Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2007–2009 (Székesfehérvár, 2009)
KERESZTÉNYSÉG, KÖZÉLETISÉG - Orvos Levente: Prohászka hatása Mindszenty bíboros életművére
Orvos Levente: PROHÁSZKA HATÁSA MINDSZENTY BÍBOROS ÉLETMŰVÉRE je Prohászka 1911-ben indexre került három művét a tiltott könyvek listájáról. Hat pontban foglalja össze érveit, bár a levéltári adatok alapján úgy tűnik, hogy ebből ötöt Schütz Antal fogalmaz és csak az utolsó származik Mindszentytől. E hatodik pontban a bíboros arra hivatkozik, hogy a „bolsevisták" a teljes Prohászka-sorozatot betiltották és ezért „a Szentszék nemes gesztusa" lenne, ha az említett művek lekerülnének az egyházi indexről, „annál is inkább - fogalmaz a kardinális - mivel [Prohászka] kanonizációja Tóth Tihamér püspökkel együtt sokak számára kívánatos lenne". Meg kell jegyezni, hogy a Prímási Levéltárban található levélmásolaton ez az utolsó sor - valószínűleg Tóth Tihamér miatt - ki lett húzva. Nem tudjuk, hogy végül is át lett-e fogalmazva, vagy enélkül ment el, mint ahogy a Szentszék válaszáról sincs információnk, ennek ugyanis nincs semmiféle nyoma. Mindszenty kérelme főleg előde, Serédi Jusztinián hozzáállásának tükrében kontrasztos igazán. Shvoy Lajos már 1942-ben lépéseket tett I Prohászka boldoggá avatásáért, ennek érdekében országos mozgalmat is életre hívott. Törekvései azonban Serédi bizonyos „aggályain"30 zátonyra I futottak, aki Prohászka indexen lévő művei miatt nem tartotta időszerűnek Shvoy kanonizáció irányában tett lépéseit, sőt úgy vélte, hogy Róma esetleges negatív visszajelzése miatti „felsülés"31 káros következményekkel j járhat az egész magyar egyházra s Prohászka hírnevére nézve is. Serédi j gyanúja igazolódott ugyan, amikor Shvoy érdeklődésére a Szentszék azt a tájékoztatást adta, hogy az indexügyön kívül más „súlyos problémák”32 is ! akadnak Prohászkával, azonban nem világos, hogy ez mennyiben indo! kolta a „Prohászkáért" elnevezésű társadalmi egyesület megszüntetését, minthogy ezt a Püspöki Kar 1943. októberében Serédi indítványára elrendelte.33 34 A harmadik levél a bíboros elfogatása előtt alig több mint egy hónappal keletkezett (1948. november 5.). Ebben az őt ért „egyre erősödő, igaztalan támadások[ra\' utalva köszöni meg a székesfehérvári püspök és egész egyházmegyéje „jóleső együttérzését", majd így folytatja: „A nyugodt lelkiismeret, és a nemes lelkek, köztük Ottokár püspök egyházmegyéjének papsága és hívei megértő szeretete a támaszom és erősségem.,r34 30 Meszlényi Antal: Magyar szentek és szentéletű magyarok. München, 1976.183. 31 MESZLENYI1976:183. 32 Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka Ottokár életének titka. Jubileumi sorozat 1. Székesfehérvár, 2009. 134. A feljelentés bizonyára „túl jól" sikerült... Bővebben lásd itt: Adriányi Gábor: Prohászka és a római index. Budapest, 2002.; MESZLÉNYI1976:183. 33 BARLAY 2009:134. 34 SzfvPL - No.5866 - Mindszenty, 1948. XI. 5. Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 103