Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-28 / 222. (4665.) szám

222 (4665) szám * *,er<la " 1938 szeptember 28 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- f. f # _ r évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450. /[ SZÍOVdkldl 6S kdrpdtdljdl magüdrSdg félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ,, . R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. pOLltlKdl 7ldpiLdpjd Egyes szám ára 1.20 KCf vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II* Panská u 11 c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága HU Panská ulice 11, Hl emelet • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNY CÍM: HÍRLAP, PRHHR. Chamberlain kezeskedik az iséretek teljesítéséért — Az angol miniszterelnök nyilatkozata a Hitler-beszéd után — Sir Horace Wilson elhozta Berlinből Hitler válaszát az utolsó angol kőzvetitőjavaslatra — Az angol parlament szerdán délután dönt — A British Légion szerepe az esetleges kibontakozásnál LONDON* — (Reuter-ügynökség Jelentése.^ Chamberlain miniszterelnök hétfőn este a sajtó képviselői előtt a következő nyilatkozatot tettei — Olvastam Hitler kancellár beszédét és mél­tányolom azt az utalását, amelyben a béke meg­tartása érdekében való törekvéseimet említette, E törekvéseimről nem mondhatok le, mert szá­momra hihetetlennek látszik, hogy Európa né­pei, amelyek nem akarják a háborút, véres harc­ba keveredjenek egy olyan kérdés miatt, mely­ben már széleskörű megegyezés jött létre. Vilá­gos, hogy a birodalmi kancellár azt a nézetet vallja, hogy a neki adott ígéretek nem teljesül­tek, Azonban ezeket az ígéreteket nem közvet­lenül a német kormány kapta, hanem a brit és francia kormány. Mivel mi a brit nemzet nevé­ben szólunk, erkölcsileg kötelezetteknek érez­LONDON, — Az angol közvélemény to­vábbra is feszülten figyeli a középeurópai hely­zetet és a kibontakozást. Az angol külügyi hi­vatalnak hétfőn délután kiadott hivatalos jelen­tése szerint Nagybritanniában az a vélemény uralkodik, hogy a helyzetet tárgyalásokkal még mindig meg lehet oldani. A szudétanémet tarto­mányok átadásáról a francia, az angol és a cseh­szlovák kormány megegyezett. Az angolok fő­törekvése most az, hogy eltérítsék Németorszá­got a támadás szándékától, mert ha a birodalom erőszakosan akarná rendezni a szudétanémet kérdést, akkor Franciaországot és valószínűleg Angliát is Csehszlovákia oldalán találná, A Fordgn Office szerint még el lehet hárítani ezt a tragédiát. A Havas-ügynökség jelentése szerint Gamelin tábornok tovább folytatta londoni tárgyalásait, ami azt jelenti, hogy az angol és francia hadse­reg komolyan foglalkozik az együttműködés gondolatával. Az angol és a francia lapok elité­lik a német követelések drákói szigorúságát és a közvélemény elfogadhatatlannak tartja e követe­léseknek abban a formában való teljesítését, amit Hitler kíván. Az angol kormány kitart ere­deti bejelentése mellett és nem óhajt újabb nyo­mást gyakorolni Prágára abban az esetben, ha a német követelések tényleg olyanok, hogy a cseh nép szabadságát tönkreteszik és az ország egy részét erőszakkal akarják annektálni, Ugyan­akkor Chamberlain utolsó demarsot ajánl a béke megmeri tésére. A népszövetségi tanács tagjait értesítették, hogy Franciaország arra akarja kérni a tanácsot, hogy megfelelő akciót fejtsen ki, ha Németor­szág megtámadná a csehszlovák területet, A nép­zük magiunkat gondoskodni afelől, hogy ezek az ígéretek fair módon és teljes mértékben végre­hajtassanak. El vagyunk határozva gondoskodni arról, hogy ez oly rövid idő alatt megtörténjék, amennyire józanul csak lehetséges, azon feltétel mellett, hogy a német kormány hozzájárul az át­adási feltételek szabályozásához és pedig tár­gyalások utján, nem pedig erőszak igénybevéte­lével. Bízom abban, hogy a birodalmi kancellár nem utasítja vissza azt az ajánlatot, amelyet én ugyanabban a baráti szellemben tettem, ami­lyennel engem Németországban fogadtak és amely ajánlat, ha elfogadják, ki elégi ti a szudéta- németek egyesítésére vonatkozó német kíván­ságokat, anélkül, hogy Európa bármelyik részé­ben vér folyjon. szövetségi tanács vagy Genfben vagy Párisban ülésezne. Sir Horace Wilson akciója LONDON. — Anglia katonai készülődései tovább tartanak, A városokban mindenfelé csak a háborúról beszélnek. A brit-francia álláspont a csehszlovák kérdésben változatlan és Anglia és Franciaország kitartanak ama álláspontjuk mellett, hogy a konfliktust békésen ld lehet kü­szöbölni. A megoldásnak lehetőleg az angol- francia terv alapján kell történnie, csupán a technikai keresztülvitel kérdésében hajlandó Anglia és Franciaország eleget tenni a német kívánságnak, azaz előmozdítani azt, hogy az angol tervnek megfelelően a csehek minél előbb kiürítsék azt a szudétanémet területet, amelyen a német lakosság 70 százaléknál nagyobb. Ha a németek kitartanak a német memorandum mel­lett és e memorandum elfogadhatatlan, akkor a németek esetleges bevonulása Csehszlovákiába Csehszlovákia szerződéseinek életbelépést je­lentené, azaz az általános háború veszedelmét. Az angol és a francia kormány negyvennyolc óra alatt választ kért Berlintől arra a legújabb közvetítő javaslatra, amelyet Chamberlin hétfő délután küldött repülőgépen a német fővárosba. Anglia és Franciaország tehát mintegy barátsá­gos ultimátumot intézett Németországhoz. A brit parlamentet szerdára hívták össze és ezen a na­pon ismeretes lesz már Németország válasza a legújabb angol lépésre. Chamberlain a parla­ment előtt tehát abban a helyzetben lesz, hogy döntsön. Angol forrásokból származó jelentések szerint abban az esetben* ha a német válasz ne­gatív, akkor Anglia azonnal blokád-nyilatkoza­tot tesz, azaz szeptember 28-án megállítja a nyiít tengeren lévő „Bremen" és „Európa" né­met óceánjárókat, amelyek október elsejéig már biztos német kikötőkben volnának. A londoni angol-francia tárgyalások után LONDON. — Vasárnap, hétfő és kedd a lá­zas diplomáciai tevékenység jegyében állott. Mint jelentettük, a francia minisztertanács után Daladier és Bonnet Londonba repült, majd pe­dig Gamelin francia vezérkari főnök is követte a minisztereket. A franciák londoni tanácskozá­sának eredménye az volt, hogy Chamberlain újabb személyes közlést juttatott el Hitler kan­cellár kezébe. A közlés továbbításával a Foreign Office magasrangu hivatalnokát, Sir Horace Wilson t, Chamberlain barátját bízták meg. Wilson még délelőtt elindult Londonból és 15 óra 35 perckor érkezett meg a tempelhofi repülőtérre. Ott Henderson berlini angol nagy­követ fogadta, akivel 17 órakor Wilson a kan­cellárhoz ment. A két angol diplomata 55 per­cig tárgyalt Hitlerrel. A Reuter-iroda jelentése szerint Chamberlain felhívást intézett Hitlerhez, hogy hagyjon nyitott ajtót a további tárgyalásokra. Hír szerint Cham­berlain üzenete az angol szankciókat is bejelen­tette a felhívás visszautasításának esetében. Ho­race Wilson kedden utazott vissza repülőgépen Londonba és magával hozta Hitler válaszát Chamberlain kérdésére. A francia miniszterek hétfőn délután 15 óra 15 perckor hagyták el repülőgépen Londont. Ga­melin, mint jelentettük, Londonban maradt és tár­gyalt az angol katonákkal, továbbá Inskip nem­zetvédelmi miniszterrel. A déli órákban a brit kabinéit ülést tartott, amely 13 óra 15 percig hú­zódott el. A parlamentet, mint jelentettük, szerda délután 14 óra 45 percre hívták össze. A napi­renden Chamberlain beszéde szerepel, A király kihalllgatáson fogadta a miniszterelnököt. Hőre Belisha angol hadügyminiszter behívta a légelháritáshoz és a partvédelemhez beosztott tartalékos tiszteket és legénységet. Ugyanakkor azonban illetékes körök hangsúlyozzák, hogy a behívás nem jelent mozgósítást, hanem csupán biztonsági okokból történik. A gibraltári tenge­részeti hatóságok hasonló biztonsági intézkedé­seket tettek. Egyetlen katonának, vagy tengerész­nek sem szabad elhagynia Gibraltár területét. Válaszok Roosevelt felhívására PRÁGA. — Jelentettük, hogy Roosevelt ame­rikai köztársasági elnök Hitlerhez, Beneshez, Daladier francia miniszterelnökhöz, Chamberlain angol miniszterelnökhöz, továbbá a lengyel és a magyar kormányhoz ötszáz-szavas táviratokat intézett és felhívást intéz e kormányokhoz, hogy minden erővel igyekezzenek a békét megmenteni, A táviratokra néhány kormány azonnal válaszolt, Benes köztársasági elnök még a hétfő délután folyamán eljuttatta üzenetét Roosevelthez. Vála­szának főbb részei a következők: — Elnök Ur, távirata mélyen megindított, Olyan pillanatban jött, amikor országunk é6 nem­zetünk a háború veszedelmét mindennél jobban érzi. Húsz év ót? békepolitikát követtünk és az volt elvük, hogy minden nemzetközi konfliktust békés utón meg lehet oldani. Csehszlovákia az eddigi tárgyalások folyamán óriási áldozatokat hozott, amelyek életérdekeit érintik, de még igy sem akarja a tárgyalásokat megzavarni és azt kívánja, hogy a konfliktus békésen megoldód­jék. Csehszlovákia döntőbírósági szerződést kö­tött Németországgal és azt javasolta, hogy a vi­tát e szerződés alapján oldják meg. Csehszlová­kia hálás önnek Elnök Ur üzenetéért, amely e nehéz pillanatban a béke megmentéséért és a konfliktus igazságos megoldásáért száll síkra. Hiszem, hogy a vitát ma js meg lehet oldani az igazságosság alapján és nem kell erőszakos kon­fliktust előidézni. Velem együtt a csehszlovák nemzet is hiszi ezt. De a csehszlovák nemzet vé­dekezne, ha megtámadnák, ámbár mély meggyő­ződése, hogy a háború végül semmit sem olda­na meg és a jelen esetben az értelem kötelessége, hogy diadalmaskodjék. Prága, 1938. szptember 26. Dr. Benes Eduárd. Ugyanúgy, mint Benes elnök, a francia kor­mány is válaszolt Roosevelt üzenetére. Leszögez­te, hogy Franciaország Angliával együtt óriási erőfeszítést tesz a konfliktus barátságos megol­dása érdekében, Roosevelt nagy erkölcsi tekin­télyének latbavetése határozottan fontos volt* Franciaország továbbra is keresi azt a procedú­rát, amellyel békésen elintézhető a vita és amely összeegyeztethető a vitatkozó felek tekintélyével és életérdekeivel. Chamberlain ugyancsak válaszolt Roosevelt- nek s közli, hogy a brit kormány szintén meg­tesz mindent a béke megmentése érdekében. Ép­pen Roosevelt üzenetének napján uj és sürgős felhívást intézett Németországhoz a konfliktusnak tárgyalásokkal való megoldása érdekében. A Times Hitler beszédéről LONDON. — A Times a következőket írja Hitler hétfő esti beszédéről: — A beszéd viharos és agresszív követe­lése volt mindannak, amit Anglia mint rend­kívül észszerű ügyet ismert el: a szudéíané- meteR jogát a birodalomhoz való csatlako­záshoz. Hitler beszéde heves és vad volt, de a legfontosabb, hogy nem csapta be az aj­tót a további tárgyalások előtt. A godes­Anglia tovább bízik

Next

/
Thumbnails
Contents