Pro Domo, 1944. január-március

1944-01-21 [1308]

k /Románok fegyverrel és nem ar zöld-azstal mellett vívták ki Nagyro­mániát. • < » x,^ -i, / Csak tájékoztatásul .nem közlésre./ Ő Br/Bé 6 Me Bukarest, lanuár 21, " A Curentul január 32 T J*i számában Sbarcea azt irja, ho,?y az egyik budapesti .újság , amelyet azonban nem nevez meg, cikkeben'arról biztisitja Romániát.hogy Trianon nem fog raégegyszer megismétlődni Jtehát a román remények kilátástalanok, Egy évvel eze­lőtt ugyanez & magyar lap minden képzeletet felülmúló cinizmussal azt tanácsolta Romániának, hogy a rónán .. ... imperializmus irá­nyát ne nyugat ,hanem kelet felé terjessze és,a Dnyeszterén tul keressen-maganak területet a gyorsan szaporodó román nép terjeszt kedésére. A magyar Bájté ez^el a román politikát a külföld előtt gya~ nuba akarta keverni, imperialistárágyakat tulajdonítva annak a Fnma­niáfaak, amely soha sem kívánta mások javait,csak ami ősai jogá/ft min­dig az 0 tulajdona volt. Le kell szögeznem még egyszer az igazságot a magyar sajt 0 nyakas iréi számára. Trianon ,amelyet a magyar sajté ugy áxlit be,-mint a pannóniai pusztára szakadt szerencsétlenségek kutforrását,Komániát illetően nem hozott snmniféle határozatot^nert a < román nép két évvel előtte, Gyulafehérvár ott megelőzte azt,anit Trianonban aláirtak. Trianon csak a meglevő helyzetet ismerte éi, Erdélyt'Romániával nem a zöldaaztal, r anem a fegyver ereje egye­sitette. Románia a béke tárgy alás#**a: nem a kényelmes diplomata ka­rosszékből, hanem egyenesen a harctérről ment el és érzett még raj­ta a puskapor'szagc. Románia nem ált lesben a válságos történelmi' pillanatokban és nem * . '.. . . koldulta ki a nagyhatalmaktól azt, ami íjárt neki,honja amikor ütött az óra,fegyvert fogott és maga szolgáltatott magának igazságot. Nagyrouánií határa mindég ott élt a romén nép öntudatában, nem mondott le arnjl bármily kedvezőtlen yolt a történelmi helyzet, mert Nagytománia az etnikai jogokat va­léóitotta meg. Bagyrománia tehát nem mánia,mint nyugati szomszédai gunyolédnak; mert csak az egy mánia,hogy van Nagyrocánia," A Hagy jelzőt nem a nagyzási hóbort szülte* A román nép sohasem mendott'le a nagyság gondolatáról. Dicső múltja van és tanult a történelemből* AL igazság utáni vágy adta a fegyvert kezébe. Aki mást állit,rossz­indulatról tesz azzal bizonyságot, A román népnek fegyverrel kezében kell harcolnia.mert az opportunizmus árnyakáéban ázsiai szenek le­selkednek rá, A román diplomatának van bátorsága ököllel a zöld- .. asztalra vágni,mert tudja, ; " hogy acélfalként áll mögötte a román nadseregr Amikor a világ e sarkában is feltűnt a háború réme, --lküldte hadosztályait a harctérre, ffogairél soha sem fog lemondani, azt tudja az az közös puszta is. ahol'még élénken él az emberek em­lékezetében Janku f-uruTyájának napgja, J^ronán nemzet legjobb védő­ügyvédje a második Trianonnál a román hadsereg'lesz,amely fegyverrel kezében áll őrt hazája megvédéséért. Jr ff - . - O f- *\

Next

/
Thumbnails
Contents