Pro Domo, 1938-1939
^n meghívót tak felkéietnek. hogy a meghívókhoz mellékelt levelezőlapokon szíveskedjenek válaszukat legkésőbb június 23.-áig az m.kix. miniszterelnökséggel közölni. / ?TO doiP O. ókfl A m.kir, _ r.inisztíírelnökség sajtóosztálya ezúton kéri a f lapok t. szerkesztőségei?, sziv^sked jenek a fenti közleményt b. lapjaikban teljes szövegében megfelelő helyen közzétenni./ Pro domo. -L* (/(f J»J u ÍJ e u£? r ^ft a.*;, szerkeszt ősegeket, hogy a mai 8. kiadásunkban O ^ a honvadsig halaaaó miséről közölt tudósítás ból az alulról számított ,e hatodik sorban Zách iirvin altábornagy, a legfelsőbb honvjdt"rvény- <jT\ Aó szek elnöke nevét törölni szivested jenek. x\ ij - 'ty P , ' o KÖ/VT Prodomo: jTfif Az alábbiakban a t. szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk' Mikecz Ödön igazságügy miniszter berlini előadásának kivonatát. Keretet később adunk. Mikecz ieazságugyminiszter előadásának tárgva a magyar ^ alkotmány és a magyar közigazgatás főbb intézményeinek legújabb fejlődés e W^,^ valamint'a magyar büntető jog legújabb fejlődésének több fontos irányelve yV?p volt • " / - 1. Magyarországnak - mondotta előadásában a miniszter nincs irott alkotmány a..'A magvar alkotmány nem külön erre, a célra készült törvény, hanem hatalmas tölgyfához hasonlóan a századok viharaiban fejlődött és alakult ki, mélyen gyökeredzik a magyar nép sajátos életviszonyai<j ban és minden időben ebből a forrásból táplálkozott. Az., alkotmányjogi intézkedéseket részben a mult évszázadok vagy a közelmúlt néhány törvénye, részben a szokásjog szabályai tartalmazzák. M. alkotmányról szóló törvényeket ugyanúgy hozzák, mint a többi térvényeket s azok épp ugy módosíthatók is. A magyar közjogban éppen ezért nincsenek kimerítő rendelkezések valamennyi alkotmányjogi kérdésről s igy az rendszeressé?és jog -technikai szempontból nem hasonlítható valamely irott alkotmányhoz, úgynevezett alkot- ú\k mánytörvényhez. A fontosabb alkotmányjogi módosításokat fokozatosan hozták létre a nemzeti és társadalmi szükségességek. /\ - A magyarok mindig igyekeitek szervesen kifejleszteni alkotmányukat és államjogukat. Sohasem voltak hajlandók arra, hogy idegen elgondolások vagy rendszerek utánzásával alkossanak alkotmányiogí* tételeket. Az ujabb magyar jogfejlődésnek is az alapja a nemzet jogérzéke t amely kijárta a régebbi jogfejlődés hagyományainak iskoláját. A nemzet jogérzékében gyökeredző ez a szerves jogfejlődés tette lehetővé. h 0 gy Magyarország alkotmányjogi szerkezet-ének mélyebb megváltoztatása nélkül/az evolúció É utján alkalmazkodni tudott a különböző korok nemzeti, /mindig/ szoeiális és kulturális követelményeihez. - A parlamentáris jogfejlődésnek és a parlamentáris kormányzási rendszernek már a háború előtt az egész világon jelentkező hibái Magyarországon is jelentkeztekjkülőnösen a fékevesztett pártharcokban, a parlament munkaképtelenségében, munka iának lassúságában, a gyakori kormányválságokban s a kormány sziláraságának ennek következtében "jelentkező hiányában. Amikor a háború utáni összeomlás után a nemzet hozzálátott az újjáépítéshez, az egész vonalon átalakította alkotmányos intézménjieit is, hogy ezzel kiküszöbölje a parlamentáris rendszer hibáit. Az igazságügy miniszter ezután ismertette 192o.évi magyar választójogot, majd a legutóbbi választójogi reform""*! szóló tör^ér^t.amely az aktiv és passzív választójogot a nemzeti élet követelményeinek megfelelően szabályozza... Ez .a reform azt a célt szolgálta, hogy egyrészt a nép széles rétegeinek biztosítsa a nemzet képviselői megválasztásában való részvétel * lehetőségét é. a szabad akaratnyilvánítást, másrészt, hogy megőrizze a 3 választások komolyságát, kiküszöbölje a fékevesztett es felelőtlen demagó-ís j giát és biztosítsa, hogy a parlamentben valóban a nemzet komoly elemei jüs-3 á sanak szóhoz. .^sd. Ismertette az igazságügyminiszter a házszabá'y reformot is, iS ' amely a törvényhozás gyors munkáját biztosítja. Legjobb bizonyíték erre. hogy az országgyűlés legutóbb egy hét alatt négy ronto3 törvé nyjavaslatot / nevezetesen az egyesületekről 3zóló törvényt, a sajtótörvényt /intézett el, egy büntetőjogi torvényt és a zsidótörvén;t. ORSZÁGOS LEVÉUM /Fn I vt. \cöv. t 1-1 "
