krisztusország közéleti védelmével fogalmilag azonosítani alig- j ha lehetett." (BBÖM XXX, 273.) Különösen fontos az alábbi gondolat üzenete: „Ha Magyarországon az egyházat és államot soha teljesen szét nem választották, ha nálunk a papságnak, nevezetesen : a szerzetesrendeknek is egészen más a nimbuszuk és tekintélyük a közéletben és közfelfogásban, mint j; például Francia-, Olasz- vagy Spanyolországban, Angliában vagy Amerikában, ennek egyik főoka kétségtelenül az, hogy nálunk a papság mindig különbséget tudott tenni a voltaképpeni politizálás és a férfias ■ közéleti helytállás között s nem engedte magát a nyilvános életben való irányító részvétel jogától elütni." (BBÖM XXX, 274.) í 23 BBÖM XXX, 259.

; 24 BBÖM XXX, 267-282.

72

Prohászka-tanulaiányok, 2007-2009