Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
ECSETVONÁSOK A PÜSPÖK ARCKÉPÉHEZ - Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár és a Biblia
nítani, hogy hogyan forog az ég, hanem, hogy hogyan juturik az égbe."18 Vagyis a Biblia nem akar természettudományos ismereteket közölni, hanem egy adott kor nyelvén, egy adott kultúra összefüggésében, különböző műfajokban üdvösségünkre vonatkozó igazságokat nyilatkoztat ki. Prohászka szerint: „Tisztán természettudományos kérdésekben az írásra hivatkozni nevetséges; hiszen nem az írás, hanem a természettudomány nyújtja ezeket a fogalmakat, s az írást kell magyarázni a természettudománnyal s nem a természettudományt az írással."19 A Föld és ég bevezetésében ugyanezt az elvet hangsúlyozza, mielőtt az , élet fejlődéséről értekezne: „a Szentírás nem a tudománynak, hanem a közfölfogásnak s a közvetlen benyomásoknak nyelvén szól, s nem természettudományos fölvilágosítást akar adni, hanem az emberek fölfogásához mért előadással akarja megismertetni a világnak Istenhez való viszonyát. Arra a kérdésre, hogy a föld tényleg hogyan keletkezett, vajon ősködből vagy agglomeráció által lett-e, vajon a fajokat Isten közvetlenül teremtette-e vagy csak az organizmusok plasztikus erőit fektette be a természetbe, a Szentírásban nincs felelet; ezt a [ természettudománynak kell kiderítenie; nincs is az iránt semmiféle összhangzó > írásmagyarázat, s ha volna is, ez a kutatót nem feszélyezheti, hiszen nem vonat- [ kozik egyébre, mint egy tudományos kérdésre. Meg lehetünk róla győződve, hogy \ a pátriárkák és Mózes és Józsue, és a próféták mind azt hitték, hogy a nap forog s a föld áll, s a szentatyák is mind a ptolemaeusi csillagászati rendszernek gondolataiból éltek, s ez az összehangzó írásmagyarázat mégsem feszélyezi az írásba j vetett hitünket, amint nem feszélyezte Copernicust, a frauenburgi kanonokot', j ki művét előszavában a pápának ajánlja."20 21 Itt világosan utal a Galilei-ügyre. j Ezután Prohászka idézi Szent Ágostont, miként XIII. Leó tette. Ez az előszó, amely Prohászka meglepő nyitottságát tanúsítja, 1901 őszén kelt. Az esztergomi tanár még nem sejthette a X. Pius pápa alatt hamarosan kitörő modernista válság miatti nehézségeket. Prohászka előbb ismertetett bibliamagyarázó elveit megismétli a i Modern katolicizmusban is, amely még X. Pius modernizmust elítélő körlevele, az 1907-es Pascendi21 előtt került nyomdába. Kötete - mint ismeretes - 1911-ben indexre került. Ezért nem szerepel az ÖM-ben.22 A fe- ! _________________Szabó Ferenc S.J.: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A BIBLIA 18 Szabó Ferenc: Galilei és a Biblia. In: Távlatok, 79. (2008/1). 47. 19 ÖM 15,198. 20 ÖM 3, 3-4. 21 X. Pius Pascendi Dominici Gregis kezdetű enciklikája a modernizmus eretnekségéről (1907. szept. 8.) In: http://katolikus-traditio.hu/feltoltott/Szent_X.doc - 2009. július. 22 Vö: SZABÓ 2007:121-201. (A szöveg frissebb közlései: Prohászka Ottokár: Modern katolicizmus. Válogatás Prohászka müveiből. Szerk. Koncz Lajos. Budapest, 1990. 134-160., illetve Prohászka Ottokár: Élő kereszténység. Szerk. Frenyó Zoltán. Győr, 1998. 101-159. - szerk.) Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 121
