Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-23 / 218. (4661.) szám

'PRAGAI-A'W.^ARHIRIíAP 5 # ízrefcremenő tüntető tömegeik (Prága u A javaslat el fogadásának hatása ■ Szerda délután óta hatalmas tömegek tüntetnek a parla­ment előtt, a Várban és a belvárosi uccákon ■ ■ Sztrájkmozgalom a munkásság körében Hírek Özeq. fiuk a k~ Riport helyett —< Olyan szépen ragyog a® alföldi, nagymíhályi í röptémben vasárnap. _ Sportnap van, az egész- napos műsor egyik kimagasló pontjának ígérték be az oldtooy football^matclhet, hogy angolul mond­jam, ami magyarul annyit tesz, hogy a labdarúgás hajdani szerelmesei egyszer nem nézni, de csi­nálni fogják a játékot, két megrövidített fél­időn keresztül. Huszonkettőn vagyunk, ha nem is öreg, de kiöregedett játékosok, s a biró fütyü­lősét városunknak a 'harmadik fizetési osztályba került, érdemekben őszülni kezdő díszpolgára, igazgató-főjegyzője veszi a szájába. A meccs elején már kisül, hogy nem vagyunk a standbeli csapat, igen sokan nem akarnak ne­kivetkőzni, dresszet ölteni, mert nedves a fü, az egyik centerfhalifhak reumája van. a másik csatár amúgy is sokat köhécsel éjjelente. Kiállunk hát civilben, az egyik team kalapot vagy kendőt tesz a fejére, hogy a biró és a galambfehér taccsbiró el ne tévessze a hovatartozandóeágot. A csapat, az én csapatom kiváló teljesítményt mutat, nekem, a hátvédnek nem akad sok dolgom. Huszonnégy év előtt játszottam utoljára hátvé­det, amikor a pálya, akkor még NSC pálya, egé­szen uj volt. Egy darab ideig panaszkodom a ka­pusnak (az is ügyvéd, túl van az ötvenen), hogy nem kapok munkanélküli segélyt, s csodálkozom, hogy a túlsó kapu körül milyen eleven kavaro­dások futnak le. Aztán derűsen beleülök poszto­mon a puha fűbe, már éppen rá akarok gyújtani és befelé csufondárosan nevetek rajta, hogy milyen komédiába mentünk bele huszonhármán, akik közt orvos, mérnök, ügyvéd, fodrász, végre­hajtó, kereskedő, korcsmáros, drogista egyformán akad, kettő közülünk nagyapa... ... amikor egyezer csak két ember rohan fe­lém tiz méterre s nyílegyenesen, „laposan fut a labda” felém. Feleségemnek néha Teggel tizpercnyi^ alkudo­zásába kerül egy felkelésem. Itt egy másodperc­nek a fele alatt törökülésből feszes, merev ál­lásba pattanok, erősen rámeresztem pápaszeme­met az irányra, elibe ugróm a labdának, jobb- lábbal lestoppolom s egy sikertelen, de észre­vehetetlenül gyors kísérlet után ballábbal vissza- lóditom a bőrgolyót a két ellenséges harcos feje fölött a túlsó térfélre. És valahogy eltűnik min­den, huszonnégy esztendőnek minden aggódása, könnye és mosolya s felolvadok egy reszkető izgalomba: hol fogják le „labdámat” ... Nincs „hecc”, nincs őszhaju, unokák, csak öröm a si­került rúgás felett, csak izgalom a másik kapu miatt, Te jóságos jó Isten! Ez a rúgás! Mennyi rú­gás után értem el ide vissza, a huszonnégy év előtti pályára! Amiket a sors rúgott, tépett raj­tam, a végén már nem is éreztem, már fel sem háborodtam. És mindnyájan itt a zöld pályán ön­feledten, kipirulva rohanó vén fiuk, mennyi rú­gást adhattunk és kaphattunk! És most ez a ké­sői lábmozdulat mindent elfeledtet velünk? Ha valaki tavaly mondta volna nekem, hogy én még futballozni fogok, talán kinevetem, talán lehur­rogom, de semmiesetre el nem hiszem. És most — magammal együtt tizenegyen, minden lélekjelenlé­tünket, minden figyelniünket idesüritettük az én ballábamra, amelynek sikerült a játékkapunk elől elhárítani a támadást. Dehogy is gondolok a má­sik kapura, amely elől nincs erőm a támadásokat elhárítani, ahol hiába rugdalódzom ... Micsoda, titka ez az Alkotásnak, a mindeneket igazgató Böicseségnek, hogy a férfikor minden nagy dolgát, keserű érzését el tudja feledtetni, ha akármilyen megrövidített félidőre is, a Játék, akár egy nóta, akár egy vers, akár egy bőrlabda képében is jelenjék meg. Hogy .gyermek vagyok újra, lovagolok füzifasipot fújva” s hogy a jó Istennek módjában van, akár egv megrágott labdával is, megcirógatni könnybeázott arcunkat, sokat szenvedett lelkünket... Hogy nemcsak a küzdés, de a játék is örök, hogy nemcsak élelem van, de kábítószer, nyalánkság is, hogy nemcsak könny, de mosoly is. S hogy az ifjúság soha sem múlik el lelkűnk­ből egészen, egy-egy késői eugára huszonnégy év után is felragyog és bederengi a közeledő éj­szakát ... Eredmény 1:1 volt, a mindnyájunk javára... DR. RÉV JÓZSEF.- HLINKA UTÓDJA A PARLAMENT­BEN. A Hlinka András halálával megüre­sedett helyre a belügyminiszter Hlinka he­lyettesét, dr. Vanéo Milo§ turócszentmártoni ügyvédet, a szlovák nemzeti párt főtitkárát hívta be a parlamentbe. — A RENDTÖRVÉNY NEVÉBEN. Nyitráról je­lentik: Grosz István porubai munkás a falu korcs­májában italozás közben politizálni kezdett, mely­nek során az autonómia kérdését feszegette s rendtörvénybe ütköző nyilatkozatot tett. A vádlott azt hangoztata, hogy a kérdéses alkalommal oly­annyira ittas állapotban volt, hogy semmire sem emlékszik. A bíróság a kihallgatott tanuk valló- i mása alapján 14 napi fogházzal sújtotta. — Ugyan- { csak a rendtörvény alapján vonták felelősségre 1 Perina János kiscsétai munkást, aki az országúton * egy szembejövő autó utasait „Heil Hitler” kiál­tással üdvözölte. A bíróság előtt azzal védekezett, hogy Privigye környékén szokássá vált a német ■ falvakban ez a köszöntés. A bíróság a tanuvallo- j mások alapján 14 napi fogházzal sújtotta, de te- r kintettel büntetlen előéletére, az ítélet végrehajt!- i iát felfüggesztetté; t PRAGA. — Szerdán a délutáni órákban tud­ta meg a prágai közönség, hogy a csehszlovák kormány elfogadta a területátengedésre vonatko­zó francia-angol javaslatot. A hir futótűzként terjedt el a városban, csakhamar hatalmas töme­gek verődtek össze az uccákon s izgatottan tár­gyalták az eseményt. Az ucca úgyszólván per­cek alatt megmozdult. Az első nagyobbszabásu tüntetés félhat óra tájban volt, amikor nagyobb, főleg fiatalem- erekből álló tömeg a várba vonult, éles hangon tüntetett a háború mellett, mozgó­sítást követelt és Ugyanekkor a Vencel-téren is tömeg verődött össze, amely a muzeum irányában vonult, a Vencel-szobor előtt azonban megállt, elénekelte a csehszlovák himnuszt. A belváros képe az esti órákban nyugtalanítóan mozgalmas volt. Mind­egyre újabb és újabb tömegek özönlöttek be a város­ba a külvárosokból és csakhamar megváltozott a Vencel-tér s a Graben megszokott képe. Prágának ez a két főútvonala különben is rendkivül élénk és moz­galmas, rendes körülmények között sétáló vagy vásárló közönség árasztja el az uccákat, jólöltö­zött nőket és férfiakat látni, rengeteg elegáns autó áll a járdák szélén, a kávéházak előtti te­raszokon élénk és vidám élet szokott lenni. Ez a kép teljesen megváltozott a tegnap esti órák bán. A külvárosok szegényebb népe ezrekre menő tömegben hullámzott az uccán, a jólöltözött közönség, amelynek soraiban ren­geteg idegen van, visszavonult s este a Vencel- tér s a Graben kávéházaiban és vendéglőiben alig lézengett egy-két vendég. Prága népe értesül az eseményről A tömeg hét órakor az uccákon felállított hangszórókból értesült hivatalosan az angol- francia jegyzék elfogadásáról. Az emberek art' cán meg lehetett látni a csalódást és megrökö­nyödést. A hangszórókat júniusban szerelték fel, ami­kor a cseh nemzet egyik nagy erömegmutatás- nak szánt tömegünnepségére, a szokoÖcong- resszusra készültek. A szokolkongresszus híreit, eseményeit közve­títették annak idején ezekkel a hangszórókkal. Most ugyanezekből a hangszórókból értesült Prága népe a nagy eseményről. Nyomban a rádióhir elhangzása után hatal­mas tömeg vonult a Vencel-térről és a Gra- benről a parlament elé, onnan pedig tovább a Várba, A kormánynak legnagyobb gondot okozott a tö­meg megnyugtatása. Kilenc óra tájban Zenki polgármester intézett rádióbeszédet az ucca né­péhez. Beszédét, amelyben nyugalomra és rend­re buzdítja a lakosságot, ugyancsak az uccákon felállított hangszórók közvetitették. Figyelmez­tette a népet, hogy a különben is súlyos hely­zetet ne tegyék meggondolatlan cselekedetekkel még nehezebbé. A felzaklatott tömeg azonban az éjszakai órákban ide-oda hullmázott a vá­rosban. A városnak több pontján összetorlódott a tömeg és spontán tüntetésbe fogott. A tömeg a tábornokokat élteti A tegnap esti tüntetések alkalmával már meg lehetett állapítani, hogy a tömeg szemében az ed­digi vezetők elveszítették népszerűségüket. A tömeg egész érdeklődésével magas katonai személyiségek felé fordult. Syrovy tábornok 16.000 főnyi tömeg előtt mondott beszédet. Fölvilágosította a népet a helyzetről, majd föl­szólította, hogy énekelje el a himnuszt és men­jen haza. A vezérkari főnökség dejvici palotájá­nak erkélyéről pedig Krejci tábornok mondott megnyugtató beszédet a tömeahez Uccára vonul a munkásság Már szerdán délután több üzemben beszüntet­ték a munkások a munkát és kivonultak az uc­cára. Ma reggel ez Prága legtöbb üzemében megismétlődött és már a kora reggeli órákban sokezer főnyi tömeg vonult át a külvárosokból a Grabenen és a parlament elé tartott, ahol a parlamentet helyettesitő állandó bizottság tar­totta üléseit. A parlament erkélyéről tqbb politikus mondott heszédet a tömeghez, valamennyien igyekeztek a tömegre megnyugtatóan hatni, ez azonban nem mozdult helyéről. A tömegben rengeteg asszonyt és fiatalembert lehetett látni. Amikor átvonultak az uccákon, a járdaszélen hivatalba siető polgárok álltak riadt arccal. A tömeg követelte, hogy mindenki álljon be a sorba és vonuljon velük. így a villamos­kalauzokat is kényszeríteni akarták, hogy hagy­ják ott a kocsikat. A polgári közönség azonban inkább tovább sietett és kivonta magát a tünte­tés alól. Radikális munkáskörökben mozgalom indult egy általános sztrájk érdekében, amely azon­ban nem vezetett sikerre. , „ .. *. ^ . * c Zenki polgármester bejelentette rádión, nogy a kormány Lemondott és a katonák bevonásával nemzeti kormány lé­tesült. Gyásizkeretes újságok A város a legkülönbözőbb hírek hatása alatt áll, melyek félóránként váltakoznak. Néhány prágai lap a kormány elhatározását gyászkeret­ben adja tudtul olvasóinak. Általában a lapok nemzeti gyásznak tekintik az eseményt. Változatlanul éles hangon ír a kommunista sajtó és sajátságos módon még mindig a vörös hadse­reggel biztatja a cseh népet. A rendkívüli kiadá­sok természetesen még jobban izgatták a közvé­leményt, amire a prágai rendőrigazgatóság érte­sítette a szerkesztőségeket, hogy betiltja a rendkívüli kiadások megjelenését. A lapok általában az előzetes cenzúra miatt el­késve jelennek meg, de a nagyobb lapok szer­kesztőségei előtt az úttestet állandóan hatalmas kiváncsi tömeg tartja megszállva. A Rádió-palota kőiül A tömeg izgatott és véleményének éles sza­vakban ad kifejezést, de kilengések nem történ­tek. Csupán tegnap az esti órákban történt meg, hogy nagyobb tömeg nyomult be a rádiózsumél pa­lotájába, ahol követelték, hogy engedjék őket a mikrofon elé. A tüntetők egyikének sike­rült is a mikrofon előtt néhány szót szólni és követelte a katonai diktatúrát. Beszédét azon­ban félbeszakították. Nagyobb rendőri készültség jelent meg a rádó- zsurnál palotájában és kiszorította a tömeget. Az ucca csütörtökön sem nyugodott meg egé­szen, bár Zenki föl szólitásának volt némi foga­natja és a tömeg egy része dél tájban szétoszlott, több üzemben, ahol a munkát beszüntették, a munkások ismét dolgoznak. A Vencel-téren állandóan nagy tömeg tartóz­kodik, a Vencel-szobor talapzatát vörös zászlóval von­ták körül, a lépcsőn néhány asszony ül, a vörös zászlón egy felírás olvasható, amely szerint az asszonyok tiltakoznak a fasizmus ellen. Tüntetések nagyobb cseh városokban A csehszlovák távirati iroda jelentése szerint a köztársaság számos városában tegnap hazafias tüntetések voltak. A legnagyobb tüntetés Kö- niggrützben volt, ahol mintegy 10.000 főnyi tö­meg gyülekezett össze és követelte a határok megvédését. Tüntetés volt Máhrisch-Ostrauban, Brünnben, Faunban, Pilsenben, Turnauban és más helye­ken. Neupakában a munkásság holnapra az összes üzemekben sztrájkot hirdetett. A járási főnök a politikai pártok képvise’őit felszólította, hogy a holnapi népgyülésen őrizzék meg a rendet. Szá­mos tiltakozó gyűlés volt, ahonnan táviratot in­téztek a kormányhoz. Kommunista fiatalok tüntetése Pozsonyban POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- íjelentése.) Szerdán este kilenc órakor, amikor nyilvánosságra került Pozsonyban a csehszlo­vák kormány döntése, néhány száz főnyi, fő­ként kommunista fiatalemberekből álló csoport verődött össze az uccán és „harcolni akarunk" kiáltással járta be a belváros uccáit és a Köz­társaság-teret. A tüntetésnek a rendőrök vetet­tek véget. Nagyobb rendőrkészültség gumibo­tokkal szétkergette a tüntetőket. Az éjjeli órák­ban ismét helyreállott a rend és egész éjjel nyu­galom volt a városban. Szlovákia országos elnöke a csehszlovák sajtó­iroda és falragaszok utján hívja fel az ország lakosságát arra, hogy őrizze meg a rendet és a nyugalmat A falragaszok három nyelven jelen­tek meg. Az országos elnök kiáltványában kö­szönetét mond a lakosságnak, hogy eddig pél­dásan viselkedett s azt a reményét fejezi ki, hogy ezekben a sorsdöntő történelmi napokban is megőrzi nyugalmát és a fegyelmet Német repülőgép Zsolna fölött PRAGA. — A Národni Noviny jelenti, hogy kedden, szeptember 20-án Prossnitz irányából egy kétmotoros, egyfedelű német birodalmi re­pülőgép jelent meg Olmütz fölött. A német re­pülőgép néhány kört irt le a város fölött, majd Grossbystritz irányában német területre távo­zott. — Egy másik német repülőgép, amelynek jelzése D—ÁRKD betűkből állott, Zsolna fölött keringett, majd a Vág folyása mentén keletre re­pült. Visszatérőben a Zólyom—trencséni vonalon •áthaladva, Teschen felé vette útját A pozsonyi Scala-mozi épületének ötödik emeletéről levetette magát egy volt főhadnagy felesége A sorsüldözött család tragédiája POZSONY. ■— (Szerkesztőségünk telefonje- lentés<\) Tegnap este kilenc óra tájban megdöb­bentő mgyilkosság történt a Wilson-ucca 1. szá­mú házban. Ebben az épületben vannak az ön­kéntes mentők és a Scala nevű mozgóképszín­ház is. A moziban éppen a „Nagyhercegnő kalandja" cimü filmet pergették, amikor velőtrázó sikol­tás hallatszott az udvarról. A mozi közönsége között pánikszerű izgalom támadt s amikor többen kiszaladtak az udvarra, ott összetört tagokkal, holtan találtak egy asszonyt. A házban levő mentőorvos már nem tudott se­gíteni rajta, a holttestet beszállitották a boncta- ni Intézetbe. Csak csütörökön tudták megállapí­tani személyazonosságát. Az életunt Bohr Arnoldné 46 esztendős varró­nő, aki a Kereszt-ucca 79. számú házban la­kott. A szerencsétlen asszony este kilenc óra tájban jött a Wilson-uccai házba, hogy egyik roko­nát meglátogassa. Rokona nem volt odahaza, er­re az asszony az ötödik emeletre ment fel s an­nak folyosójáról ez udvarra vetette magát. Családját évek óta különböző sorscsapások érik. Az öngyilkosság okát nem tudják, de valószínű­nek tartják, hogy a szerencsétlen asszony ideg- összeioppanásban követte el tettét. Férje egykor az osztrák-magyar hadsereg fő­hadnagya volt, majd az összeomlás után bélyegkereskedéssel foglalkozott. Tiz esztendővel ezelőtt elmebaj tünetei mu­tatkoztak rajta és be kellett szállítani az elme­gyógyintézetbe. Azóta is ott van ápolásban. A házaspárnak két fiú- és egy leánygyermeke volt. Az egyik fiú évekkel ezelőtt ugyancsak ön­gyilkosságot követett el, o pozsonyi hegyekben az autóbusz elé vetette magát s a gépkocsi kerekei halálra gázolták. Az életunt asszony tegnap lakásán még mindent el­rendezett s a munkában volt ruhákat is elszállí­totta rendelőinek. Úgy látszik, hogy előre ké­szült a rettenetes halálra. A tragédia városszerte mély megdöbbenést -kekettj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents