Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-14 / 210. (4653.) szám
1938 szeptember 14, szerda. WUÖBűMACífcARH ÍRLAP A HUter-beszéd következményei Az egész világon a helyzet komolyságáról beszélnek London és Páris szerint a helyzet mégsem reménytelen - Németországban tovább tart a feszültség — Lengyel és amerikai kommentárok -BERLIN. —' A német birodalom lakossága a feszültség legmagasabb fokán hallgatta végig Hitler hétfő esti beszédét. A lakosság egy része, amely közvetlen akciót várt, nem látja kielégitettnek várakozását a beszédtől. Mindazonáltal a feszültség nem enyhült és kedden a légkör ugyanolyan izgatott volt Németországban, mint az előző este. A propaganda és a sajtó befolyása még nem vált érezhetővé, de máris észrevenni, hogy a német lakosság legnagyobb részének véleménye szerint a háborús bo' ' PAOTSAG ES VERSZtGEN YSEO rendszeres velejárói: étvágytalanság, rossz emésztés és székrekedés. Sara- t i c a - gyógyvíz (1—3 evőkanállal háromszor naponta, étkezés előtt) étvágy- javitó, serkenti a bélmüködést, előse- ■ti a könnyű emésztést és általános jó közérzetet biztosít. nyodalmak lehetősége kitolódott és hosz- szabb-rövidebb időre elnapolódott. A sajtó ma mindenekelőtt a beszédnek azokat a részeit húzza alá, amelyek Németország erejéről szóltak. Németország prágai követeléseit és az éles támadásokat Csehszlovákia ellen a lapok ugyancsak kiemelik és úgy állítják be a beszédet, hogy Hitler a legnyomatékosabban az önrendelkezést követelte a szudétanémetek számára. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Hitler minden mérséklés és fönntartás nélkül önrendelkezési jogot kért és a karlsbadi pontokkal, vagy más részletkérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott. A sajtó ezenkívül azt ünnepli a beszédben, hogy Hitler a nép jogát minden más jog és politika fölé helyezte. A német közvéleményben a legnagyobb hatást a beszédnek az a része keltette, amelyben a kancellár a legabszolutabb elválasztó éllel beszélt a demokráciák és a német rendszer közötti különbségekről. Általában a legmeggyőzőbb érvnek tekintik azt, hogy Hitler a birodalom mai helyzetét a világban összehasonlította azzal a helyzettel, amelyben hajdan a német nemzeti szocialista párt a weimari birodalom pártjai között volt. A Deutsche Allgemeine Zeitung összefoglalásként a következőket állapítja meg: „Németország sajnálná, ha Francia- országgal vagy Angliával konfliktusba keveredne". De a beszédből látni, hogy erre az eshetőségre is fölkészült a birodalom. Hitler népszavazást fog kérni? LONDON. — A reggeli sajtó egyöntetűen ítéli meg Hitler hétfői beszédét. Az angolok szerint a beszéd egyáltalán nem enyhítette a nemzetközi feszültséget, hanem: ellenkezőleg még inkább kiélezte. Hitler^ szavai nem idéztek elő közvetlenül háborút, j; de kiviláglik belőlük, hogy Németország | végeredményben a háborútól sem riad visz-!; sza. Csodának kell történnie, ha sikerül a* végső konzekvenciát mégis kikerülni. Az i angol sajtót leginkább az nyugtalanítja, | hogy a beszéd a krízist nem enyhítette és í hogy ez a krízis mindaddig tartani fog, amig j Hitlernek úgy tetszik. Az angol közvéle- j mény egyöntetűen úgy véli, hogy ez a módszer nem folytatódhat. A helyzet elviselhetetlen. Minél tovább tartanak a mostanihoz hasonló állapotok, annál kikerülhetetlenebbé válik a katasztrófa, amely egy szép napon okvetlenül eljön. Valamennyi lap úgy értelmezi Hitlernek a szudétanémetek önrendelkezéséről mondott szavait, hogy Németország előbb vagy utóbb követelni fogja a népszavazást. Ward Price, aki jó viszonyban van Hitlerrel és Nürnbergben is oldalán volt, a Daily Mailben leszögezi, hogy Hitler beszédének egyetlen következménye a plebiszcitum. Nem lehetetlen, hogy a kancellár még a hónap vége előtt követelni fogja a népszavazást abban az esetben, ha a prágai tárgyalások tizennégy nap alatt nem tisztázzák a helyzetet. A német birodalmi gyűlést valószínűleg a közel jövőben összehívják a csehszlovák határ közelében lévő egyik délnémet városba és Hitler a birodalmi gyűlésen mondandó beszédében nyiltan követelni fogja a népszavazást. A News Chronicle szerint a helyzet ma ugyanaz, ami tegnap volt. A feszültség megmaradt és a demokratáknak tovább is résen kell lenniök. Hitler az erőszaktól sem riad vissza, hogy a szudétanémeteket a birodalomba bekebelezze. Hitler meggyőződése szerint a német nép Isten kiválasztott népe és a vezér Istentől küldött lény. Ezeknek az elveknek hallatára hideg fut át minden gondolkodó ember hátán. A Daily Héráid szerint, ha Hitler a saját elvei szerint akarja rendezni a szudétanémet ügyet, akkor tisztában kell lennie a következményekkel. Nemcsak a szudétanémetek rendelkeznek hatalmas barátokkal, hanem a csehek is. Ha Hitler szavait komolyan kell venni, akkor a tegnapi beszéd a világbéke rendkivül komoly veszélyeztetése volt. Varsó nyugodt PÁRIS. — A varsói Havas-tudósitók szerint a lengyel hivatalos körök tegnap este tartózkodással Ítélték meg Hitler beszédét. Rendkivül hevesnek tartják, de hangsúlyozzák, hogy a beszédnek nem voltak erőszakot követelő záradékai. Nem volt benne szó arról, hogy a csehszlovák kérdést azonnal és mindenáron meg kell oldani, pedig néhány külföldi állam ettől a bejelentéstől félt. Elégtétellel könyvelik el Varsóban Pilsud- ski és a német—lengyel szerződés említését. Ugyancsak megnyugvással fogadják a határokról szóló bejelentést is, mert Varsó fölfogása szerint a lengyel—német határ is azok között a határok között van, amelyek egyszersmindenkorra szólnak. A beszéd után a csehszlovák probléma békés megoldása nem lehetetlen, mondják Varsóban, de az a kötelező ígéret, hogy Hitler a szudétanémeteket minden körülmények között megsegíti, könnyen heves összeütközésekre vezethet szudétanémet területen és igy elmérVARSÓ. — Lengyel politikai körűikben hangsúlyozzák, hogy Hitler beszéde nem zárta el a további tárgyalások lehetőségének az útját. Gyomorégésnél ai orvosok a bevált Luhacsovicei Vincentkát ajánlják. Mindenütt kapható. Varsói vélemény szerint a felelősség a további tárgyalások sorsáért egyedül Prágát terheli. BERLIN. — A német távirati iroda belgrádi jelentése szerint jugoszláv politikai körökben kijelentették, hogy Hitler beszéde igen világos volt s most már Prágáé a szó és a felelősség is. Krofta nem utazik Genfbe PRÁGA. — Krofta Kamii csehszlovák külügyminiszternek ma kellett volna Genfbe utaznia a népszövetség tárgyalásaira. Í A külügyminiszter a helyzetre való tekintettel utazását lemondotta. Washington a helyzet elmérgesedésétől tart WASHINGTON. — Az amerikai lapok nagy része megállapítja, hogy Hitler beszéde uj nyugtalanságot okozott az amugyis feszült európai helyzetben. A Washington Post szerint a német nyomás egyre erősebben nehezedik Csehszlovákiára és a németek a szudétanémet terület teljes annexióját kívánják. Hitler Angliához és Franciaországhoz folyamodott. Elejtette gyarmati követeléseit valószínűleg csak azért, hogy szabad kezet kapjon Középeurópában. Néhány lap a beszédet üres blöffnek tartja, más lapok azonban óva intenek ettől, mert Hitler nem blöffölhet. A San Francisco Chronicle szerint, ha Németország annyira meg tudná félemliteni Franciaországot és Angliát, hogy e két nagyhatalom Csehszlovákiát a meghódolásra kényszerítse, akkor ez volna kétségtelenül a legegyszerűbb megoldás német szempontból. A Héráid Tribüné is a beszéd fenyegető hangját emeli ki és veszélyesnek tartja a helyzetet. Páris optimista PÁRIS. — Hitler kancellár beszédét francia illetékes körökben nyugodtan fo* gadták. A nyilatkozat fontos dokumentum, amelyről nem lehet azonnal ítéletet mondani. Ennek ellenére az a vélemény kristályosodott ki, hogy Hitler nem oszlatta el az Európán uralkodó bizonytalanságot, de nem tette lehetetlenné a további tárgyalásokat a szudétanémetek és Prága között. Diplomáciai szempontból a veszély nem jelent újdonságot. A beszéd legfontosabb mondatának a következőket tartják: „A szudétanémetek jogaikat Németországtól kapják meg, ha a csehszlovákok nem adják meg e jogokat." E szavak értelmét nem lehet félremagyarázni semmi körülmények között. A kancellár fenyegetései szükségessé teszik, hogy az érdekelt felek az eddiginél nagyobb mértékben is törődjenek a I béke biztosításával. Anglia és Franciaor- | szág tevékenysége kizárólag a béke fenntartására irányul ezekben a napokban. Hitler beszédével foglalkozott egyébként a kedden délelőtt tartott francia minisztertanács is. A francia minisztertanács a Hitler-beszéddel és a csehszlovákiai incidensekkel foglalkozott PÁRIS. — A francia minisztertanács a köztársasági elnök vezetése alatt kedden délelőtt 10 órakor ülést tartott. A tanácskozások 12 óra 30 percig tartottak, majd Sarraut belügyminiszter az újságíróknak felolvasta a következő kommünikét: „Dala- dier miniszterelnök és George Bonnet külügyminiszter beszámoltak a külpolitikai helyzetről és azokról a feltételekről, ameSzép szabadságot kevés pénzért Abbáziában Vila Salus Abbázia a két legszebben fekvő ház, saját tengeri fürdővel, magyar Viile Spiendore Laurana tulajdonos, magyar konyha, magyaros kiszolgálás. z hét utazással komplett KC 989.■ Pozsonytól—Pozsony i%. Megrendelhető és Kí-ban fizethető a: CEDOK r. t. irodáiban Bratislava, PieSfany és KoSice-ben lyeket a francia kormánynak be kell tartania, hogjr a béke fenntartására irányuló akcióját hathatósan előmozdítsa. A minisztertanács egyhangúan hozta a megfelelő határozatokat." Daladier és Bonnet részletesen megmagyarázták Hitler beszédét és ugyanakkor informálták kollégáikat a legújabb csehszlovákiai incidensekről is. A minisztertanács a nemzetvédelmi miniszter felszólalása után egyhanuan elhatározta, hogy az eddig foganatosított biztonsági intézkedéseket mindaddig fönntartja, amig a helyzet nem tisztázódott. George Bonnet külügyminiszter valószínűleg csütörtökön este Genfbe utazik, hogy résztvegyen a népszövetség tárgyalásain. Hitler rendkívül élet szavai Csehszlovákia ellen NÜRNBERG. — Hitler a nemzeti szocialista párt kongresszusát nagyszabású beszéddel zárta be, amelyben főként a csehszlovák kérdéssel foglalkozott. Rendkivül éles szavakban támadta Csehszlovákiát és általában a demokratikus államokat. Ez az állam — mondotta — a demokrácia alapelvein létesült olymódon, hogy lakosainak jelentős többségére rákényszeritették a ver- saillesi alkotmánykonstrukciót. A világra megpróbálták ráoktrojálni azt a nézetet, hogy ennek az államnak különleges politikai és katonai küldetése van. Pierre Cot volt francia légügyi miniszter röviddel ezelőtt kijelentette, hogy háború esetén Csehszlovákiának az a föladata, hogy a német ipari városokat bombázza. Az állam alkotmánya, amelyet demokraták csináltak, nem a népi jogokból, hanem az elnyomók jogaiból indul ki. A cseh népnek, az úgynevezett államalkotó népnek szuverén hatalmi helyzetet biztosit. Aki ez ellen tiltakozik, azt az állam ellenségének tekintik és ennek megfelelően, demokratikus fölfogás szerint: „vogelfrei". Csehszlovákiában három és félmillió német él, tehát a német fajnak körülbelül annyi tagja, mint amennyi lakosa van összesen Dániának. „Véget kell vetni az Bldőzéteknek“ Ennek az országnak közállapotai — folytatta beszédét Hitler mint ismeretes, elviselhetetlenek. Politikailag elrabolták hét és félmillió ember önrendelkezési jogát, egy bizonyos Wilson ur önrendelkezési jogának alapján. Gazdaságilag ezeket az embereket tervszerüleg tönkretették és ilymódon a lassú pusztulásnak szolgáltatták ki őket. — A szudétanémetek nyomora kimondhatatlan. Meg akarják semmisíteni őket Emberileg elviselhetetlen módon üldözik őket Ha egy nép három és félmillió tagjának nem szabad azokat a dalokat énekelnie, amikhez kedve van, csak azért, mert a cseheknek ez nem tetszik, vagy véresre verik őket, csak azért, mert olyan harisnyát hordanak, amit a csehek egyszerűen nem akarnak látni, vagy terrorizálják és megverik őket, mert olyan köszöntéssel köszönnek, ami a cseheiknek kellemetlen, jóllehet nem is a cseheket, hanem csak egymást üdvözlik ilymódon, hogyha minden nemzeti Hetnyilvánulásért mint a védtelen vadat hajszolják és üldözik őket, — úgy ez a demokrácia méltóságos képviselőinek talán közömbös, sőt talán még rokonszenves is lehet csak azért, mert három és félmillió németről van szó. Én azonban annyit mondhatok a demokráciák képviselőinek, hogy nekünk nem közömbös és amennyiben ezek az üldözött páriák nem fogják megtalálni a maguk jogát és támaszát, úgy tőlünk fogják mind a kettőt megkapni. Véget kell vetni a szudétanémetek jogtalanitásánaik. Német érdekekről van szó Hitler ezután a Versailles! békeszerződéssel foglalkozott, utak február 20-i beszédére és ar-, [ ra, hogy a nemzeti szocialista állam már eddig is súlyos áldozatokat hozott a béke érdekében. I Megfékezte a revánsgondolatot, amely ellentéteket támasztott Franciaország és Németország között és noha a németeknek ma is sokat jelent Strassburg, mindörökre lemondtak Elzász- Lotharingiáról. Senki nem kényszerithette volna erre Németországot, ha saját jószántából nem határozza el magát, de a nemzeti szocializmus ez esetben a népek kiengesztelődésének felelőssé géhől indult ki és ez szabta meg magatartását számos más európai kérdésben is. Sokan azonban félreértették Németország békeszándékát és a gyengeség jelét látták benne. Éppen ezért Hitler az európai béke ügyének kíván szolgálatot tenni, amikor minden kétséget eloszlat az iránt, hogy három és félmillió néptestvér sorsa és boldogulása számára nem lehet közömbös. Megértjük, — mondotta, — hogy Franciaország és Anglia létérdekeit az egész világon meg akarja védelmezni, itt azonban német érdekekről van szó és mi el vágyunk határozva, hogy minden körülmények között érvényt szerzünk ez érdekeknek. Május 21-ről Maid a nevezetes május 21-i eseményekre tért ki. Kijelentette, hogy ez év májusában a németcsehszlovák viszonyban jelentős fordulat állott be, Csehszlovákia ez év tavaszán hosszú huzavona után megejtette a községi választásokat, %ttól félt azonban, hogy a németek és a többi nemzetiségek egységesen f<xjnak fellepni, tehát 3
