Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár sajtószervező tevékenysége
Klestenitz Tibor PROHÁSZKA OTTOKÁR SAJTÓSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE sajtónál is megeshetik, hogy annak szerkesztésére káros, többnyire politikai befolyások nehezednek s a lap irányát, ha részletekben is, a tökéletes keresztény ideáltól eltérítik". Ezért a zsinat a Központi Bizottság kötelességévé tette, hogy feltárja a sajtónak a kereszténység elveitől való elhajlásait, és erre jóakaratúan figyelmeztesse az illetékeseket.87 A rendelkezések jól átgondolt rendszert alkottak, amit pontosan jelez, hogy a későbbi egyházi törvénykezés számára is példaként szolgáltak. A következő években tartott egyházmegyei zsinatok minimális változtatásokkal vették át a székesfehérvári előírásokat.88 A zsinati intézkedések értelmében a papság a következő években rendszeresen beszámolt a sajtó helyzetéről, ami lehetőséget nyújt annak felmérésére, hogy Prohászka sajtópártoló elképzelései mennyiben voltak hatással az egyházmegyei klérus gondolkodására és tevékenységére. „Van-e katolikus sajtó? Azt mondom, nincs. [...] Ennek az oka nem más, mint j I az, hogy nincsen katolikus öntudat. Mert amíg katolikus papok nem katolikus újságokat a katolikus lapokkal egyenrangúaknak vallják, amíg azokat pártolják, \ amíg szükségesnek tartják azok olvasását, hogy, amint mondják, tájékozva legye- \ : nek, addig nincs katolikus sajtó"89- mondta egy esperesi kerületi gyűlés szónoka 1925 októberében. A plébánosi jelentések által kirajzolt kép azonban nem támasztja alá ezeket a kritikus szavakat. A papság többsége - akár a ; püspök elvárásaihoz való alkalmazkodás szándékával, akár egyéni meggyőződésből - igyekezett eredményeket felmutatni a sajtópártolás területén, ami a dualizmus korában jellemző hozzáállás változását mutatja. Ehhez az egyházkormányzat folyamatosan megnyilvánuló elvárásai mellett a Tanácsköztársaság által kiváltott sokkhatás is hozzájárulhatott, hiszen általánosan elterejedt vélekedés volt, hogy a kommunista uralmat a , „rossz sajtó" propagandája készítette elő. Az idézett szavak ezért inkább j arra mutatnak, hogy a papság körében ekkor már szinte kötelezőnek számított a sajtó elhanyagolása miatti önkritika és a fokozott munka követelése, amivel a beszéd készítője feltehetően jó benyomást kívánt tenni főpásztorára. (Erre utal legalábbis, hogy a beszédet teljes terjedelmében jelentéséhez csatolta.) 87 Decreta Synodalia. Az 1924. június 24-töl 26-ig Székesfehérvárott tartott székesfehérváregyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Székesfehérvár, 1924.91. 88 A szombathelyi egyházmegye zsinati törvénykönyve. Szombathely, 1927. 152.; Decreta Sinodalia. Az 1930. évben tartott II. váci egyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Rákospalota, 1930. 112.; Az 1931. évi egri egyházmegyei zsinat határozatai és törvényei. Eger, 1921.52.; Statuta synodalia. Pécsegyházmegyei zsinati határozatok. Pécs, 1936.163. 89 SzfvPL - No.4694 -1925, Pomáz. Melléklet: A katolikus sajtóról. A budai felsőkerület gyűlésén 1925. október 5-én felolvasta Schürger Ödön. PROHÁSZKA-TANULMÁmOK, 2007-2009 63