Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-14 / 210. (4653.) szám

4 Az emésztőszervek megbetegedéseinek Kezelésénél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz ab­szolút megbízható hashajtó, amelynek ha­tása igen kellemes. Kérdezze meg orvosát. 34 rendkívüli intézkedéseket kellett alkalmaznia, hogy ilymódon a választásra nyomást gyako­roljanak. — A cseh kormány arra gondolatra jutott, — mondotta Hitler, — hogy mint egyetlen hatásos eszköz, a lakosság brutális megijesztése jöhet te­kintetbe. Ebből a célból a legalkalmasabbnak látszott a hatalmi eszközökkel való tüntetés. El­sősorban a szudétanémeteknek kellett megmu­tatni a brachiális cseh erőszakot, hogy ők meg­felelően szavazzanak. Hogy azonban ezt a de­monstrációt a világ előtt elfogadhatóvá tegyék, a cseh kormány kitalálta azt a hazugságot, hogy Németország csapatokat mozgósít és be akar vonulni Csehszlovákiába. Ehhez a következő nyilatkozatot tehetem: Az ilyen hazug megállapí­tásokkal való operálás egyáltalában nem uj. Kö­rülbelül egy évvel ezelőtt azt írták a lapok, hogy húszezer német katona Marokkóban partra szállt. Ennek a sajtóhazugsának zsidó gyártói háborúban reménykedtek. Akkoriban azonban elégséges volt, hogy Franciaország követének nyilatkozatot tettünk, hogy ez a csalás eltűnjön a világ közvéleményéből. Ezúttal egy másik nagyhatalom követével tudattuk, hogy ennek a megállapításnak egyetlen szava sem igaz. Ez a nyilatkozat másodszor is megismétlődött és kö­zölték azonnal Prágával is. Egyedül a prágai kormánynak volt szüksége erre a csalásra, mint a hallatlan zsarolás és a választás befolyásolásá­nak ürügyére. Újólag kijelenthetem, hogy ebben az időben egyetlen német katonával sem vonult be több, mint rendes körülmények között és egyetlen ezred, vagy semmilyen katonai alaku­lat nem vonult föl a határon. Csehszlovákia meggyanúsított egy nagy államot és alarmirozta egész Európát. Németország azonban megőrizte nyugalmát és meg volt győződve, hogy a köz­ségi választások a szudétanémetek jogait fogják igazolni. A birodalmi kormány részéről semmi sem történt. Ez alkalmat adott annak a megálla- pitására, hogy Németország mobilizál, hogy ez­által Angliát és Franciaországot beavatkozásra bírják. Egy nagyhatalom még egyszer nem tűr­het ilyen alávaló esetet. Hitler ezután kijelentette, hogy a május 21.-1 események hatása alatt nagyszabású katonai és honvédelmi intézkedéseket tett. fi csehszlovák kormány tárgyaljon a szudéfa­németekkel Beszéde végén ismét visszatért a szudétanémet kérdésre. Kijelentette, hogy a Csehszlovákiában élő három s fél millió német elnyomásának meg kell szűnnie és az önrendelkezés szabad jogának kell érvényesülnie. Sajnálni fogjuk, — mondot­ta, — hogyha emiatt más államokhoz való vi­szonyunk kárt szenvedne, ezért a felelősség azonban nem bennünket terhel. A csehszlovák kormány a szudétanémetek hivatott képviselői­vel lépjen tárgyalásba jogos követeléseik alap­ján. — Az én dolgom arról gondoskodni, hogy a jogból jogtalanság ne váljék. Arra azonban nem vagyok hajlandó, hogy Középeurópa szivében más államférfiak buzgósága következtében egy második Palesztina keletkezzék. A szegény ara­bok védtelenek és el vannak hagyatva. A néme­tek Csehszlovákiában azonban sem nem védte­lenek, és még kevésbé vannak elhagyatva! Ilétbelép a honvédelmi nevelés PRÁGA. — Hétfőn a csehszlovák sajtó kép­viselői előtt ismertették az államvédelmi nevelés terén élért eredményeket. A jelentés szerint szeptember hónap folyamán a köztársaság terü­letén működésbe lépnek azok az államvédelmi központok, amelyek a tizenhét éven felüli fér­fiak államvédelmi nevelését fogják ellátni. A központokat egyelőre csak ott léptetik műkö­désbe, ahol megvannak a szükséges anyagi elő­feltételek, s ahol már rendelkezésre állnak az instruktorok és parancsnokok. Egyelőre 2.500 instruktor és parancsnok kezdi el működését. A parancsnokokat és instruktorokat a nyári szü­net alatt hét táborban tizennégy tanfolyamon ké­pezték ki. A kiképzést a tavaszi hónapokban megismétlik, hogy elegendő számú parancsnokot és kiképzőt nyerhessenek a tervezett ötezer központ szá­mára. Az államvédelmi nevelésre szóló irányelveket az elemi iskolák számára már kiadták. A közép­iskolákra, a szakiskolákra és főiskolákra vonat­kozó irányelvek--szintén elkészültek,'-! KOMÁROM, — Az Egyesült Magyar Párt komáromi helyi szervezete szeptember 9-én dr. Kállay Endre elnök vezetése mellett igen lá­togatott pártvezetőségi ülést tartott, melyen több fontos határozatot hoztak. Dr. Kállay Endre megnyitójában röviden meg- | emlékezett a képviselőtestületi választás fényes eredményéről és amidőn forró köszönetét fe­jezte ki azoknak, akik a győzelem kivívásában közreműködtek, örömmel jelentette, hogy a párt tagjai sorából választották meg a város biráit is és pedig Fülöp Zsigmondot városbiróvá, dr. Bangha Dezsőt első és Balogh Miklóst második helyettes városbiróvá. Melegen üdvözölte a városbirákat és arra kérte őket, hogy a jövőben is az eddigi lelkes odaadással és hűséggel szolgálják a város érdekeit. Elismeréssel emlékezett meg az elnök Derfinyák Gusztáv főtitkárról, akit a pártköz­pontba helyeztek át országos osztályvezetőnek. A párt érdekében kifejtett érdemes munkálko­dásáért a pártvezetőség elismerését fejezte ki s érdemeit jegyzőkönyvbe foglalta. Egyúttal sze­retettel köszöntötte Bratkovics István főtitkárt, akit Párkányból helyeztek át. Id. Kollányi Mik­lós tb. elnök, mint a volt keresztényszocialista párt utolsó helyi elnöke, levélben fejezte ki kö­szönetét a távozó főtitkárnak. zai, hogy a magyarság az állatni szolgálat kü­lönböző ágaiban megfelelő részt kap* Amig a most megalakult Magyar Közalkalmazottak Egyesülete valamennyi tényleges és volt ma­gyar köztisztviselőt egységes szervezetben tö­möríti, szükségessé vált a magyar jogászok egy­séges szervezetbe való tömörítése is. A szerve­zők olyan Magyar Jogászegyesület megalakításá­ra gondolnak,a melyben résztvenne a magyar bí­rói és ügyvédi kar és mindenki, akinek jogvég- zettsége van. Az egyesületet csak kellő számú jelentkező (2) A központi államhatalom rendszerének, amelyet Richelieu Franciaország nagyságának érdekében épített ki, az abszolutizmus karjaiba kellett őt hajtania. Amikor Mazarin halála után nem tűrt meg „premier minisztert" környezetében és a polgárság köréből választott néhány ,,g<rand comis"-szal — Colbert, Louvois, Lionne — ve­zettette az államügyeket, ebből a tényből nem­csak a saját egyéniségével szemben érzett ha­tártalan önbizalom beszél, hanem a fronde-ból szerzett tanulság is, amely bebizonyította az egyházi rendű államférfiaknak népszerűtlenségét az állam legfőbb vezetésében, különösen akkor, ha ezek az egyházi méltóságok idegen eredetűek voltak, mint az olasz Mazarin. XIV. Lajos a „népnek atyja", az első francia akart lenni a ré­gi francia király-tradíció értelmében, amely az uralkodót a kisember védelmezőjévé avatja. Eb­ben a törekvésében találjuk magyarázatát a pá­pasággal szemben megnyilvánuló függetlenitésí politikájának és a gallikanizmus iránti hajlamá­nak. Ez viszont nem zárta ki, hogy édesanyjá­nak hatására nagyon fogékony ne legyen az egyház külső pompája irányában, különösen an­nak spanyol formáiban, amiket később udvari etikettjének mintáiul választott. XIV. Lajos nagy tanítómestere azonban Ma­zarin volt. Senki sem ismerte jobban Európa politikáját, mint ez a nápolyi, aki Alcala egye­temén végezte tanulmányait és korának leglel- kiismeretlernebb diplomáciáját, a spanyolt, beha­tóan ismerte, aztán mint a pápának legátusa Avignonban és mint n/unclus Prágában a kúriá­nak minden titkát megismerte. A római tágkörü Majd megemlékezett az elnök arról a hónapok óta önfeláldozó kitartással folytatott nagyfontos- ságu munkáról, amelyet a párt vezérei és tör­vényhozói végeznek a nemzetiségi kérdés sike­res megoldása érdekében. Indítványára a pártvezeíőség egyhangú lelkesedéssel ki­mondotta, hogy az Egyesült Magyar Párt ve­zéreit és törvényhozóit a legmelegebb sziwel üdvözli a magyarság érdekében hosszú időn át kifejtett lelkes és önzetlen munkálkodásu­kért és áldásos tevékenységükre sok sikert kí­vánva, biztosítja őket, hogy az itt élő egész magyar nemzet egy emberként áll a hátuk mö­gött. Felhívta az elnök a pártvezetőség figyelmét az ifjúsági szakosztály által szeptember 17-én ren­dezendő nagyszabású mulatságra, amelyet a párt tagjainak támogatásába ajánlott. A pártvezetőség az iparosszakosztály elnöké­nek Balogh Miklóst választotta meg. Az elnök indítványára egyhangúan elhatározták, hogy megalakítják a városi képviselőtestületi klubot, melybe a képviselőtestület rendes és póttagjai, a szakosztályok elnökei és a kerületi vezető tiszt­viselő foglalnak helyet. Kollányi Miklós tb. el­nök várospolitikai elaborátumát a pártvezetőség elfogadta kiindulási pontnak és többek hozzá­szólása után úgy határoztak, hogy azt átadják a kát, akik ilyen egyesületben résztv enni kíván­nak, hogy csatlakozási készségüket 1938 októ­ber 1-ig közöljék a pozsonyi Magyar Jogvédő Irodával (Pozsony, Köztársaság-tér 12.), ame­lyet a szervezők erre a célra felkérteik. Az ér­deklődők közöljék pontos címüket, jogvégzett­ségük fokát, továbbá azt, hogy melyik egyete­men nyerték el az abszolutóriumot, mikor szü­lettek, hajlandók-e állami szolgálatba lépni s ha igen, milyenbe, Pozsony, 1938 szeptember 11. látással, az óvatossággal és a szívóssággal Ma­zarin az olasz realizmust kapcsolta egybe. Nem is maradt hatás nélkül az évek hosszú során át tartó lecke, amiben tanítványát részesítette. Megtanította őt az ámítás művészetére, a tartóz­kodás diplomáciai eszközére, az államtitok megőrzésére, az arc izmai fölött való uralkodás­ra, az emberekkel való bánásmódra. A király­nak inkább hallgatnia kell, mint beszélnie, mert nehéz sok szót mondani, anélkül, hogy túl so­kat ne mondjon valaki. XIV. Lajos a személyi méltóságot az isteni küldetés elképzeltetéséig fokozta és megszólamlásai, amelyek rövidek voltak, mindig fokozott hangsúllyal hangzottak el. Mazarintól sajátította el a kulturális finom­kodás iránti érzéket is, a szép épületek, búto­rok, anyagok, ünnepségek és gyönyörűségek szeretete az olasz reneszánsz gyökeréről fakadt. A bíboros tanította meg az olasz reneszánsz hí­res razio dl stato-jára is, amikor az ifjú uralko­dót szive mélyéig megsebezte azzal, hogy uno­kabugának, Maria Manzininak kezét megtagad­ta tőle és arra kényszeritette, hogy az állam re - zón érdekében Mária Terézia infésnőt vegye nőül. XIV. Lajos elnézőbb bírálói ebben a sze­relmi tragédiáiban keresik későbbi zabolátlan szerelmi életének enyhítő körülményét, Louise de la Valliére, a szellemes és buja Madame de Montespan és az initrikus Madame de Maínte- non irányában táplált szenvedélyét. Ha az er­kölcsi megítélés XlV. Lajossal szemben mindig szigorúbban fog is megnyilvánulni, mint korá­nak más monarcháival szemben, akik nem vol­tak az általános csodálat tárgyai, úgy rá kell mutatni arra, hogy az Örök nő iránt tanúsított gyöngeségéből és gyöngédségéből támadt a* de* városbirónak. A párt várospolitikai munkater­vének megalkotásával a vezetőség a párt elnök­ségét bízta meg. A pártszervezet őszi munkater­vének összeállítására nézve Kristóff Sándor párt- igazgató javaslatára úgy határozott a pártvezető­ség, hogy felhívja a szakosztályokat a munka­tervre vonatkozó indítványaik előterjesztésére. Füssy Kálmán szenátor lelkes szavakban hívta fel a képviselőtestület tagjait, hogy a választó­közönség bizalmát azzal törekedjenek kiérde­melni, hogy kötelességüket híven teljesítsék és az eredményes munka érdekében odaadó buzga­lommal és szigorú fegyelmezettséggel dolgozza­nak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Czi- bor Géza ipartársulati elnök felkérte a törvény­hozókat, hogy a forgalmi adó emelésének terve ellen a leg­messzebbmenően tiltakozzanak. Ezzel kapcsolatban Kristóff pártigazgató indít­ványára kimondotta a pártvezetőség, hogy min­den ilyen terv ellen tiltakozik. Dosztál Nándor és Reicher Miklós titkár fel­szólalása után .dr. Kállay Endre elnök indítvá­nyára végül kimondotta a pártvezetőség, hogy a magyar egység fokozására a farsang első szom­batján Magyar Bált fog rendezni. korativ müveknek nagy része, a müvességnek az a felvirágzása, amely korának fényességét adta. Morlyt, Trianont, Versailles ékességeit nem lehet e'gondolni a kegyencnők nélkül, akik­nek gyönyörködtetésére szánta. Az életnek a király szavára ,,déliciesse“-nek kellett lennie, mint nagy alkotónak, aki mindent a legaprá­I nyibb részletig maga szabályozott, hadjáratai­ban éppenugy, mint ünnepségeiben, a gyönyörű­ség és az életvidámság né'külözhetetlen eleme volt. Életfelfogásában inkább latin volt, mint francia, mert ereiben spanyol és nagyanyjának, Medici Máriának révén olasz vér folyt. Az ar- chitektonikus keretek iránti szenvedélye, ame­lyek között az udvari plaisir-ek és divertisse- ment-ok lejátszódtak, az évek elmaradhatatlan csalódásai után végül is fontosabbakká váltak a bennülőknal és ezekre a szavakra fakasztották: „Pour Versailles je donnerais toutes les femmesl" A versaillesi kastély bejáratában két allegóri- kus csoportot pillantunk meg. Az egyik, Marsy szobrász müve, szárnyas győzelmi istennőt állít elénk, amelyik lábát egy lelőtt sasra rakja, a másik, amelynek szerzője Glrardon, ugyanezt a motívumot ismétli, csakhogy itt az istennő lába oroszlánon nyugszik. Ezek a szimbc'umok fe­jezik ki Lajos külpolitikájának értelmét: le­győzte a germán sast és a kasztiliai oroszlánt, Franciaországnak a 17. század óta két nagy el­lenségét. A diplomáciai és harci eszközöknek céltudatos, szívós alkalmazásával szerezte meg XIV. Lajos Franciaország nagyhatalmi állását. Nem hiú hódítási vágy, katonai dicsőségre va­ló törekvés ösztökélte, hanem az a gond, hogy hazájának biztos határokat szerezzen és Fran­ciaországot megszabadítsa a Spanyolország és Ausztria szövetsége által fenyegető bekerítés veszedelméből. XIV. Lajos idején Flandria és a Frandhe- Comte spanyol kéziben volt, Strassburg pedig a német birodalomhoz tartozott. Franciaország északkeleti határa sebezhető volt s az Oíse völ­gye nyitva állott az ellenséges inváziónak. Egy nagy nemzet nem é’het az állandó katonai bi­zonytalanság állapotában, ez a felismerés áll a király külpolitikai tevékenységének kezdetén. Az erős védelem biztosítása mellett a francia diplomácia majd szembeszállhat a koalíciókkal. XIV. Lajos tehát alapjában folytatta a IV. Hen­rik, Richelieu és Mazarin álltai megjelölt vona­lat, amely afelé vezetett, hogy Franciaország­nak meg kell szerezni „természetes" határait, amelyek a Rajna medrében, az Alpok és Pire- neusok gerincén s a tenger partján húzódnak. Riohelieuvel ellentétben Németországgal és Hol­landiával szemben kissé tulkizárólagosan kísér­letezett a katonai eszközökkel, ami az akkori Európának heves ellenkezését váltotta ki és koalíciókat hozott össze ellene, amelyekkel tar­tósan — különösen uralkodásának második fe­lében — már nem szállhatott szembe. (Folytatjuk.)’ VÍZUM (magyar, román és lengyel) be­szerelhető gyorsan és megbízhatóan a Prá­gai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatala (Bratislava, Lazaret-ucca 45, telefon 41-70) utján. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. — Egyéb vizűm és meghosszab­bítás a prágai kiadóhivatal utján (Praha II.j Ponská-u, 12. III.) eszközölhető,' ■*,.„.tv: (< Felhívás a magyar jogászokhoz! Közismert tény ma már, hogy a köztársaság belső átalakulás előtt áll és számolnunk kell az­eseíán alakitjük meg, ezért felkérjük mindazo­A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG. A Napkirály és politikái a Í638 szeptember 5. — Í938 szeptember 5. A komáromi magyarság lelkesedéssel üdvözölte a nemzeti jogokért küzdő pártvezéreket Az itt élő egész magyar nemzet egy emberként áll a Prágában tárgyaló törvényhozók mögött Az Egyesült Párt komáromi helyi szervezete kezébe vette a várospolitika irányítását ■■■ 1938 szeptember 14, szerda.

Next

/
Thumbnails
Contents