Prágai Magyar Hirlap, 1938. október (17. évfolyam, 224-248 / 4667-4691. szám)

1938-10-07 / 229. (4672.) szám

XVII. évf. 229 (4672) szám ■ Péntek ■ 1938 október 7 Előfizetési ér'j évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ft képes melléklettel ha vonként 2.50 Ké-val több. Egyet szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— Ki. A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja Szerkesztőség Prága IU Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 11. 111. emelet • * TELEFOM: 303-11 s» • SílRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHfl. Közös deklaráció Zsolnán a szlovákság követeléseiről A szlovák néppárt, a szlovák agráriusok és a szlovák nemzetiek közös állásfoglalása - A tegszélesePPkorü autonómia alapján — Tárgyalások a szlovák és ruszin nemzet képviselői között — Benes rádióbeszédben indo meg lemondását Létrejött a megegyezés (d) A nagy események zuhatagában Be­nes lemondása %em a legnagyobb eseménye a csehszlovák köztársaság jubiláns huszadik esztendejének, mert a müncheni határreviziós határozat nagyobb és fontosabb, de Benes távozása kétségtelenül a legszimbólikusabb esemény. Mert Benes félreállása egy husz- esztendős külpolitikai irányzatnak, egy huszesztendős állampolitikai fejlődésnek zá­rókövét jelenti. Lezárult az a két évtizedes korszak, amelynek külpolitikáját megszakítás nélkül és úgyszólván beleszólás nélkül egyet­lenegy ember, Benes intézte. Mert azt a há­romhavi kis intermezzót kivéve, amíg 1935- ben, Benesnek köztársasági elnökké történt megválasztása után Hodza irányította a kül­ügyi hivatalt, mindig Benes volt a külügyek teljhatalmú intézője. Az utóbbi három évben is. Mert Krofta csak név volt, a benesi kül­politika engedelmes és totális végrehajtója, Bene§ elnök külügyi államtitkára. És igy el­mondható, hogy mindaz, ami az utóbbi hó­napokban Csehszlovákia körül és Csehszlo­vákiával történt, az mind a Benes-féle egy­vágányú külpolitikának a gyümölcse. A külföld a csehszlovák köztársaságot két személyiségen át ismerte: a külföld szá­mára Csehszlovákia tizenhét évig Masaryk és három év óta Benes köztársasága volt. S valóban, kevés nemzetnek a történelmé­ben játszik olyan döntő fontosságú szere­pet egy személy, mint amilyen elhatározó szerepet a csehszlovák nemzet történelmé­ben BeneS játszott. A személye körüli le­gendát maga Masaryk teremtette meg, .ami­kor kimondta, hogy a külügyek élén pótol­hatatlan és tizenhét esztendős elnöksége alatt a parlamenti és hivatalnokkormányok váltakozása során Benest soha nem engedte elmozdítani a külügyminisztérium éléről. A legenda akkor vált teljessé, amikor Masaryk a köztársasági elnöki székben is egyedül őt kívánta látni utódának. A legenda diadal­masan győzött. Benes elnöksége mellett szavaztak nemcsak a szocialisták, hanem a cseh és szlovák néppártiak, sőt a kommu­nisták is. Igaz, hogy cseh részről, elsősor­ban pedig Hodza és köre azzal a számítás­sal támogatták, hogy Benes elnökválasztá­sával Hodza számára megüresedik a kül- ügvminiszteri tárca s igy a külügyi téren a jobboldal realisztikusabb külpolitikai kon­cepcióit), amely már számolt a változott vi­szonyokkal és a nagyhatalmak közti erőel­tolódással, végre talán érvényre juthat' majd a baloldali ideológiával és tradíciókkal át­PRAGA. —■ Zsolnán ma jutottak döntő stádiumba a szlovák pártok tanácskozásai. A szlovák néppárt végrehajtó bizottságá­nak ülése mellett értekezletre gyűltek össze a csehszlovák agrárpárt szlovákiai törvény­hozói és a szlovák nemzeti párt vezetői is. A tanácskozásoknak az a céljuk, hogy az autonómisták és az autonómia eddigi főéi- lenzőinek ismert agrárpárti centralisták kö­zös alapot találjanak a Szlovák követelése­ket illetően. Az agrárpárt szlovák szárnya úgy igyek­szik mérsékelni a szlovák néppárt radikaliz­musát, hogy egy hét óta az agrárok autonó­mista programot hirdetnek. Hodza Milán volt miniszterelnök ebben a vonatkozásban fontos misszióval érkezett Prágából Zsolná­ra. Lapunk zártáig a tárgyalások eredmé­nyéről nem érkeztek megbízható hírek Prá­gába, de több forrás azt jelenti, hogy a há­rom szlovák párt között létrejött a megegye­zés és egy háromtagú bizottság, amely Tiso képviselőből, Zatko mérnökből és Ursiny szenátorból állott, megszövegezte a szlovák nemzet követeléseit proklamáló zsolnai dek­laráció szövegét. A szlovák nemzet képvise­itatott régi külpolitikai irányzattal szemben. Ez hiú számításnak bizonyult, mert három havi intermezzo után Hodzának távoznia kellett a külügyek éléről s Benes régi ál­lamtitkárának neve alatt a régi rezsim egész tegnapig, Chvalkovsky kinevezéséig még nagyobb következetességgel folytatta régi irányát. Benes mint elnök nagyobb hatalmat össz­pontosított kezében, mint amilyennel Masa­ryk rendelkezett. Három év alatt főleg a nemzetvédelmi törvények segítségével kibő­vítette az elnöki hivatal hatáskörét. Nem­zete a nemzetvezérnek kijáró abszolút bi­zalommal övezte és egyre több hatalommal ruházta föl. S igy az elnöki hatáskör kiszé­lesedett, a kormányé megszükült. Megmu­tatkozott ez a hatásköri eltolódás a nemze­tiségi tárgyalásoknál is. A Hodza-kormány többhavi formalisztikus jellegű tárgyalásai után az első lényegesebb lépés a köztársa­sági elnöknek volt fenntartva <s csak az el­nök úgynevezett negyedik tervében szere­peli a cagymegyeautonómia, amely komo­lyabb engedményt és közeledési lehetősé­get jelentett. Az események sodra azonban A Tele gráf szerint a kedd esti késői óráikban a szlovák néppártiak és az agrárpártiak közös értekezlete megegyezésre jutott. A megegyezés részleteit dr. Tiso képviselő, dr, Zatka mérnök j és Ursiny szenátor dolgozták ki. Csütörtökön a megegyezést aláírják és közös nyilatkozatot ad­nak ki. A legutolsó híradás szerint a megegye­zéshez a kommunisták is csatlakoztak. A zsol­nai Katolikus Ház előtt, amelyben a szlovák néppárt végrehajtó bizottsága ülésezik, nagy tö­meg verődött össze. Délelőtt 11 órakor dr. Tiso képviselő kijött az erkélyre s beszédet mondott. Hét szakszervezet eltérő álláspontot foglalt el a megegyezéssel szemben. — A regeli óráktól tartanak a szlovákok közti tanácskozások. A helyzetet úgy ítélik meg, hogy a megegyezés eredménye egész Szlovákia autonómiája lesz. Milyen a hangulat Zsolnán! Az Expres másik helyén a következőket mondja: — Zsolnán nemcsak a szlovák néppártiak, ha­nem a koalíciós pártok szlovák törvényhozói is megmutatta, hogy a terv valakinek a lassú­sága miatt megkésve érkezett. Általában az egész benesi politikára az a leg­jellemzőbb, hogy sztatikád jellegű volt. A meg­szerzett pozíciókhoz való görcsös ragaszkodása miatt rendszerint megvárta, amíg az események maguk nem késztetik álláspontja korrigálására vagy feladására. Defenzív külpolitika volt, de a defenzivitással járó mozdulatlanságot, a kivá­rás és időnyerés taktikáját túlzásba vitte. Húsz évig várt a nemzetiségi probléma megoldásával. És a mai napig halasztotta a szlovák és ruszin önkormányzat integrális megoldását. Ez a poli­tika nem preventive alkalmazkodott az európai erők közti változásokhoz, hanem megvárta a be­fejezett tényeket s utólag cselekedett. S ez a tragikus cseh szempontból BeneS késlekedő pasz- sziv módszerében. A cseh jobboldal idejében meglátta e politikai módszer hátrányait s főleg ezért tett kísérletet 1935-ben a köztársasági el­nöki szék megszerzésére, vagy legalább a kül­ügyi tárca birtokbavételére. Mindkét kísérlet eredménytelenül végződött. Most végre a jobboldal megkapta a külügyi tárcát és BeneS lemondásával esetleg az elnöki jelen vannak. A telefonjelentések szerint az ott uralkodó hangulatból nem nagyon lehet rózsás­nak nézni a helyzetet. Azt vélik Prága szemére, hogy elhatározásával mindig legalább 24 órával késik. Legszélesebbkcrü önkormányzat Az Expres jelenti: A zsolnai tanácsko­zások kedden két irányban haladtak. Az egyik irány a szlovák néppárt, a másikai a szlovák agráriusok képviselték. Délelőtt a szlovák néppárt szükebb elnöksége tartott ülést. A Rémi-szállóban ültek össze az ag­rárpárti képviselők és szenátorok. Azután a szlovák néppárt képviselői és szenátorai tanácskoztak s tanácskozásuknak ugyanaz volt a tárgya, mint az elnökségé. Az ülésen azt a határozatot hozzák, hogy a szlovák néppárt és az agrárpárt négy-négy tagú de­legációja közös értekezletet tartson s ezen közösen szövegezik meg a szlovák követe­méltóságot is, de post íacta, a müncheni ered­mények után kapja meg. A benesi politika rea­lisztikusnak, csak a puszta tényekre építőnek vallotta magát. De nem volt elég realisztikus, .mert csak retrospektív volt, csak a múltban szerzett és a jelenben tartott pozíciókat látta, csák azok valóságában hitt, ellenben nem tudta és nem akarta elképzelni az azoktól eltérő más lehetőségeket is, amelyeket Kramár annyira elő­re látott. Egy tudós foglalkozhatik pusztán tény- megállapitásokkal és helyzetanalizissel, jó törté­nész lehet belőle, de egy politikusnak a jelen tények ismeretén felül képzelettel, is kell rendel­keznie s előre kell látnia a lehetőségeket. A be- neSi külpolitika túlságosan a múltban és a jelen­ben élt, s rosszul látta a legközelebbi jövőt. Az utolsó pillanatig makacsul nem hitt, még Berch- tesgaden és Godesberg után sem hitt a mün­cheni megoldás lehetőségében. A cseh nemzet számára végtelenül nagy tör­ténelmi tanulságokat rejt Benes hallatlan méretű ragyogásának és bukásának esete. De ezeket a tanulságokat magának a cseh nemzetnek kell majd levonnak Mert Benes politikája tévedett, de a tévedés következményeit a nemzet viseli. lói a kárpátorosz nép kiküldötteivel is tár­gyaltak. I A zsolnai tanácskozásokról a prágai déli lapok a következőkben számolnak be:

Next

/
Thumbnails
Contents