Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Klestenitz Tibor: Prohászka Ottokár sajtószervező tevékenysége
Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR SAITÓSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE A munkálatok azonban a szervezéssel megbízott kanonok halála miatt megszakadtak, ezért 1917 augusztusában ismét rendelkezett az egyházmegyei egyletek központi bizottságának megalakításáról. Az indoklásban kifejtette, hogy társadalmi szervezkedés fontos része a „jó sajtó" terjesztése, illetve az erkölcsrontó sajtó elleni agitáció.49 Az új testület alakuló ülését november 29-én tartotta, amelyen elhatározták egy katolikus sajtóüggyel foglalkozó szakosztály felállítását. A püspök 1917. december 25-én tudatta papságával, hogy a szakosztályok nyomtatott kérdőíveket küldenek a plébániákra, amelyekre kötelesek vá- j laszt adni.50 Ekkor feltehetően a sajtószakosztály is tájékoztatást kért az I egyes települések sajtó viszonyairól, azonban ennek nem maradtak fenn ! : írásos nyomai. 1917 folyamán a világháború következtében fokozódó társadalmi fej szükségek, illetve az ateista elveket valló kommunisták oroszországi hatalomátvételének hatására az országos katolikus sajtó területén is jelentős változások következtek be. A Bangha Béla vezette csoport az egyházi I érdekek védelmében új, az alacsony elfogadottságú Katolikus Néppárthoz { nem kötődő katolikus orgánumok alapítását vette tervbe, amit a Néppárt támogatói heves ellenkezéssel fogadtak. Bangha versenyképes, a tömegek megszólítására alkalmas hírlapok létrehozását tartotta szükségesnek. Az új lapok alapításának igazolására igen sötét képet festett a fennálló kaj tolikus sajtóról: „ma lapjainkba legnagyobbjaink szinte szégyellnek írni"51 - öszszegezte kritikáját. Az egyházi folyóiratok hasábjain 1917 elejétől heves polémiák folytak a kérdésről, amely a Katolikus Sajtóegyesület tagságát is megosztotta. 1917 I februárjában az egyesület főtitkára arról tájékoztatta a püspököt, hogy a tisztújítás előtt a világi elnök személyét illetően nehézségek támadtak, és arra kérte Prohászkát, hogy jelöljön egy minden irányzatnak megfelelő i embert.52 A tisztségre végül Majláth György grófot választották meg, aki a j két irányzat összebékítésére tett kísérletet.53 Az erőfeszítések elegendőek voltak arra, hogy megakadályozzák az egyesületen belül a nyílt szakítást. Prohászka kezdetben teljesen egyértelműen a Bangha-féle elképzelésekkel szemben nyilvánított véleményt. Feltehetően ebben elsősorban az 49 SzfvPL - Lit. Enc 1917/X. 43-44. (1368/1917). 50 SzfvPL - Lit. Enc 1917/XV. 90-92. (2573/1917). 51 Bangha Béla: A magyar katolikus sajtó kérdése. In: Magyar Kultúra, V évf. 1917. január-június. 248-251. 52 SzfvPL - No.5865. Buttykay Antal Prohászkának, 1917. február 26. 53 Jelentés a Katolikus Sajtóegyesület 1918. március 17-én megtartott X. rendes közgyűléséről. Budapest, 1918.12. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 56
