Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-28 / 222. (4665.) szám

1938 szeptember 23, szerda* MÁSÁLLAPOT IDEJE ALATT feltét, lenül szükséges a rendszeres székelés. Ezért Igyon naponta SARATICAT bergi jegyzék a poroszság legrosszabb fór- máihoz tartozik. A tegnapi beszéd bármilyen heves is volt, bizonyos javulást jelent a go- desbergi jegyzékkel szemben, különösen ab­ban a tekintetben, hogy Hitler hajlandó meghívni a brit légiót a rend fenntartására. A beszéd azonban nem említi meg a cseh­szlovák államnak adandó garanciákat. Ez pedig fontos volna. Minden biztosítékok el­lenére ugyanis az a legfontosabb kérdés, vájjon a csehszlovák állam léte elfogadható formák között biztositható-e. Ez a gondolat foglalkoztatja leginkább a közvéleményt. Anglia az igazság mellett foglalt állást és azon a véleményen van, hogy némi jóakarat mellett erőszak nélkül el lehet érni a célt. De ha az egyik, vagy a másik oldalon vala­ki erőszakot alkalmaz, akkor az egyetlen válasz csak az erőszak lehet. Akkor eltűnik az igazság és értelem s megkezdődik az általá­nos mészárlás. A British Légion dttntfi szerepe LONDON. 5-7 A volt angol katonák szö­vetsége, a British Légion kedden délelőtt a következő jelentést adta ki: ■—1 Sir Frederick Maurice, a brit légió el­nöke vasárnap este Berlinbe röpült és Chamberlain miniszterelnök tudomásával fölkínálta Hitler kancellárnak a brit légió szolgálatait abban az esetben, ha Németor­szág és Csehszlovákia között bizonyos meg­állapodás jön létre. A brit légió semleges szolgálatot szervezne meg azokon a terüle­teken, amelyek a megállapodás tárgyát al­kotják. Sir Frederick Maurice hétfőn este visszaérkezett Londonba és közölte Cham­berlainnel a kancellár válaszát. Mint ismeretes, Hitler kancellár hétfő esti beszédében bejelentette, hogy a brit légió szolgálatait elfogadja* Optimizmus Párisban PARIS. — A francia politikai körök és a sajtó egyöntetű véleménye az, hogy Hitler kancellár hétfő esti beszéde támadó és sértő hangja elle­nére nem zárja el a tárgyalások további útját. Párisban azon a véleményen vannak, hogy Hitler tegnap kizárólag a német közönségnek beszélt s azért volt olyan heves. Szavai kemények, fenye­getők és sértők és sok olyan van közöttük, amit franciára lehetetlen leforditani. De egyetlen olyan szót sem mondott ki, amit nem lehetne jóvátenni. Ilyen körülmények között a felelős államférfiak kötelessége, hogy még most is mindent megte­gyenek a béke biztosítása érdekében. Kedden délelőtt tíz órakor a köztársasági el­nök vezetése alatt minisztertanács volt Párisban. A minisztertanács előtt Franciaország érintke­Hitler berlini beszédében újból leszögezte követeléseit A német kancellár hétfő esti megnyilatkozása - - Éles hang, ragaszkodás a kikötött föltételekhez és oktöber elsejei határidőhöz Az epekövek, az idősült epehólyaggyulla- ladás és a hurutos sárgaság kezelésében reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József” keserüviz, ke­vés forróvizzel keverve és kortyonként hé­vévé gyakran rendkívül hatásos. Kérdezze imeg orvosát. e zésbe lépett Londonnal a Hitler-beszéd ügyében és az újabb tárgyalások lehetőségét beszélte meg. A délelőtti órákban még nehéz megmondani, hogy a francia és a brit kormány milyen újabb közve­títő lépéseket fog tenni, de bizonyos, hogy Roo- sevelt elnök tegnapi bejelentése után Franciaor­szágban ismét reménykedni kezdtek. A francia lapok is korlátozott terjedelemben jelennek meg PARIS. — A párisi sajtó szindikátusa elhatá­rozta, hogy az eseményekre való tekintettel a francia lapok a közeljövőben csak hat oldalas terjedelemben fognak megjelenni. Megszervezték a központi cenzúrahivatalt PRÁGA. —■ A minisztertanács tegnap késő este hagyta jóvá azt a kormányrende­letet, amellyel megszervezi a központi cen­zúrahivatalt. A kormányrendelet bevezető intézkedései az államvédelmi törvényre hi­vatkoznak. A holnapi hivatalos lap közli a központi cenzúrahivatal vezetőségének ki­nevezését is. Eszerint e hivatal vezetője Cemy János belügyminiszter. A közoonti Cenzúrahivatal hatáskörébe tartozik a sajtó, a film, a fényképezés, a rádió • és gramofon- lemezek cenzúrájának egységes és központi Irányítása, BERLIN. — Hitler kancellár a Sportpa- lastban tartott beszédében éles szavakkal körvonalazta Németország álláspontját a szudétanémet kérdésben. Hitler beszédében visszatekintett Németországi ötévi külpoli­tikájára. Megemlítette a Lengyelországgal való egyezményt, amely szerinte csak azért jöhetett létre, mert Lengyelországban nem demokrácia van uralmon. A tíz évre kötött egyezményt azonban Németország állandó békévé akarja kiépíteni. Egy harminchárom milliós nemzetnek ok­vetlenül kell, hogy kijárata legyen a ten­gerre. Németország Angliával Is állandó békét akar és ezért lemondott arról, hogy a flotta- épitési versenyzésben résztvegyen. Francia- országgal szemben Hitler kijelentette, hogy számára Elzász-Lotharingia többet nem lé­tezik. „Franciaországtól, —- úgymond —• semmit, abszolúte semmit nem akarunk.** Németország és Olaszország között kiala­kult az úgynevezett tengely, amely a világ­nézet és politikai tekintetben a két népet föloldhatatlan barátságba egyesítette. Ez csak felerészben érdeme Hitlernek, a másik oldalon Mussolini érdeméül tudandó be. Olaszország irányában véglegesen rendező­dött minden kérdés. Miután ezek a problé­mák elintézést nyertek, — folytatta Hitler, — még tízmillió német lakott két szomszé­dos államban, amelyek a német birodalom­mal határosak. y ^ák nép békét akar és nem kalandokat ' _____ á V - Valamennyi német néptörzs közül a csehszlovákiai németek halan­dósága a legnagyobb, gyermekáldásban a leg­szegényebbek, munkanélküliségük a legborzalma­sabb, az öngyilkosságok aránya itt a legnagyobb. Meddig tartson még ez? Húsz esztendeig nézte a német nemzet ezt, de nem azért, mert ezt valaha elfogadta volna, hanem azért, mert védtelen volt. A demokráciák és Olaszország Hitler ezután éles szavakkal bírálta a de­mokráciákat a kiemelte, hogy csak egyetlen egy állam volt, amely megértéssel viseltetett a né­metség sorsa iránt s ez Olaszország. Olaszor­szágnak ezt a magatartását —■ úgymond — so­ha sem fogjuk elfelejteni. Ha egyszer valaha Olaszország fel fog hivni bennünket arra, hogy! hasonló magatartást tanúsítsunk, akkor nem két állam fog védekezni, hanem egyetlen egy blokki Hitler beszédének további részében ismerteti a május 21-e óta történt eseményeket, Chamber-, lainnel való tárgyalásait. _ én elsősorban a németek szószólója vagyok* A német türelemnek vége szakadt. Hitler meg­említi, hogy az utóbbi időben egy nap alatt 20.000-re, azután másnap és a következő napo­kon 37.000, 41.000, 62.000, 78.000, 90.000, 104.000, 137.000-re és ma pedig 214.000-re emel­kedett a német menekültek száma. .Most és pedig azonnal1 Hitler idézi Pierre Cot szavait Nem titkolták, hogy ez az állam azt a célt szolgálta, hogy ék legyen Németország ellen. Cot francia légügyi miniszter mondotta: „Erre az államra szükségünk van, mert a német gazdasá­got és ipart innen lehet a legkönnyebben szét­rombolni". J — És most azt hiszem, elkövetkezett az a pil­lanat, amikor Prágával beszélni kell. Benesnek hétmillió csehje van, itt azonban egy 75 milliós nemzet áll. Memorandumot nyújtottam át a brit kormánynak a végső és végérvényes német kö­vetelésekről. Ez az ajánlat semmi más, mint rea­lizálása annak, amit Benes megígért. Az a terület, amely lakosaira nézve német és akarata szerint Németországhoz akar csatlakozni, most Német­országhoz kerül V > Í. x.- . _ Én olyan határt választottam, amely" a meglevő népi és nyelvi statisztikai anyag szerint igazságos Cseh­szlovákia számára. Mindenekelőtt megállapítot­tam: ezek a területek német fennhatóság alá jut- tatandók, mert lényegében mindenképpen né­metlakta területek. A végleges határ megvonását az ott élő nemzettársak akaratára bízom. Leszö­geztem, hogy ezeken a területeken mégis népsza­vazás lesz. Hogy senki se mondhassa azt, hogy ez nem igazságosan történik, a saarvidéki statú­tumot választottam e népszavazás alapjául. Kész voltam arra, hogy egész Csehszlovákia határ­vidékein legyen népszavazás. BeneS és barátai ellene fordultak ennek. Kívánták, hogy csak az állam egyes részedben legyen népszavazás. Jó, én engedtem. Azt mondtam Chamberlainnek, ha azt az alapelvet állitják föl, hogy csak egyes területeken legyen népszavazás, tőlem lehet. Hogy azt ne mondhassák, hogy a nép­szavazás nem igazságos, kész voltam arra, hogy nem­zetközi ellenőrző bizottság fölülbirálása alá kerüljön. Azután még ennél is tovább mentem. Kész voltam a határmegvonást egy német—cseh bizottságra bízni. Chamberlain úgy vélte, hogy esetleg ez nemzetközi bizottság lehetne. Én arra is hajlamos voltam. Haj­landónak mutatkoztam a népszavazás idején még csapatainkat is visszavonni s kész voltam erre az időre a rend és nyugalom meg­őrzésére brit legionárusokat behívni. Kész voltam egy nemzetközi bizottságra bizni a végi- leges határ meghúzását és egy csehekből és németek­ből álló bizottság szabályozta volna az átadás összes föltételeit Hitler vitába száll BeneSsel — Dr. Benes azt állítja — folytatta ezután Hitler hogy ez az emlékirat egy uj helyzetet teremt* Miben áll ez az uj helyzet? Benesnek október 1-én ezt a területet át kell adnia, ő most a világban reménykedik. Hálás vagyok Chamberlainnek műiden Igyekezetéért. Biztosítottam afelől, hogy a német nép békét akar, azonban vannak határok, amelyeken túlra vissza nenj szorítható. Kijelentettem neki azt is, hogy e probléma megoldása után Európában nincs semmi­féle területi probléma és hogyha a csehek velünk és az összes többi nemzetiségeikkel kiegyeznek, és­pedig barátságos utón, akkor azután engem a cseh állam egyáltalában nem érdekel és én akár garan­tálni is fogom. Mi nem akarunk egyetlenegy csehet, azonban a szudétanémet problémát illetően türel­mem végét járja. Dr. Benes-nek ajánlatot tettem* Ez semmi más, mint realizálása annak, amit ő maga megajánlott. A háború és a béke most az ő kezében van. Vagy elfogadja az ajánlatomat és a németek­nek végleg megadja a szabadságot vagy pedig ml magunk megyünk el ezért a szabadságért Felmentéssel végződött az ivankai tejhamisitasi after POZSONY* — (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Érdekes ügyet tárgyalt e napok­ban a pozsonyi kerületi bíróság Salásek-ta- nácsa. A vádlottak padján Kurtz Gyula 40 éves ivánkai gazdasági intéző, Danis István 40 éves erdőkerülő és Vadovics József 34 éves ivánkai munkás ült csalással vádoltan. A pör előzménye a következő: A múlt év novemberében Pozsonyban a hatósági közegek föltartóztattak egy tejes­kocsit, amely Cseklész felől érkezett. Az a gyanú merült föl, hogy a kocsin hamis tejet szállítanak. Megvizsgálták és két kannában tényleg pancsolt tejet találtak. Természete­sen lefoglalták és megindult a vizsgálat. Megállapították, hogy a tejet Scheimovits Elemér cseklészi tejkereskedő szállította, aki azonban azt az ivánkai nagygazdaság­ban készen, kannákban szerezte be, ahol Kurtz Gyula volt az intéző. Az ivánkai nagybirtok viszont egy farnadi részvénytár­saságé. A felelősség tehát a részvénytársa­ságot terhelte, amely azután a vizsgálat so­rán megállapította, hogy a tejet Danis és Vadovics keverte vízzel Kurtz intéző utasítására éspedig minden 20 literes kannához 5 liter vizet öntöttek. Ezt a hamisítást 1937 már­cius 18-tól október végéig folytatták, úgy­hogy Scheimovits — akinek 11.923 liter te­jet szállítottak w 12.160 koronában jelölte meg a kárát Az 6 följelentésére Indult meg I az eljárás hivatalból Kurtz és társai ellen. A főtárgyaláson az erdész és a munkás azzal védekezett, hogy ők az intéző utasítá­sára cselekedtek. Az intéző viszont azzal védekezett, hogy sok tejet kellett szállítania és mivel a tehenek nem adtak eleget, „kénytelen" volt vizzel segíteni magán. Egyébként az eset annakidején úgy pattant ki, hogy Danis Istvánt az uradalom elbocsá- totfa szolgálatából és amikor polgári port indított az uradalom ellen, a polgári tárgya* láson tette leleplező vallomását az intéző ellen. Annakidején ezt egyébként meg is irtuk. A bíróság most a vádlottak után 'több ta­nút hallgatott ki, így egy Schmíed nevű ke­reskedőt is. Jóllehet a tényállás beigazolódott a tej­pancsolásról, mégis fölmentették vala­mennyi vádlottat a csalás vádja alól azzal az indokkal, hogy; a csalás tényálladékához szükséges a fon­dorlat. Már pedig ezt a vádlottaknál nem lehetett beigazolni, mert nem a saját hasz* nukra cselekedtek, hanem a részvénytársa­ság érdekében. Egyébként valószínűleg á rendőrhatóság kihágás miatt amugyis el­ítélte a tejpancsolókat és egy bűnért kétszer senki sem bünhődhetik. Dr. May állam­ügyész, aki a vádat képviselte, megnyugaj* dott fa ítéletben és így; sz jogerős,

Next

/
Thumbnails
Contents