Pro Domo, 1943. július-december

1943-12-02 [1307]

tL.'ao±j láiuo . aomán lapok ^ aSUi^ ' • / Hogy ni t jel <nt Mély a re alánoknak,arra 1 ígjohban abb-*"

1

. a gyűlöletből lehet következtetni; ami ott tul lebeg a ro

,v

án 6,1 alatt* A Surentul 2 vérárra.

1, kében azt ir ja,bttgj a minéennol élő romának politikája na. lehet .iás,::iat az 191a 1 üiPíb^r 1, aktus, folytatása*(ryülarehérvár. a románság törtónelai akaratának apont'n \cgnyilvánulása és örökre leszögezte a rónán politika vezérelveit, 1 rerán nép ígysége ."iigv-Roaiánia egysége' a üindenn:l élő románok szabadon nyilvánított akaratának eredhánye,-': Bpen ezért bármilyen usgrérté^ú' az 1918 decsaber 1-én hozott politikai aktusnak ,osak íáologes 'arad. tekintve a román nép egységre vaké torrWósdnsk erejét, A ro ián Jo|'o| függőtlvnül azok nemzetközi elismeréf étól ós időleges magva l.toz •••átél, örökre érvényben maradnak. Móragyaink ^özőtiQ,hogy ez az 1918 -as íktun, amely ogyszersnindenkorra megszabta'a románság jogos hatarait,érvényesül,, bármilyen uj európai rend is jöjjön, Ai/Pu " A lap egy másik cikkében'az 1918-as időkkel £ogl-1kozva azt irja, hogy Alarosvasárhelyi magyar ezred min lent elpusztított, ami útjába került 03 nbriáenál is rosszabb sorsra jutattak aaok, akikellent* mertek állani. /,

a . . A laa egy haraaáik cikkében Bosca Slalin nagy részlet, sséggel irja le a 25 évvel ezelőtt lezajlott történelmi .cawonyokét ismertetésének bevezecő részében azt irja, hogy Gyulafehéyvnr a

y

roiaanok Mekkája, amely most inkább ott ál minden remn szivében mint bármikor. A Gyulafehérváron kinyilvánított román hit csillaga felé tekint a románság üicstani borzalmas hallgatásával is, A oikkiré azután eza et irja; ficieánia hadüzenete után az erdélyi románok drakonikus a-zenvejtéseknek voltak kitéve. Taaitdk és napok hosszú sora vonult a boréönök kitart " kapuja felé. A magyarok kiirtottál: minden szabad lélegzést, gondolatot v^gy dalolá.-t, A r'-mán hadser3g visszavonulása után 2rdóly£ uira" keresztre feszi tették, egé.. z falvakat hánytak tűzre és Vardélre, Akik ; nem menekült ik el, azokat kivégezték, A lakosság kiirtásában csa': á háború befejezése akadályozta meg ókat. Szután a cikk ismerteti iiaíiiu Gyula akoidját a románeág egyesülése érdekében és lakc'zli a román n »a-» zeti tanács*"'csoportképét is, majd külön-külÖL. Maniuét. Vajdáét, Po^ovicaét stb. Közli Vajdánál: a magyar képviselőházban tartott be .zédét, valamint a magyar köz beszél, ásókat is és a román nemzeti tanácsra vonat-" kőzd kiadott fontosabb rendelkezéseit. Négy teljes oldalt kitevő óikkét azzal a reménységgel fejezi be a cikkíró,„hogy a román gySzelőmnek újra el kell jönnie/mert a román nép hite eró'3,