Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és a Biblia
Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A BIBLIA hérvári püspök az 1907-es Modern katolicizmus VI. fejezetében tárgyal a tudományos kérdésekről. Itt ismét a vallás és a tudomány párbeszédét hangsúlyozza, és kitér a biblikus tudományokra. A filológia és a dogmatika egymást világítsa meg. „A tudományos exegézisnek nagy szava van a bibliai tudomány egész vonalán, s jóllehet alá van vetve az egyház tanítóhivatalának, de óriási a szabad terület, s fejtegethet, magyarázhat teljes érvényesüléssel, miután a tanítóhivatal nem állít föl tételeket, melyek a szövegkritikát általában lehetetlenné teszik."23 Sajnos, Prohászkának előbbi derűlátó állításaira rácáfolnak X. Pius intézkedései, amelyek hosszú időre „befagyasztják" a katolikus szentírástudományt, a történeti-kritikai módszer tilalmával, amelyet Prohászka már kezd alkalmazni a protestáns bibliakritikát követve. Idézzük itt hosszabban az indexre került Modern katolicizmust: „Nagy szívvel kell fogadnunk, ami jót találunk, vívta ki azt bár akár a pro- [ testáns bibliamagyarázat, akár a vallástudomány vagy a filológia s ha néha idegenszerű is egyik-másik nézet, bizonyára nem következik abból az is, hogy téves. Hányféleképpen változott már el nézetünk a Pentateuchus első fejezetéről s nem tudjuk, hogy az ószövetségi szentírási könyvekről az idő folyamán hogyan alakul | át a fölfogás. Lehetséges, hogy a Pentateuchusnak mostani formájában nem Mózes \ a szerkesztője s sokkal későbbre, talán Sámuel idejébe vagy még későbbi korba kell a kompilációnak keltét tűznünk Az egyház tana a Szentírás sugalmazásáról érin- I tetten marad, jóllehet a nézet Mózes szerzőségéről elváltozik. Ne mondjuk ki tehát az efféle kérdésekben a döntő szót, s ne véglegesítsünk könnyen semminemű fölfogást; ne védjünk meg minden nézetet s intézményt j körömszakadtáig, s azon túl csakis azért, mert eddig ahhoz senki sem nyúlt. Legyünk otthon szívvel-lélekkel hitünkben, de fejlődőfélben levő nézetekkel s föl- j fogásokkal szemben óvjuk meg szabadságunkat. Legyünk meggyőződve, hogy van sokféle terméketlen talaja a lelki világnak s hogy az előítélet, a megmerevülés, a gondolkozási röstség éppúgy ellenkezik az evangélium szellemével, mint a kevélység; sem ez, sem azok nem viszik előbbre az emberiséget s a kereszténységet. A régi jelszó: »scire amare est«, abban a tudományban valósul meg, mely nem éri be hideg tézisekkel; hanem mely öntudatosan törekszik ismeret után s a tudást s tanítást erkölcsi tevékenységgé avatja magában. Ez az érzület a leghivatottabb napszámosa a tudománynak s a legmegbízhatóbb őre a szabadságnak. "24 Prohászka itt a katolikus egyetemek és tanáraik kutatási szabadságáért száll síkra. Sajnos csakhamar tapasztalnia kell, hogy ez a szabadság nagyon is korlátozott, nevezetesen az exegézis, a bibliamagyarázat terüle-23 PROHÁSZKA 1990:149. 24 PROHÁSZKA 1990:149-150. 122 Prohászka-tanulmányok, 2007-2009
