Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ZSIDÓELLENESSÉGÉRŐL Prohászka felelősségéről Mai korunk a holokauszt utáni kor. Természetes, hogy mai ítéletalkotásunk Prohászka zsidóellenességéről elsősorban annak a függvénye, mennyire tekintjük személyét a vészkorszak előfutárának. Meggyőződésem: e tekintetben a végső vélemény mindig is szubjektív marad. Az elhamarkodott, indulatból, esetleg címkék hatására történt személyes ítéletalkotást megelőzendő - vagy korrigálandó - bizonyos szempontokat viszont érdemes rögzítenünk. Tény: Prohászka Ottokár 1927. április 2-án hunyt el. Nem érhette meg mindazt a borzalmat, mely a második világháború alatt történt. Ha további másfél évtized földi élet megadatott volna neki, maga tehette volna egyértelművé megítélését. Arról csak akadémikus vita folytatható, hogy mit tett volna, ha megéri a vészkorszakot. Érvként egyik oldalról felhozható az elesettek és a társadalom perifériájára szorultak iránti mindenkoj ri, gyakorlati tettekben megnyilvánuló elkötelezettsége, másik oldalról a ; jogkorlátozó - de nem jogfosztó! - numerus clausus korábbi támogatása - ám ez az egész problémafelvetés történelmietlen. Nem eszköztárunkba j ! illő. Pro és kontra hozhatók érvek közvetlen környezetének vagy neveltjei- [ nek háború alatti magatartásáról (Shvoy Lajost például, egykori diákját i és püspökutódját elhurcolták a nyilasok21) - de ez Prohászka személyére i nézve csak közvetett információkat hordoz. A püspök kárhoztatói leginkább az általánosítást vetik szemére. Le i kell azonban szögeznünk: a korban a „zsidókérdés" kapcsán gyakorlatilag minden szerző általánosítva fogalmaz Jászi Oszkártól Tábor Bélán át Szabó Dezsőig. És sok kortársával ellentétben Prohászka képes volt dis: tinkciókat is tenni. Kulcskérdés, hogy Prohászka életében előrelátható, megjósolható volt-e mindaz a rettenet, ami később történt. A válasz egyértelmű nem: j egyetlen olyan látnoka sem volt az országnak, aki megsejtette volna a ! jövőt. Fontos mérlegelni, hogy a húszas évek - vagy akár a korábbi idők - magyarországi zsidóellenességének logikus következménye-e a hazánkban a népirtás. A válasz messze nem egyértelmű: az csak német fegyverek nyo-21 Forrásairól lásd: Inter Arma 1944-1945. Fegyverek közt. Válogatás a második világháború egyházmegyeiforrásaiból. Szerk. Mózessy Gergely. Források a Székesfehérvári egyházmegye történetéből II. Székesfehérvár, 2004. és Mózessy Gergely: Noteszlapok Shvoy Lajos fogságából. In: Soproni Szemle 60. évf. (2006) 1. sz., 24-34. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 111
