Pro Domo, 1943. július-december

1943-12-02 [1307]

Az Ardealul az egyesülés ¿3« évforduló'jarőx, B u k a r e s t, december 1. Az Ardealul deoember 2.«*i számát télies- egeszében az egyesülés huszonötödik évfordulójának szenteli. Vezércikkében többi között a következőket irja: Nem ugy ünnepeljük a negyedszázados évfordulót, mint ahogy óhajtanék, űyászbaoorult lélekkel járjuk a vándorok útját, de nom veszett ki belőlünk a hit. Nagy ománi a n<-fi szerencseadomány volt s nem a történelem szeszélye küldte, mint -„-gyesek szerotik hangoztatni; nehéz munka és áldozatok árán jött létre. Amit az ember nehéz munkával,és fáradsággal szerez meg. nem Veszítheti el egyik napról a másikra. Ritkán fáradozott és áluozott egy nőo annyit egy eszme megvalósítása érdekében, mint amenynyit a román nép fáradozott os áldozott az egyesülésért. Meg kell emlékeznünk ez alkalommal azokról is, akik az e-gyssülés érdekében dolgoztak, elsősorban a nagy Franciaországról és az ő követéről, Bsrthalot tábornokról, aki iránt hálára van koteltzve az agész román nemzet, Ghitza volt mini-ztsr "Vissza u-yulaf ehérvárhoz" oimü oikkébon azt iria, hogy a gyulafehérvári genoráoíá jelszava "A néoen keresztül a népért

1

" volt, ezt a jelszót azonban lassan "A nep mellett és a nép felett" {jelszóval cserélték fel. Talán móg eljutnak** nép nélkül a nép ' ellen

11 bolsevista formulához is. Vissza tehát a gyulaie.árvári eszményhez ős jelszóhoz, mort csak obben az ős"tber 'iaaalmaskodh\tik újból az igazság, az az igazság, arasly akkor a nép ós 4 nemzet igazsága volt. Csak ebben az esetben f ordíthatjuk cl magui.król a tragő5iat ós ünnepel* he tjük meg örömmel az uj ás végleges gyulaf ohérvár i egyesuest* Dr. Aurél " Dobrosou volt minioztor cikkében többek között' a következőket írja'." Ha az egyesülés után Nagyrománia minden o^yes román fia tiszteletben tartotta volna a gyulafehérvári elveket, sokszenvedéstől menekült volna msg a román n?mzet. Roméljük, hogy az élvek usgszogése folytán bekŐv:»tkvzett események tanulságul szolgainak • a bűnösöknek. Csak eeben az esetben l.vhot megünnepelni méltó módón az ezután következő egyesülési évfordulókat. Tzepalsu, azt irja, hogy ?gv nemzet legosunyább tulajdonsága a hálátlanság. Románia nem lehet hálátlan ás nem múlhat cl december el3ej anélkül, hogy ne gonűslion hálával Fr-nciaorszagra, Nsm f ^lajtheti/l Románia, hogy a ma legyőzött Franciaország tegnap baráti kőzet nyújtott Romániának és melléje szegődött, mert ott látta az igazeágot. Románia nem folytatott hazug hadjáratot Franciaországban s nem fordult hozzá nem méltó eszközökhöz- kizárólag jogainak tisztel-tbentartását kérte Románia sohasem folejthiti el azoxat a nagy szolgálatokat, amelyeket%uli Franoiaország tett neki, . . ' ••. A lap fősz-fkosztője, ür*gea, azt iria, hogy deoember olsejét tulajdonkégan örömmel kellene* meg inncpolni. Talán igy is lesz egykor. Ma azonban sir minden egyes erdélyi, siratja hibáic és siratja tehetetlenségét. Talán ezekből a könnyökből fog aogvaldsalni majd a nolnapi diadal.