Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ZSIDÓELLENESSÉGÉRŐL textusba helyezi a mai jogfelfogásunk szerint igazságtalan, Prohászka által támogatott numerus clausust, amely az egyetemek háború utáni túlzsúfoltsága által felvetett problémák megoldásán túl a zsidósággal szemben felgyülemlett feszültséget is levezette egy időre. (S nem fegyverrel, mint ugyanekkor Bécsben.20) Az okok vizsgálata felveti azt a komoly kérdést is, hogy vajon valóban mai értelemben vett antiszemitizmus-e Prohászka eltagadhatatlan, de korántsem abszolutizálható zsidóellenessége. (Még fontosabb kérdés, hogy használói mit is értenek pontosan az antiszemitizmus alatt - hiszen a fogalom leegyszerűsít, összemossa az egymástól messze eső tónusokat, a közgondolkodás pedig - érthetően - elsődlegesen a szélsőséges fajelméj letekre asszociál a szóról.) A zsidóság - különösen a vallását és gyökereit j vesztő része - hihetetlen módszerekkel és tempóban volt képes bontogat- I ni a keresztény értékeket valló társadalom tabuit. Ezeknek az értékeknek a védelme, az úgynevezett antijudaizmus pedig - erkölcsteológiai szem- ; pontból is - védhető álláspont. De nem csak kulturális és erkölcsvédelmi kérdések kapcsán érdemes ezen elgondolkodni, hanem a „gazdasági önvédelem" kérdésében is: Orvos Levente a numerus clausus és a mo- j I dern monopólium-ellenes törvények rokonságára hívta fel a figyelmet kifejtve, hogy mindkét esetben a tágabban értelmezett közjó érdekében történt jogkorlátozás. Jelenkori párhuzamként bevándorlási, illetve külországi állampolgárok munkavállalására vonatkozó korlátozó, ember és ember közt különbséget tevő jogszabályokat is hozhatunk a nemzetközi : gyakorlatból. Nem felejthetjük el, hogy a zsidóság is különbséget tesz ember és ember közt: hagyományosan eltérően viszonyult a saját köreiből származókhoz és a „goj"-okhoz. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kornak azt a szempontját sem, amit ma leginkább „nemzetbiztonsági koc! kázat" néven összegezhetnénk: a cionizmus eszméjét, melynek következményeként a zsidóság egy része nem csak egy haza építésében számított ; j elkötelezettnek. A fenti a tényezőket - mint a zsidóellenesség okait - külön-külön kéne mérlegre tenni. Bizonyára van, amiben túlzott volt Prohászka aggodalma, vagy hibás volt ítélete. De nem mérlegre tenni, és csak Prohászkát ítélni el nézeteiért, ráadásul kiragadva személyét egy - mai fogalmaink szerint, utólag - alapvetően antiszemitának bélyegezhető társadalomból: súlyosan egyoldalú magatartás. 20 Utóbbira lásd Prohászka nemzetgyűlési beszédét, Vö.: BARLAY-KISS: 2006. 110 Prohászka-tanuimányok, 2007-2009
