Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-23 / 218. (4661.) szám
T>RA;GAI-yV\AG^AR-H I RliAP 1938 szeptember 23, péntek* 1 Az állandó bizottság intézkedése a csehszlovák fforgőpénz é$ fizetőeszköz védelméről szőlő törvény kiegészítéséről PRÁGA. — A törvények és rendeletek gyűjteményének 61. számú füzetében 178. szám alatt jelent meg az állandó bizottság intézkedése, amellyel a csehszlovák valuta és a törvényes fizetési eszközök forgalmának védelmére vonatkozó törvényes intézkedéseket megváltoztatják. Az állandó bizottság intézkedése a következő: A megváltoztatott törvények: 1923. évi december 14-én kelt 1924. évi T. és R. Gy.-ben 7. szám alatt kihirdetett törvény, — az 1932/121. sz. törvény, az 1934/113. sz. törvény, s az 1936/183. sz. törvény. Az 1. § igy fog hangzani: (1) Aki a) a belföldről a küldföldre bármiféle módon jogtalanul tol el oly értékeket, amelyek forgalma a 2. paragrafus szerint szabályozva van, hogy azokkal megszökjék, vagy ha a külföldre bármikor áttolt, vagy a külföldön szerzett vagy ott őrizetben hagyott értékeket jogtalanul a külföldön hagy, amennyiben a büntetendő cselekmény tárgya meghaladja az 1 millió Kó-t, b) a nyilvánossággal közöl, vagy egyébként terjeszt tudatosan valótlan hirt, bár tudja, hogy azzal a csehszlovák fizetőeszköznek árthat, bűntett miatt egy évtől tíz évig terjedhető börtönnel, s ha a bűntett tárgyát képező érték meghaladja az 5 millió Ké-t, vagy ha egyéb különösen súlyosbító körülmények forognak fenn, öt évtől húsz évig terjedhető súlyos börtönnel büntettetik. (2) A szabadságvesztés büntetésen kivül 10 ezer Kc-tól 5 millió Kc-ig terjedhető pénzbüntetés is kiszabható. Az indokolás szerint ez a paragrafus —• éppen közölt alakjában —- az értékek mindennemű alakban való kiáramlását akarja megakadályozni s a törvény ezzel egy színvonalra állítja a külföldön levő értékek benemszáilitását is. A bűncselekmények tényálladékát az uj rendezés szorosan összeköti a devizarendtartás- cal, mig régebben ez nem volt meg. A II. szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletileg szabályozza nemcsak a nemesfémek és devizák kereskedelmét s kivitelét, hanem az „egyéb értékes tárgyakkal való“ kereskedelmet, illetve ezek kivitelét is. A III. szakasz szerint a jelen törvény alapján kiadott rendeletekbe ütköző kihágások 100 ezer Kc-ig terjedhető birsággal sújthatok. De ha az ily kihágást a törvény 2. §-ában szabályozott forgalmú tárggyal való tudatosan jogtalan eljárással, nevezetesen jogellenes szerzéssel, vagy elidegenitéssel követték el, amennyiben a cselekmény célja ez értékek jogellenes kivitele, vagy a külföldre való bármilyen eltolás volt, amennyiben nem teljesítették rendesen az össze- irási vagy felajánlási kötelességet, úgy a tettest súlyos jövedéki kihágás miatt büntetik meg azon tárgy tízszeresének értékével, mellyel a kihágást elkövették. Súlyos jövedéki kihágás miatt 200—200.000 Ke birsággal sújtják azt, aki helytelen, vagy nem teljes ténykörülménymegjelöléssel szerez a maga részére, vagy másnak engedélyt, vagy okmányt, amilyen a törvény 2. paragrafusa szerint szükséges. Ezen felül súlyos jövedéki kihágás miatt 24 órától hat hónapig terjedő elzárás büntetés szabható ki, ha a bírság kivetésének alapja meghaladja az 50 ezer Kc-t, vagy ha a bűn- cselekménynél hamis, hamisított, vagy hibás okmányt, hamisított üzleti könyvet, vagy a megtévesztésre különösen alkalmas más eszközt használtak, ha a tettes bűntett, vagy vétség, vagy a jelen törvény szerinti kihágás miatt már büntetve volt, ha a kihágás elkövetésében kettőnél több személy vett részt. Ha a birság kivetésének alapja meghaladja a 200 ezer Kő-t, úgy a szabadságvesztés büntetés két évig terjedhet. A pénzbüntetés behajthatatlanság esetén szabadság- vesztés büntetésre változtatandó át. A pótbüntetés kiszabásánál egy nap 100—300 Kő-val egyenlő. Miként a tettest, ugyanúgy büntetik azt, aki tanácscsal, útmutatással, bizonygatással, Ígérettel, segély- nyújtással,, különösen helytelen könyvvitellel vagy másképpen szándékosan működik a kihágás elkövetésénél, vagy aki a büntetendő cselekmény elkövetése után másképpen odahat, hogy a büntetendő cselekmény célját elérje, vagy hogy magának vagy másnak előnyt szerezzen. Amennyiben közérdek kívánja, a pénzügyminisztérium elrendelheti a bűnvádi eljárás beszüntetését. A IV. szakasz uj intézkedést vezet be 3. a) § alakjában: A nemegyenes adóügyeket kezelő pénzügyi hivatalok felhívhatják azt, aki a 2. §-ban előrt bejelentési kötelességének nem tette eleget, hogy e kötelességét záros határidőn belül teljesitse, mert ha ezt nem teszi meg, úgy számszerűleg megállapított birsággal sújtják, amely birság 10 ezer Kó-ig terjedhet Ha a felhívott személy kellő kimentés nélkül nem tesz eleget a felhívásnak, úgy a határozatban megállapított rendbírsággal sújtható. A birság terhe' alatt való felhívás megismételhető. 3. b) §. Aki a felajánlási és beszolgáltatás! kötelességének eleget tett, azt nem fogják bünvádilag üldözni az 1938. szeptember 19. előtt elkövetett büntetendő cselekmények miatt, amennyiben e cselekmények tárgyát oly értékek tették, amelyekért a felajánlásra s beszolgáltatásra köteles értékek megszereztettek. 3. cl §. A csehszlovák állampolgárt a Jelen büntető intézkedésekbe ütköző cselekmény miatt akkor is felelősségre vonják, ha a cselekményt külföldön követte el. A 10. paragrafus úgy változik meg, hogy a jelen törvénybe ütköző büntettek miatt elitéit személyeknél minden esetben kimondandó a polgári tiszteletjogok elvesztése. Az 1923/50. számú, a köztársaság oltalmáról szóló törvény 32. §-a 2—4. bekezdése jelen esetben is hatályos. 10. a) §. A jelen törvénybe ütköző bűntett vagy súlyos jövedéki kihágás tárgyában hozott Ítélet (legfeljebb három) lapot jelöl meg, melyben az Ítélet az elitéit költségére közzéteendő. A bíróság mondja ki azt is, hogy csak a rendelkező rész, vagy az Ítélet indokolása is közlendő-e. 10. b) §. A jelen törvénybe ütköző bűntett miatt elitéit idegen állampolgár kiutasítandó, mig a súlyos jövedéki kihágás esetén, amennyiben azt a 3. § 4—5. bekezdésében meghatározott körülmények fennforgása esetén követték el, a kiutasítás kimondható. 10. c) §. A jelen törvénybe ütköző bűntett miatt való elitéltetés esetén a bíróság kimondhatja, hogy az elitéit vagyona egészben vagy részben az állam javára esik. Vagyonelkobzás esetén az 1919. évi 568. számú törvény 18. § 2—6. bekezdésének intézkedése hason- szerűn hatályos. 10. d) §. Ha a bűntett, vagy súlyos jövedéki kihágás elkövetésénél a keresetet, másnak a hivatását, vagy üzemét vették igénybe, vagy ha az ilyen cselekmények elkövetésénél durván megsértették a kereseti foglalkozás, hivatás, vagy üzem számára rendelt előírásokat s ha indokolt az aggodalom, hogy a kereseti foglalkozással, hivatással, vagy üzemmel tovább is visszaélnek, vagy hogy megsértik a belőlük származó kötelességeket, úgy a bíróság az Ítélettel a keresed foglalkozás, az iparjogositvány elvételét is kimondhatja akkor is, ha a cselekményt az ipari, üzemi alkalmazott, felhatalmazott, helyettes vagy a kérdéses személy más szerve követte el. Ha a bíróság az iparjogositvány elvételének lehetőségét kimondta, a járási hivatal dönt arról, hogy az ipar jogosítványt tényleg megvonják-e, illetve megtiltják-e a hivatás gyakorlását. A járási hivatal határozatában öt évig terjedhető határidőt állapit meg, amelyen belül az iparjogositvány ismételten nem szerezhető meg. A járási hivatal intézkedése ellen jogorvoslatnak helye nincs. A kikötött határidő eltelte előtt is visszavonható az intézkedés, ha annak szüksége elmúlt. 10. e) §. A jogi és fizikai személyek kezeskednek a bűnvádi eljárás költségeiért akkor is, amennyiben a büntetendő cselekményt felhatalmazottjuk, alkalmazottjuk követte el ez alkalmazotti s felhatalmazott! viszony gyakorlása során. A kezességből kivétetnek az önjoguság nélküli személyek, továbbá azok az ön- jogu személyek, akik igazolják, hogy alkalmazottjuk, felhatalmazottjuk az ő tudomásuk nélkül cselekedett. A pótbüntetés végrehajtása kizárja a kezesség érvényesítését. Valahányszor a bírósági ítélettel a 10. d) és 10. e) Húsz százalékkal emelkedett a fülek! magyar elemi iskolások száma FÜLEK. — (Saját tudósítónktól.) A fii-* leki magyar elemi iskola tanulóinak száma az uj tanév kezdetén közel 20 százalékkal emelkedett. A magyar tanulók számának örvendetes emelkedése azzal magyarázható, hogy közel 60 magyar gyermeket, akiket eddig különböző okok miatt szlovák iskolába járattak, a szülők most átírattak a magyar iskolába. Ez a tény is a füleki magyarság öntuda- fának emelkedését jellemzi s az Egyesült Magyar Párt politikai előtörésének szép bizonyítéka. Magyar óvoda Füleken Hosszú utánjárás és kilincselés után végre a tanügyi hatóságok hozzájárultak a füleki magyar kisdedóvó fölállításához. A község a szükséges épületet már rendelkezésre bocsátotta, a kisdedóvó néhány napon belül megkezdi működését A bótrágyi cseh iskola- igazgató gondjai BEREGSZÁSZ. — A bótrágyi cseh iskola igazgatóját, úgy látszik, igen kellemetlenül érinthette, hogy az iskolájából az uj tanévvel 20 tanuló a magyar iskolába iratkozott be, s ezzel a kéttanerős cseh iskola növendékeinek száma a tavalyi 46-ról 26-ra olvadt le. Ingerültségében a cseh igazgató fegyelmi följelentés megtételével fenyegeti a magyar iskola igazgatóját azt állítva, hogy az átlépett tanulók behatásához az országos hivatal tanügyi osztályának engedélye kellett volna. Ilyen törvényes intézkedés azonban nincsen. Az átíratáshoz teljesen elegendő a szülői beleegyezés, illetve nyilatkozat. Minthogy pedig mind a húsz tanuló esetében ez a törvényben előirt nyilatkozat megvan, a cseh igazgató fenyegetőzése'teljesen alaptalan és csak arra jó, hogy a félénkebb szülőket visszariassza attól, hogy gyermekeiket átírassák a magyar iskolába. A komáromi városi tanács kedden tartotta első ülését Az Összes pártok bizalmukról biztosították Fiilöp Zsigmond városbirót KOMÁROM. —• (Saját tudósítónktól.) Komárom város uj képviselőtestületének tanácsa szeptember 20-án, kedden tartotta első ülését a városházán Fülöp Zsigmond elnökletével s a tanácstagok nagy érdeklődése mellett. A városbiró melegen üdvözölte a megjelenteket és hosszabb beszédet tartott. A városbiró rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a képviselőtestületekre várnak. A kormánybiztosi rezsim alatt a város szanálása nagyobbrészt megtörtént, amennyiben a város 20 millió koronát kitevő passzívájából az országos hivatal revíziós bizottsága által történt megállapítás szerint 3,800.000 korona tartozása maradt a városnak, amelyet még rendezni kell. A revíziós bizottság a városi gazdálkodás folytatására az általa felállított és jól bevált irányelveknek további betartását rendelte el, ami azt jelenti, hogy a képviselő- testületnek a felállított keretek betartásával, a takarékosság elveinek érvényesítésével kell a város háztartását vezetni, mert csak igy remélhető, hogy a város elérkezik a teljes konszolidálódáshoz. A városbiró előterjesztését a tanács nagy figyelemmel hallgatta, és dr, Kállay, Endre tanácstag az Egyesült Magyar Párt nevében legteljesebb bizalmáról biztosította Fülöp Zsigmond városbirót, akit a város minden lakosának érdekében kifejtendő munkálkodásában mindenkor a legnagyobb készséggel fog a párt támogatni. Dr. Schindler Jaroszláv, a csehszlovák pártok nevében üdvözölte a városbirót s kijelentette, hogy ők is támogatni fogják a város érdekében kifejtett munkájában a városbirót s reméli, hogy mint eddig, úgy ebben a tekintetben ezután is a legnagyobb megértés fog uralkodni a város magyar és csehszlovák lakossága között. Tarics István a szociáldemokrata párt nevében szólalt föl. A városbiró megköszönte az iránta megnyilvánuló bizalmat s a tanács áttért a tárgysorozatra és a város iskoláinak 1939. évi költségvetését tárgyalta le. A polgári leányiskola, községi tanonciskola, polgári fiúiskola, elemi iskola, óvoda és zeneiskola költségvetését Herczegh István városi számvevő igazgató javaslata szerint megállapította és elfogadás végett a pénzügyi bizottsághoz és a közgyűléshez utalta. A rendes heti számlák kiutalása után a tanácsülés véget éri* paragrafusok szerint a tettesen kívül más személy Is sújtható, úgy ezt a személyt is meg kell Idézni az első fokú bírósági tárgyalásra; a megidézett személynek jogában áll ténykörülményeket előadni és indátványoí kát tenni. A 10. d) és 10. e) §-okban meghatározott vala* mely intézkedés az Ítéletbe foglalandó. A 10. d) és 10. e) paragrafusokban meghatározott intézkedésekkel sújtott személynek Joga van ez intézkedés ellen külön felebbeznL A közvédló felebbezést jelenthet be akkor is, ha ily intézkedést nem tettek. A 12. paragrafus az elévülési határidőt a büntettek* nél 10 évben, a súlyos jövedéki kihágásoknál öt évben, a kihágásoknál egy évben állapítja meg. Az elévülési határidő akkor kezdődik, ameddig a tettes a bűncselekmény tárgyának vagy értékének birtokában van. A bűnvádi eljárást hivatalból Indítják. Uj intézkedéseket hoz a 18. a) paragrafus Isi Ha oly tények következnek be, amelyekből indokoltan vélelmezhető, hogy tilalom ellenére akarnak a külföldre kivinni értékeket, vagy hogy bármi féle módon meg akarják hiúsítani a jelen törvény alapján előirt kötelességet, úgy a másodfokú pénzügyi hivatal elrendelheti, hogy a gyanúsított személy egész vagyonával, vagy vagyonának egy részével e hivatal által meghatározott módon kell eljárni. Az ilyen eljárás ki- kézbesítésével emelkedik jogerőre s ha kézbesithetetlen, úgy a hivatalos lapban való közlése napján. Az éppen meghatározott rendelet kiadása előtt a hivatal a gyanúsított személyt kihallgatja, vagy ha a gyanúsított személy tartózkodási helye ismeretlen, úgy a kihallgatás mellőzhető. A jelen intézkedés kihirdetése napján lép hatályba s azt a pénzügyminiszter hajtja végre. Ha influenzája van, gondoskodjék arról is. hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József" keserüviz használata által gyakran és alaposan kitisztittassanak. Kérdezze meg orvosát. « Anglia aranyai küld Magyarországba LONDON. — A london-croydoni repülőtérről ma kilenc repülőgép indult el /Bázelbe és Budapestre, ahová tizennégy tonna aranyat szállítottak. A becsapott szerető leleplezett egy tizenhárom évvel ezelőtt elkövetett rablógyilkosságot KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.J OnduB János cirokahosszumezői gazda viszonyt folytatott egy leánnyal. A viszonynak következménye volt és a leány gyermektartásért beperelte a gazdát. Megnyerte a pört, de a gazda nem fizetett. A leány bosszúból följelentette a gazdát a csend- őrségen, hogy tizenhárom évvel ezelőtt rabló- támadást követett eL A csendőreég megindította a nyomozást és megállapította, hogy tényleg 1925 szeptember 17-én Ondus János bárom társával, Dúrba János, Bozi- dár János és Bratek József cirókahosszumezői gazdálkodókkal rablótámadást követett el a Ma- tys házaspár ellen. Megtudták . ugyanis, hogy a Matys házaspárnak nagyobb összegű pénze van é3 elhatározták, hogy ezt elrabolják. Szeptember 17-én éjszaka OndusNJános és Bozidár János behatolt a házaspár lakásába, két társuk pedig kint őrködött. Fölköltötték a házaspárt és leányukat és fenyegetésekkel ki akarták belőlük csikarni, hogy hol rejtették el a pénzt. Bár ütötték-verték őket, egyikük sem volt hajlandó elárulni a pénz rejtekh«lyét. Ondus János addig szorongatta az öreg Matys nyakát, amíg az gazda holtan nem esett össze. Bozidár a leányt ragadta meg és fejét többször a falhoz verte. A leány súlyos sérüléseket szenvedett, de életben maradt. A följelentés alapján mind a négyüket letartóztatták, beismerő vallomást tettek, de később ezt visszavonták. A kassai esküdtbiróság ma tárgyalta az ügyet. A tárgyaláson a vádlottak szintén tagadták a vádat, de a tanúkihallgatások alapján az esküdtszék bűnösnek mondotta ki ókét. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság Odnus Jánost 10 évi fegyfoázra, Bozidár Jánost fi évi fegy- házra, Bratek Józsefet 4 évi fegyházra és Durba Jánost B évi JejgyMzta Ítélte.
