Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-16 / 212. (4655.) szám
'PRSGAÍtMAGtiVR HIRMP 3 1938 szeptember 16, péntek. Mussolini nyílt levele lord Runcimanhoz RÓMA. — Mussolini a Popolo d‘ Italiában nyílt levelet intéz Runcimanhoz. A Duce éles kritikát gyakorol a csehszlovák köztársaság fölött, megállapítja, hogy a karlsbadi tárgyalási alap túlélte magát és fölszólítja lord Rucimant, hogy javasolja a csehszlovák köztársaság elnö- kének a népszavazást valamennyi nemzetiség részére. Mussolini abban a helyzetben van, hogy biztosíthatja Runcimant, hogy Hitlernek nincs szándékában a cseh lakosságot bekebelezni a német birodalomba. Hitlert csak a három cs fél millió német sorsa érdekli. Ezt a jogot pedig senki nem vitathatja el tőle, legkevésbbé az olaszok. A népszavazás javaslata, — mint a cikk megállapítja, — lord Runciman részére „kényes, de pompás feladat lenne." Mussolini nevezetes cikke elején a következőket írja: — Amikor Ön néhány hét előtt Londont elhagyta és Prágába utazott, a világ nem látta világosan, hogy milyen minőséggel és milyen felelősséggel utazik. Küldetése hivatalos volt? Vagy nem hivatalos? Mindez titok marad, mintha a londoni köd födné. Feladata abban állt, hogy közvetítsen, vagy pedig adott pillanatban döntőbíróként akart föllépni? Mindenesetre tény, hogy munkatársainak egész karával érkezett Prágába és a világ figyelme önre irányult. Mindenki csodálta azt az igyekezetei, amellyel Ön nehéz föladatát végezte. Ezekben a hetekben tucatszámra olvasta az emlékiratokat és százszámra a leveleket. Tucatjával fogadta a politikusokat és tárgyalt valamennyi nemzetiség vezetőivel. Azt hiszem, hogy lelkében Ön már a következő következtetésekre jutott: A csehszlovák család különböző néptörzsből áll. Nem vezérli őket a központ felé törekvő erő. Hitler beszéde után elérkezett az ön pillanata, Runciman ur. Olyasvalamit tehet, ami bevonul a történelembe. Uj békekonferenciát kiván a Times? LONDON. — A Time$ a csehszlovákiai kérdés megoldására vonatkozó javaslatok között közli Montagu Bel cikkét, amelyben sürgeti, hogy hívják össze a kereka&ztal-konferendát és az igazságnak megfelelően a helyzet pontos megvizsgálása után igyekezzenek a kérdést orvosolni. A tárgyalások alapjául a következőket sorolja föl: 1. általános leszerelés, 2. a népszövetség alapokmányának felülvizsgálása az ösz- szes eljövendő viták elintézése céljából, 3. minden ország és nép jogos sérelmeinek orvoslása. lilább zavargások miatt még öt járásban hirdettek statáriumot házban keresett menedéket. A csendőrség felszólítására a házfelügyelő a fiatalembert feltartóztatta. Orvosi kezelés után a fiatalembert az égeri államrendőrségre szállították, ahol megállapították, hogy Mayer Alfréd Vilmosnak hívják és égeri lakos. Ezután Mayert a kórházba szállították. A Grabenstrassen, ahol Mayert üldözték, a csendőrségre több lövést adtak le. Egy sziléziai incidens A sziléziai Hennersdorfban a határőrök Ober- hof birtokon gyanús mozgásra lettek figyelmesek. A közbiztonsági közegek két férfit tartóztattak le, akikről megállapították, hogy az FS alakulat tagjai. Külföldi eredetű pisztolyokat találtak náluk. A birtok gazdasági épületeit körülzárták s erre az épületből a csendőrségre tüzeltek. A helyszínére rendőrerősités érkezett, mire a felkelők harc nélkül megadták magukat. Az FS-alakulat 14 tágját tartóztatták le, akiket a troppaui járásbíróság fogházába szállítottak. A letartóztatottak azt vallották, hogy Oberhofban gyűlésük volt, de erről közelebbit nem akartak elárulni. A letartóztatottaknál fegyvert nem találtak, annak ellenére, hogy az épületből tüzeltek. A letartóztatott csoport vezére egy Lorenz Erich nevű gazdasági hivatalnok volt, aki valószínűleg Németországba menekült. Összesén 16 járásban van statárium PRÁGA. — A szudétanémet vidéken lejátszódó zavargásokról csütörtök este a következő hivatalos jelentéseket tette közzé a Csehszlovák Sajtóiroda: Szeptember 14-ről 15-re virradó éjszaka néhány súlyos kilengés történt, amely egy csendőr életét követelte. A közbiztonsági szervek mindenütt közbeléptek és helyreállították a rendet. A kilengések okozói a közbiztonsági szervek közbelépésére mindenütt kereket oldottak, többnyire a határon túl kerestek menedéket, s a többieket saját sorsukra hagyták. Foglyul esett csendőrök Wernstadtban (tetscheni járás) egy het- ventagu fölfegyverzett tömeg megrohamozta a csendőrkaszárnyát és a postahivatalt. A csendőröket, a cseh iskola tanítóját és a postahivatal főnökét foglyul ejtették és a városházára hurcolták, ahol bántalmazták őket. A foglyokat a helyszínre érkezett katonaság szabaditotta ki. A katonai beavatkozás után újra helyreállt a nyugalom. Egy halott és két sebesült Sebastiansbergben (komottaui járás) Her- mánek János nevű csendőrőrmester a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka egy gyanús kerékpárost vett észre, aki ordner-sap- kát viselt. Amikor a csendőr fölíartóztaíta, azonnal leugrott a gépről és tüzelni kezdett. A csendőrőrmestert lépésnyi távolságról egy golyó a száján találta és megölte. A csendőrőrmesterrel együtt volt egy katona is, aki haslövést kapott. Egy további lövés egy cseh nemzetiségű polgárt sebesitett meg. A tettes elmenekült. Bensenben hétfő este mintegy 2000 szudéia- németpárti tag gyűlt össze, akik megtámadták a postahivatalt és átvágták a távbeszélőhuzalt. A megerősített redőrségi osztag gumibotokkal verte szét a tömeget. A rendőrautó sofőrje a kezén megsebesült. A szétrombolt távbeszélőhuzalt helyreállították. Tüntetés Rumhurghan Szerda este Rumburg uccáin összeverődött a lakosság és a tömeg beverte a kirakatüvegeket és az ablakokat. A szomszédos községben, Niei- derehrenibergben mintegy 2000 főnyi tömeg tüntetett. A rendőrség gumibotoklkal közbelépett. Senki sem sebesült meg. A tüntetés közben tűz ütött ki egy fűrésztelepen. A tüzet egy órán belül eloltották. Schönlindeben (rumburgi járás) éjfél után a szudétanémet párt tagjai tüntetést rendeztek. A tömeg mgdkisérelte a szociáldemokrataipárti fogyasztási szövetkezet megostromlását, de a közbelépő hatósági közegek a tömeget visszaszorították. Wamsdorfban este mintegy 2000 főnyi tömeg verődött össze. A tömeg át akarta lépni a német határt. A sorompóknál azonban feltartóztatták őket. A tömeg szétoszlott, anélkül, hogy összeütközésekre került volna sor. Kisebb csoportók az éjszaka alatt tüntettek és több kirakatüveget betörtek. Lövöldözés Éger uccáján Egy csendőrőrs Égerben ma reggel a csendőr- laktanya közelében egy gyanús fiatalembert /vett észre, akinél egy tőrt találtak. Amikor a fiatalembert autón a rendőrőrszobára szállították, hirtelen megugrott és menekülni kezdett. Amikor a csendőr felszólítására sem állt meg, utána lőttek, A fiatalember könnyebben megsebesült, Ennek dacára tovább szaladt és egy PRÁGA. — A hivatalos lap közli, hogy Csehország országos elnöke, egyetértve a felsőbíróság elnökével és a főálíamügyésszel, a bünteíőtör- vénykönyv 429. paragrafusa alapján, zendülés büntette miatt a komotaui és a wanisdorfi járás területén életbe léptette a rögtönitélő bíráskodás jogát. Ezzel összesen tizenhárom járásra terjed ki a statárium. Mint más helyen jelentjük, az általános gyülekezési tilalom, amely az egész ország [ területére kiterjed, a sportrendezésekre is vonatkozik s emiatt elmarad a vasárnapra kitűzött | csahszlovák—magyar országközti labdarugó mér- | kőzés is. A délután folyamán újabb rendeletét adott | ki a csehországi országos elnök s ebben a sfcatá- j riumot a redehenbergi, rumburgi és seMuckenaui j járásra is kiterjesztette. Henlein kiáltványa a németbírodalmi rádióban Csütörtökön délben 13 óra 5 perckor a bécsi rádióban felolvasták Henlein Konrád kiáltványát a szudétanémetekhez, amelyben teljesen nyíltan a csehszlovákiai német vidékeknek a birodalomhoz való csatolása mellett foglalt állást A kommunista Haló Noviny délutáni elkobzás utáni második kiadása a következőket közli Henlein Konrád kiáltványáról: — A birodalmi német rádió ma délben közvetítette Henlein Konrád kiáltványát, amelyben követeli a csehszlovákiai németeknek a harmadik birodalomhoz való elcsatolását. — Henlein szerint a cseh nemzettel való együttélés az államban lehetetlenné vált. A húszéves együttélés fcapíasztalatai után — úgymond — kötelességének érzi a következők kijelentését: 1. 1919-ben megtagadták tőlünk az önrendelkezést és akaratunk ellenére kebeleztek be bennünket a cseh államba. 2. Anélkül, hogy valaha is lemondtunk volna az önrendelkezés jogáról, mindent megkíséreltünk, hogy a cseh államban biztosítsuk létünket. — Henlein továbbá kijelentette, hogy állítólag a kiegyezésre irányuló összes kísérletek hajótörést szenvedtek és a felelősséget igyekszik a cseh nemzetre és annak felelős tényezőire hárítani. — A nyilatkozat igy végződik; „Ebben az órában lépek elétek és kijelentem: mint szabad német emberek akarunk élni, újra békét és munkát akarunk hazánkban. Haza akarunk kerülni a birodalomba. Az Isten áldása legyen rajtunk és a mi igazságos harcunkon." A Haló Noviny Henlein nyilatkozatához a következő kommentárt fűzi: — Henlein kiáltványával leesik az álarc a szudétanémet pártról: Henlein beismeri, hogy eddig becsapta a kormányt, a saját népét és az egész világot, mert igazi célja mindig a harmadik birodalomhoz való csatlakozás volt. Az úgynevezett „nemzetiségi tárgyalás" csak taktika és csalás volt. — Henlein fellépésére Anglia és Franciaország taktikája adott felbátoritást. A harmadik birodalom uj befejezett tények elé akarja állítani a világot, amikor a németlakta és a vegyes területeik dszakitását követeli Csehszlovákiától. — Henlein vezérkara ezzel a nyilatkozattal a törvényen kívül helyezte magát. Megalakult a brüxi rögtönitélö bíróság Brüxben kedd este megalakult a rögtönitélő bíróság. A kerületi bíróság elnöksége négytagú rögtönitélő bíróságot nevezett ki, amelynek elnöke Skuthan bírósági tanácsos, tagjai pedig Bauer, dr. Tichy és dr. Stróbl bírák. A rögtönitélő bíróság két német nemzetiségű és két cseh nemzetiségű bíróból áll. liának. Eléggé tekintettel voltunk nyugati barátainkra, amikor azt kívánták tőlünk, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos rendezésével hozzájáruljunk a béke fenntartásához. Oly messzire mentünk, hogy amennyiben még tovább mennnénk, ez már Csehszlovákia hatalmi erejét és ellenállóképességét rombolná szét. Bechyné miniszter mindannyiunk nevében jelentette ki, hogy egy milliméterrel sem mehetünk tovább az engedékenységben. „A néptzavazát harcot jelent** A cseh nemzeti szocialista Telegraf „A népszavazást nem engedhetjük meg“ címmel a következőket írja: — A népszavazás keresztülvihetetlen. Oly időben, amikor fanatizált tömeg járulna az urnák elé és amikor azok, akik megőrizték független véleményüket, a legborzasztóbb lelki és fizikai terrornak lennének kitéve, a népszavazás eredményét semmilyen tekintetben sem lehetne a nép igazi megnyilvánulásának tartani. A népszavazás Anschlusst jelentene, ami a mai helyzetben a határvidéken élő cseh és demokratikus érzelmű polgárokra gyilkosság volna. De keresztülvihetetlen a népszavazás azért is, mert ellenkezik a csehszlovák alkotmánnyal és Csehszlovákiában nincsen politikai párt, amely meg tudná, vagy meg akarná változtatni az alkotmányt egy népszavazás miatt. Egyetlen cseh, vagy szlovák képviselő sem szavazna ilyen javaslat mellett. Lehetetlen a népszavazás, mert megfosztaná Csehszlovákiát biztos határaitól, elszakítaná valamennyi erődítményét, amelyeket óriási áldozatok árán emelt. A népszavazás országunkat kiszolgáltatná a sokkalta erősebb szomszéd kénye-kedvé- nek. Ezek miatt lehetetlen föltételezni, hogy a népszavazáshoz hasonló megoldás egyáltalán szóba is kerülhessen. A népszavazás harcot jelentene. Harcot a csehszlovák nemzet életéért. Az Expres a népszavazás gondolata ellen Az Expres a plebiszcitum felvetett gondolatával kapcsolatban a következőket írja: — Csehszlovákia barátai körében felmerült az aggodalom, hogy Chamberlain és Hitler tárgyalásai során esetleg szellőztetik a népszavazás lehetőségének kérdését is. A francia és angol lapok ezt megcáfolják. A csehszlovák álláspont felől pedig egyáltalában nem lehet bizonytalanság. A plebiszcitum számunkra teljesen elfogadhatatlan. Kételkednek abban is, hogy egy barátságos állam annak bebizonyítása után, ^ hogy Csehszlovákia milyen szolid alapokon nyugszik, azt kívánná, hogy a legkritikusabb pillanatban annyira bevált szövet-^ ségese meggyöngüljön. Békéről és kánoniról Az Expres Chamberlain és Hitler találkozásáról még a következőket jegyzi meg: Chamberlain és Hitler tárgyalása a békéről vagy háborúról fog dönteni. De hasonlóan döntő jelentőséggel fog bimi Csehszlovákia számára is. Röviden, ott rólunk fognak tárgyalni. A statútum és a negyedik terv kérdése teljesen háttérbe szorul. Acieh sajtó tiltakozik a népszavazás gondolata eiien A csütörtöki cseh sajtó élesen állást foglal azokkal a hírekkel szemben, amelyek a népszavazást helyezik kilátásba. A Lidové Noviny egyebek között a következőket írja: — Csak elvétve fordulnak elő defetista hangok, amelyek olyan megoldást javasolnak, amit a nácik szeretnének. így például a mai párisi Maiin a népszavazás mellett foglal állást. Ismeretes, hogy ez a lap a nácizmust és a fasizmust szolgálja ki. Politikai befolyása nem nagy. Annak ellenére, hogy olyan lapról van szó, amelyért minden igazi francia hazafi csak szégyenkezik, szükségesnek tartjuk újból és erélyesen leszögezni azt, hogy nincs olyan csehszlovák kormány, amely egyáltalán a népszavazás gondolatával foglalkozhatna. Nem szükséges ismételni azokat az indokokat, amelyekkel már eleget foglalkoztunk. Igazán hihetetlen, hogy francia defetisták, akik szerencsére kevesen vannak, annyira elvakultak, hogy gyávaságból, ami jellemző tulajdonságuk, képesek lennének veszedelembe sodorni saját országukat azzal, hogy szabad kezet adnának Németországnak Kö- zépeurópában. Amikor saját határainkat védelmezzük a belső és külső ellenséggel szemben, akkor francia szövetségesünk biztonságát is védjük. Hálásan ismerjük el, hogy Franciaország mindig segített nekünk és most is eltökélten mellettünk áll. De tudjuk azt is, hogy mi is értékes szövetségesei vagyunk úgy Franciaországnak, mint Ang„Tárgyalhat még a kormány Henlein Komáddal 1“ kérdi ezután az Expres. Majd igy folytatja: Erre a kérdésre a közvélemény elutasitólag és egyhangúan válaszol. Ugylátszik, hogy ezt jól tudja a francia miniszterelnök is, aki kijelentette Chamberlain utazásával kapcsolatban, hogy erre a lépésre azért volt szükség, mert a legutóbbi események után nem valószínű, hogy a félbeszakított tárgyalásokat folytatni lehessen. A kormány tanácskozik A kormány politikai miniszterei csütörtökön délután négy órakor ülést tartottak és foglalkoztak a szudétanémet pórt viselkedése következtében előállott uj helyzettel és elhatározták a szükségesnek látszó intézkedéseket. Utána a kabinettanács a Várba ment és Benes köztársasági elnök jelenlétében folytatta tanácskozásait. A csehszlovák sajtóiroda jelenti, hogy azzal a két kiáltvánnyal kapcsolatban, amelyet a szudétanémet párt tett közzé a birodalmi rádió utján fölhatalmazták az illetékes állami szerveket, hogy megtegyék a szükségesnek látszó intézkedéseket. Az egyik kiáltvány, amelyről a sajtóiroda megemlékezik, Henlein kormány proklamációja. A másik pedig a párt kiáltványa, amelyben azt a vádat emelik, hogy a németlakta csehszlovák területen a német lakosságot kirabolták és gyilkolják. A szudétanémet párt értesülésünk szerint mindkét kiáltvány kérdésében nyilatkozatot adott ki és azt hangsúlyozta, hogy a két megnyilatkozádl ügye nincs tisztázva, i
