Pro Domo, 1938-1939
Kö/Vv / Mikecz igaz ságügyminiszter előadása, I. folytatás./ Szólt ezután az igazságügvminiszter a magyar felsőház összetételéről és szerepéről ".s különösen részletesen ismertette a legutóbbi felsőházi reformot. Ennek eredményekép a felsőházban a magyar társadalom * különböző rétegei a hivatásszeriáti .. • .•> : megoszlás és más,. nemzeti szempontból fontos tagozódás szerint érvényesülnek, ugy hogy a felsőház valósaggal keresztmetszete a nemzet társadalmi, kulturális - és gazdasági tagozódásának, ésy A különböző szempontok szerint összeállított felsőház^Képviselőház/tapasztalás szerint biztosítja az általános nrmTti Irdekeknek megfelelő harmonikus törvényhozás lehetőségét* Joggal állíthatom -mondottó a miniszter - hogy Magyarországon a parlamenti élpt válságáról egyáltalán n^m lehet szó. Természetes, hogy az országgyűlés munkájában a parlamenti korménvformának mrgfelelően teljes mértékben érvényesül a kormány kezdeményezése*és irányító befolyása. Az országgyűlés és a kormán;/ közötti harmóniát biztosítja az is, hogy a kormány a legnagyobb párt tagjaiból alakul meg. /egymást kiegészítő és ellenőrző munkája Miután a királyi trón nincs br-töltve, az állami felségíognak - a szuverenitásnak-, letéteményesé az orszárrvülés két háza s kizárólag őket illeti meg a törvényhozás joga is. A'kormányzó, aki egyébként csaknem az összes Ici.r*"''" ionokat gyakorolja, nem pyakorolja a törvényPV^T) izontositcsónok j^<*t, hanem csak kihirdető záradékkal Ca ^aláírásával l\tja el Ti törvónyokoí. A k-rmanyzó választásával egyébkent, valamint J ' jogkörének szabályozásával ífc^rarorazág ujbol kifője:-ősre juttatta nemzeti bog**, monyaihoz- való ragaszkodását. *" A magyar alkotmányjogi fejlöd-'s igyekezett a kormanyzu <** országgyűlés, valamint a kormányzás az országgyűlés közötti viszonyt ugy kiépíteni, hogy súrlódások és ellentétek lehetőségének kiküszöbölésével az egész nemzet résztvehessen az állami elet legfontosabb megnyilatkozásaiban, nevezetesen a jogfejlődésben ás a kormányzásban anélkül azonban, hogy töbh tényező közreműködése az egységes akarat harmonikus kialakulását meggátolja. Részletesen islertetö ezután . az igazságügyminiszter a megyá, városi és községi önkormányzatok fejlődését, szerepét és jelentőségét, valamint az ezek refomrjáról szóló 1929 és '.. 1930 évi törvényeket, amelyeknek szintén az volt az alapelve, hogy minél szélesebb néprétegek vegyenek részt az önkormányzati szervek kialakításában. 2. Előadásának második részében az igazságügyniniszter a magyar büntetőjog fejlődéséről szól.Idézte GUrtler dr. szavait, aki Károm olvan uj nempt törvényt jelölt meg, mint amelyek alqpnető fontosságúak az uj német büntetőtörvény könyv szempontjából. Ez a három törvény a vészeljes visszaeső bűnösökről, a?ok megrendszabálvqzásir ól és megjavításáról szóló törvény, á másik a hazaárulás büntetőjogi üldözésének ujabb szabályozásáról szóló törvény, amelynek lényege, hogy a hazaárulást közönséges bűncselekménynek minősíti, a harmadik pedig az a tőrvény,amely lehetőséget ad a bírónak, hogy akkor is büntetést szabhasson ki, ha valamely cselekedetre nem ugyan a törvény kifejezett szövege hanem a né< egészséges érzülete követel büntetést. »° • . .. X. • • • , ' ^fi^*'*" 7" p o lvtatása következik/ '
