Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-14 / 210. (4653.) szám

ES /KÖZGAZDASÁG £ A rovatárt LüKŐ GÉZA falét Tovább romlott a világgazdaság helyzete PRÁGA* — A Magyar Gazdaságkutató In­tézet 1938 április—‘júliusi időszakról kiadott gazdásági helyzetjelentése szerint a világ gazdasági helyzetének 1937 ősze Öta tartó rosszabbodása az utóbbi hónapokban is folytatódott, a hanyatlás üteme azonban meglassudott. Bár a jövő kilátásai bizonytalanok, kedvező körül­mények fennforgására is lehet utalni: valószínű, hogy az Északiamérikai Egyesük Államok kon- junktura-görbéje, amelynek rendkívüli gyors ha­nyatlása a világgazdasági helyzet romlásában nagy szerepet játszott, már a legközelebbi jövő­ben megfordul. De az sem látszik lehetetlen­nek, hogy Anglia gazdasági helyzete, ahol az ősz óta tartó konjunktur áramlás megállóit, rövi­desen ismét meg fog élénkülni, A világ ipari termelésének volumen je, amely az 1937 derekán elért csúcsponthoz képest 1938 februárjáig 15 százalékkal hanyatlott, azóta csupán egészen kicsiny, az idlényszerü kilengé­seknek megfelelő változásokat mutat. A hanyatlás csillapulásának legfőbb oka, hogy az USA-ban a termelés igen nagyarányú — körülbelül 30 százalékos — összezsugoro­dását az utolsó hónapokban stagnáció, az utolsó hetekben pedig árnyalati javulás vál­totta fel, A nyersanyagárak 1937 tavasza óta tartó bessz- mozgalma 1938 juniius elején ismét számottevő hossz-mozgalomnak adott helyet. A vezető ér­téktőzsdék a junius< közepén megkezdődött Érdekeltek a kereskedelmi törvény kész részeinek törvénybeiktatását kérik PRÁGA. — Az eredeti diszpozícióktól eltérően a kereskedelmi törvény novellizá- lásában huzavona állott be. Az érdekelt kö­rök azonban ennek ellenére köszönettel nyugtázzák azt a gondosságot, amellyel az illetékesek a vonatkozó javaslatot tárgyal­ják, azonban, hogy a törvény ennek ellené­re a lehető legrövidebb időn belül érvénybe léphessen, az érdekeltek azt ajánlják, hogy ismét mérlegeljék azt a fölvetett lehetősé­get, hogy a kereskedelmi törvény ama részeit, amelyek gyakorlatilag önálló egysé­get képeznek, mielőbb terjesszék a törvény- hozás elé és fokozatosan, részletekben ik­tassák törvénybe. Az érdekelt körök nézete ugyanis az, hogy az egész elaborátum le- tárgyalása ezáltal nem lesz megnehezítve és igy legalább módot találnának arra, hogy eleget tegyenek a gazdasági élet jelenlegi szükségleteinek, amelyeknek a régi keres­kedelmi törvény előírásai már nem felelnek meg, A kereskedelmi körök sürgetik a kiárusítást törvényt PRÁGA. — A kiárusításokra vonatkozó tör­vény néhány nem világos előírása folytán a leg­felső bíróság döntése vált szükségessé, mert a gyakorlat sok kérdésben nagy eltéréseket mutat, Ezért az érdekelt körökben ismét akciót indí­tottak az iránt, hogy az erre vonatkozó törvény kiadását meggyorsítsák. A törvény maga már néhány év óta fekszik mint kormányjavaslat és többizben foglalkozott vele a minisztertanács. Néhány kérdésben azonban mindig nézeteltéré­sek merültek fel, főképpen a fogyasztói körök megbízottai támasztottak nehézségeket. A gya­korlat azonban azt mutatja, hogy azok a kifogá­sok, amelyeket a fogyasztók vélt javára hoztak föl, lényegtelenek, mert az uj javaslat a hatósági­lag engedélyezett rendes kiárusításokra vonat­kozó mai előírásokat változatlanul hagyja és csupán az ellen irányul, hogy a kiárusítások ürü­gye alatt ne szenvedjen károsodást a reális üz­let olymódon, hogy amellett abból a fogyasztók­nak semmi hasznuk nincs. Sőt — ellenkezőleg — beigazolódást nyert, hogy ezek a kiárusítások közvetlenül megkárosítják a fogyasztókat. A reklám segítségével ugyanis többnyire alacsony értékű árukat adnak el. Az érdekelt körök szük­ségesnek tartják, hogy a kiárositási törvény har­monikusan egészítse ki a tisztességtelen verseny­ről szóló törvényt, amely a kiárusítással kapcso­latos kérdéseket nem meríti ki. newyorki hossz hatása alatt általában kedvező irányzatot követtek. A pénzpiaci kamatszínvonal sehol nem válto­zott jelentősen. A világ külforgalma az utóbbi hónapokban is hanyatlott. Ebben nagy szerepei játszik az USA, amelynek behozatala az előző évhez képest felére csök­keni. A tengeri fuvar tételek meglássuk ütem­ben, de tovább hanyatlottak. Ezzel szemben a kereskedelmi hajóépitkezás rendkívüli mér­tékben megélénkült. Az Észaikamerikái Egyesült Államokban szá­mos jel arra mutat, hogy a konjunktúra részben az állam rendkívüli nagyarányú ndkilenditési akciója következtében már a legközelebbi idő- meg fog élénkülni. Nagybritanniában ez 1937 szeptember óta tartó lassú konjunkitura-visszahanyatláa meg­állóit. Hasonló a helyzet Svédországban és Norvégiában is. Belgiumban, Németalif öildön és Svájcban, amely országokban a konjunktúra-fellendülés már 1937 derekán megállóit, a konjunktura-görbe tovább­ra is lefelé tart. Csehszlovákiában, ahol a kon- junkturafordulat már a múlt évben bekövetke­zett, a gazdasági helyzet a politikai feszültség kö­vetkeztében az utóbbi hónapok során jelen­tősen rosszabbodott. Franciaországban a frank május elején történt újabb leértékelése és a Daladier-kormány által PRÁGA, — A prágai csehszlovák—jugo­szláv kereskedelmi kamara által most ki­adott évi jelentés szerint a két állam közötti kereskedelmi kapcsolat az 1937. évben ked­vezően alakult. Csehszlovákia behozatala Jugoszláviából az 1936. évi 347.9,millió ko­ronáról 1937-ben 410.8 millióra, azaz 62.9 millió koronával emelkedett. Sorrend szerint tehát Jugoszlávia Cseh­szlovákia szállítói között a tizedik helyen van. Ami Csehszlovákiának Jugoszláviába irá­nyuló kivitelét illeti, az 1936. évi 429.8 mil­lió koronáról 595.7 millió koronára emelke­dett, tehát 165.9 millió koronával, ( —) Emelkedett az ezüsttermelés. Az el­ső félév ezüsttermelési adataiból kitűnik, hogy a körmöcbányai, a Selmecbányái és a pribrami állami ezüstbányákban 1938 első felében 19.100 kg ezüstöt termeltek ki a múlt év azonos szakában kitermelt 16.255 kg-mal szemben. 1936 első felében az ezüst­termelés 17,669 kg-t tett ki a fönti bányák­ban. (■—) Megkétszereződött Csehszlovákia borki­vitele. Csehszlovákia borkivitele az első hét hónapban majdnem 100 százalékosan emelke­dett. A január-juliusi időszakban 4597 tonna marhabőr került kivitelre a múlt év azonos sza­kában kimutatott 2777 tonnával szemben. A borjubőrkivitel 1079 tonnát tett ki á múltévi 638 tonnával szemben. Az összes nyersbőrkivi­tel 6326 tonna volt a tavalyi 3946 tonnával szemben. (—) Tanácskozások a len áráról. Csütörtö­kön a földművelésügyi minisztérium megbizot- tainak jelenlétében az ipari és a termelői cso­portok képviselői között tárgyalásokat fognak folytatni az idei termésből származó lágy len árára vonatkozóan. Az árakat az október 1.-vel kezdődő kampány első negyedévére fogják meg­állapítani. A legutóbbi jelentések szerint a ked­vezőtlen időjárás folytán a lenben óriási károk észlelhetők. (—) A szlovákjai mazogázdasági munkások bérszabályozása az ős^i idényre, A múlt hét fo­lyamán Trencsénteplicea a munkaadók és az alkalmazottak a munkahivatal és a földművelés­ügyi minisztérium megbizottainak jelenlétében letárgyalták a Szlovákiából származó és Cseh­országban a téli idényben alkalmazandó mező- gazdasági szezonmunkások bérszabályozását. A bérszabályozás azokra a munkásokra vonatko­zik, akik a nyári időszak elmúlta után is Cseh­országban maradnék idénymunkára. Úgy számí­tanak, hogy ez a szabályozás .körülbelül 1500— ?000 szlovákiai munkásra, fog . vonatkozni. A többi munkások október folyamán térnek vissza Szlovákiába, májusban és júniusban hozott „szükségrendele- ték“ hosszú sora nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: az esztendők óta tartó pangó gazdasági élet az utolsó hónapok 6orán sem élénkült meg és a valutáris helyzet ismét kiélesedett. Németországban a termelés az utolsó hóna­pok során is emelkedett, de az emelkedés üte­me meglassubbodott. Ennek oka elsősorban a munkanélküli munka- erőtartalék kimerülése volt; de szerepet játszott a nyersanyagellátás rosszabbodása is, ami an­nak a következménye, hogy a világgazdasági helyzet romlásával járó exportcsökkenés Né­metországot nyersanyagbehozatalának korláto­zására kényszeritette. Olaszországban az ipar foglalkoztatottsága változatlanul igen jó, a nyersanyagellátás azonban itt is sok nehéz­séget okoz. Románia gazdasági helyzete nyomott, míg Bulgáriáé és Jugoszláviáé az utóhbi hónapok­ban is kedvező volt, A kedvező terméseredmények előreláthatólag mindhárom ország gazdasági helyzetét meg fogják élénkíteni. Á tengerentúli nyersanyagtermelő országok helyzete a nyersanyagárak junius óta tartó megélénkülése ellenére továbbra is kedvezőt­len. Kivitelük az ipari országok, főként az Észak- amerikai Egyesült Államok bevitelének erős hanyatlása következtében nagyon visszaesett és emellett az 1936/37. évek nyersanyag-hossza során szerzett valutatartalékai is nagyrészt ki­apadtak. Magyarország gazdasági helyzetét a mező- gazdaság kedvező helyzete és a nehéziparok igen jó foglalkoztatottsága mellett a fogyasz­tási iparok 1937 ősze óta tartó erősbödő Üte­mű, de valószínűleg csak átmeneti csökkené­se jellemzi. Csehszlovákia kivitelében tehát Jugoszlá­via a hatodik helyen áll. A jelentés megállapítja, hogy Csehszlovákia kliringkövetelése a két ál­lam közötti kereskedelmi kapcsolat meg­élénkülését lényegsen fékezi, de Jugoszlávia külforgalmában Csehszlová­kia ennek ellenére fontos helyet tölt be. Csehszlovákia részesedése Jugoszlávia kivitelében az 1936. évi 12.34 százalékról 1937-ben 7.86 százalékra csökkent, és a Jugoszlávia kivitelében elfoglalt har­madik helyről Csehszlovákia az ötödik hely­re szorult, ­I (—) 8—10 százalékkal alacsonyabbak az idei talpíaárak. A prágai államvasuti igazgatóságnál tegnap bontották fel a talpfaszáliitásra beérke­zett pályázatokat. A tavalyi 157 céggel szemben az idén 240 nyújtott be pályázatot. így a föl­ajánlott mennyiség is jóval nagyobb a tavalyi­nál, de nem haladja meg az 1938-ban eszközölt tényleges bevásárlást. Az errevonatkozóan kia­dott jelentés megállapítja, hogy a belföldi talp­fatermelés teljesen fedi az államvasutak szükség­I Iétét még a mai nagyobb szükséglet mellett is. Összesen 3 millió normális talpfát ajánlottak föl és 600.000 keskenyvágányu vasúthoz szükséges talpfát. Az árak a múlt évvel szemben 8—10 százalékkal olcsóbbak annak ellenére, hogy a termelési költségek az utóbbi időben jelentősen emelkedtek. (—) Újból megkezdte működését a hetven­éves „Késmárki önsegélyző Egyesület," Lőcsei tudósítónk jelenti: Az 1868-ban alapított „Kés­márki önsegélyző Egyesület'* e napokban újra megkezdette működését, minthogy moratóriumát megszüntették és időközben pénzügyeit is ren­dezték. Működésére már számos anyagi nehéz­ségek közé került szepesi iparos és kereskedő várakozott, mert teljesen altruista alapokon mű­ködött és jelentős szerepe volt nemcsak Késmárk vidéke, hanem a poprádvölgyi gazdasági élet fellendülése terén. Neki köszönhető a poprád­völgyi helyiérdekű vasút megvalósítása és hogy közreműködése révén Késmárk volt az első vá­ros a Szepességen, amely a villanyvilágítást be­vezette. Az egyesület mindenkor iparkodott a kisgazdák, iparosok és kereskedők hiteligényeit kielégíteni és ez mindaddig sikerült is, amig a gazdamoratóriumot ki nem hirdették. Az intézet a gazdasági válság, a hadikölcsönleértékelés, pénzlehélyegzés stb. ellenére is jól állott, csak hiányzott a folyó tőkéje a további hitelfolyósi- tásokhpz s miután az állami szanálási alapból nem tudott segélyt kapni, kénytelen volt mora­tóriumot kérni. Annak tartama alatt az egyesü­let tagjai maguk rendezték az intézet pénzügyeit, fedezték a kétes követeléseket, úgyhogy az egyesület újból megkezdheti közhasznú gazda­gsági tevékenységét,. 9 Majdnem ezerrel emelkedett a kivándorlók száma az első félévben PRÁGA. — Csehszlovákiában az év első felében 8183 kivándorló útlevelet adtak ki a múlt év azonos szakában kiadott 7385-tel szemben. Csehországban 2359 (1374), Morvaországban és Sziléziában 176 (237), Szlovákiában 3782 (3453), Kárpátalján 445 (304) kivándorló útlevelet állítottak ki az év első felében. Prágai gyümölcspiac PRÁGA. — A mai prágai gyümölcs- piacra úgy a szilva-, mint a szőlőfelhoza­tal erős volt. A szőlő és a szilva, valamint a többi gyümölcsök is ma meglehetősen jó állapotban érkeztek. A szőlő nagykereske­delmi ára a teherpályaudvaron 2.20—2.60, a piacon pedig nagyban 2.60—3 korona, között mozgott. A sziiya mai nagykereske­delmi ára 2.30—2.50 köpött mozgott. A kis-i kereskedlmi árak nem igazodnak a nagy­kereskedelmi árak ingadozásához és váltó- | zatlanúl' tartanak. ■' ' Nem tartják be az 5 százalékos szlovákiai kedvezményt a közszáilitásoknál POZSONY. — A szlovákiai nemzetgazdasági intézet választmánya Stodo’a szenátor elnökleté alatt ülést tartott. A választmány megállapítottá, hogy a nemzetgazdasági intézet nagymértékben hozzájárult a szállodai hitel állami garanciájára vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásához. Elha­tározták, hogy a javaslat további sorsát figye­lemmel kísérik egész a törvénybeiktatásig. Tu­domásul vették a földművelésügyi mnisztérium- nak ama intézkedését, amellyel fölhatalmazta az országos hivatalt, hogy napi fizetés mellett szerződéses állatorvosokat vegyenek fel, ha a száj- és körömfájás tovább terjed és a hatósági állatorvosok száma nem elegendő. Ugyancsak tudomásul vették azt, hogy 1939 január 1-vel a Besztercebánya-zólyombrézói vonalon a helyi pótlékok szedését megszüntetik. A választmány, elhatározta, hogy egy külön bizottság foglalkoz­zék az 5 százalékos szlovákiai kedvezmény ér­vényesítésével az állami szállításoknál, mert az eddigi gyakorlat egyenetlen és nincs tekintettel sem a termékek eredetére, sem a pályázó szék1* helyére és igy kijátsszák a szlovákiai terméke­ket, Továbbá az 5 százalékos szlovákiai kedvez­ményt nem ismerik el néhány vállalkozónak az­zal a megindokolással, hogy az anyagot Cseh­vagy Morvaországból szerzik be. A különbizott­ságnak kell megállapítania az e tárgyban be­adott panaszokat és az egész kérdést esetleg új­ból felgöngyölítenie. Végül a bizottság foglal­kozott a füleld zománcedénygyár helyzetével és elhatározta, hogy minden tőle telhető eszközzel támogatni fogja az üzem megmentését. [ A kamarai központ állásfoglalása az irányárak kérdésében PRÁGA, — A kamarai központ tisztességte­len versenyt tanulmányozó bizottsága a napok­ban ülést tartott. A bizottság azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az 1937. évi 121. számú kor­mányrendelet alapján kiadott irányárak, illetve a társulatoknak az áralákiinálatra vonatkozó ha­tározata csak a ténykedésért járó árakat tartal­mazhatja-e, avagy az anyag árát is és elhatá­rozta ajánlani, hogy a társulatok, amennyiben az irányárakba belefoglalják az anyagárakat is, fordítsanak gondot a határozat megszövegezésé­nél arra is, hogy az anyagárak megváltoztatása'1 esetén jelenthessék a járási hivatalnak időről- időre az anyag folyó árát, amely a kalkuláció alapját képezi. A 'kereskedelmi kamarák ilyen esetkben kérdést intéznek az anyaggyároisotkhjoz is. A bizottság jóváhagyta azt a jelentést is, amelyet a kamarai központ a kereskedelemügyi minisztériumhoz nyújtott be a 121/37. száma kormányrendeletre vonatkozó tapásztailaitoik- ról. A jelentés számos iniciativát tartalmaz e rendelet novellizálására vonatkozóan/ — Tekin­tettel arra, hogy néhány társulat tagjainak meg­tiltotta, hogy a kirakatokban hívják fel' a kö­zönség figyelmét az árak csökkentésére, ‘a ke­reskedelmi kamarák az érdekelt körökben újabb vizsgálatokat indítanak, hogy mégáliapitsák azt, hogy néhány kereskedelmi szakmában, pél­dául a divaftáruszakmában, eltekinthetnek-e- a kerekedők a közönség figyelmének felhívásától arra vonatkozóan, hogy szezon után az árak csök­kentek, mert ennek a körülménynek a megjelö­lése a közönséget vásárlásra ösztökéli. A bizott­ság megállapította, hogy mi módon fognak a kamarák eljárni a molnáripari társulatoknak a a csuvározás megtiltására vonatkozó határoza­tának letárgyal áraikor abban az esetiben, ha ez a határozat nem lesz egyhangú. A bizottság ezenkívül egész sereg szakvéleményt adbtf az ipartáirsülatofcnak és a grémiumoknak a tisztes­ségtelen verseny kiküszöbölése érdekében : ho­zott határozataira vonatkozólag. 1 csehszlovák-Jugoszláv kereskedelmi kapcsolat megélénkülését Csehszlovákia aktív szaldája fékezi 1938 szeptember 14, szerda. ■■■HBUHMnDBnggs

Next

/
Thumbnails
Contents