Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)

KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár sajtószervező tevékenysége

Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR SAJTÓSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE Prohászka már 1909-ben arról írt, hogy „ez a jónak mondott sajtó sok tekintet­ben nem felel meg jelzőjének, annak a nagy szónak, hogy jó s közreműködésünkre is van szükség", ezért a papságot a helyi hírek továbbítására ösztönözte.45 1916 folyamán egyházmegyei szinten kísérletek történtek a hírszolgál­tatás egységes megszervezésére. A püspök Székesfehérvár katolikus na­pilapjának, a Fejér megyei Naplónak a támogatása érdekekében sajtóbizott­ságot hozott létre. A testület megállapította, hogy a hírszolgálat a papság i részéről „igen gyenge" volt, legfeljebb a hitéleti hírek érkeztek be a szer­kesztőségbe. A bizottság ezért igazságtalannak találta a klérus kritikáját arról, hogy a lap nem tudósít a vármegyét érdeklő eseményekről. Az adonyi esperesi kerület beadványa nyomán az egész egyházmegyé­­[ ben megkezdődött az esperesi kerületi lapbizottságok szervezése, ame- í lyek az intézményes sajtópártolásra vállalkoztak. A sajtóbizottság javasol­ta, hogy az új rendszert az egész országos sajtóra is terjesszék ki, Katolikus \ Sajtóbizottság név alatt. Ugyanakkor a bizottság attól tartott, hogy a kezde­­! ményezés „nehéz mozgású és rövid életű" lesz, mert a korábbi hasonló pró- j bálkozásokat is sokan egykedvűen fogadták az egyházmegyében.46 Az óvatosság indokoltnak tűnhetett, hiszen a kezdeményezésről ez az egyet- ' j len levéltári adat maradt az utókorra, ami alapján feltételezhető, hogy a | kerületi lapbizottságok a megalakulás után nem fejtettek ki komolyabb I tevékenységet. A kísérlet ugyanakkor jelzi, hogy Prohászka ekkor már egyre inkább az egyház közéleti önvédelmének megszervezésére és a meglevő társadalmi mozgalmak központosítására törekedett. Ennek a hátterében az állt, hogy : ] a püspök a felvilágosodott eszmeáramlatok befolyásnak növekedését ér- j j zékelte. Az egyház vezetői a világháború vége felé közeledve számoltak a | társadalmi felfordulás, illetve az államhatalom antiklerikális irányzatok­hoz kerülésének a lehetőségével, amivel szemben ismét megjelent a kato­­likus társadalmi szervezkedés gondolata.47 Prohászka már 1915 októberében megállapította, hogy a hitetlenség „sajtójában s egyházellenes tömörülésekben szintén szervezkedve hódít: ezzel ij szemben nekünk is szervezeteket u.[agy]z.[s] egyleteket kell alakítanunk." Ezért egyházmegyei egyleti központ megalakítását határozta el, amelynek fel­adatul szabta, hogy segítse a helyi egyesületeket, és koordinálja működé­süket.48 45 SzfvPL - Lit. Enc. 1909/VI. 47-48. (1863/1909). ¥ 46 SzfvPL - No.7122 A - 423/1916. A Fejérmegyei Napló Sajtóbizottsága Prohászkának, 1916. au­gusztus 30. 47 László T. László: Egyház és állam Magyarországon 1919-1945. Budapest, 2005. 87-88. 48 SzfvPL - Lit. Enc 1915/XI. 59-60. (1525/1915). Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 55

Next

/
Thumbnails
Contents